Mikroműanyagot mutattak ki az antarktiszi hóban
ld

Mikroműanyagot mutattak ki az antarktiszi hóban

mikroműanyag Antarktisz zöld slow fashion könyvek hírek mellé

Első ízben mutattak ki mikroműanyagot, azaz öt milliméteresnél kisebb plasztikdarabkákat az antarktiszi hóban. Az MTI tudósítása szerint a kutatók átlagosan 29 mikroműanyag-részecskét számoltak össze egy liter megolvasztott hóban, 13 különböző műanyagot, de főleg polietilén-tereftalátot (PET), amelyet üdítőitalos palackok és textíliák előállítására használnak. Hogyan csökkenthetjük háztartásunk mikroműanyag-kibocsátását? Könyvek hírek mellé.

Georgina Wilson-Powell
Tényleg zöld? - 143 mindennapi zöld kérdés
Ford. Zsadon Béla és Kriston Orsolya, Barecz&Conrad Books, Budapest, 2020, 222 oldal
-

„Hihetetlenül szomorú, de az, hogy a friss antarktiszi hóban is mikroműanyagot találunk, jelzi, hogy milyen méreteket ölt a műanyagszennyezettség már a Föld legtávolabbi térségeiben is” – nyilatkozta a jelenségről Alex Aves, az új-zélandi Canterbury Egyetem diákja, aki tudósokkal együttműködve végezte a The Cryosphere című tudományos folyóiratban szerdán publikált kutatást.

Ross és kollégái 2019-ben az antarktiszi Ross-tenger déli felét borító a Ross-selfjég 19 pontján vettek mintát, és nagy megdöbbenésükre ezek mindegyikében találtak nem lebomló, szintetikus polimereket.

A kutatók átlagosan 29 mikroműanyag-részecskét számoltak össze egy liter megolvasztott hóban, 13 különböző műanyagot, de főleg polietilén-tereftalátot (PET), amelyet üdítőitalos palackok és textíliák előállítására használnak.

A Ross-szigeten működő kutatóállomások közelében vett mintákban háromszor nagyobb volt a plasztikrészecskék sűrűsége, mint a távolabbi helyekről származó mintákban.

A műanyagrészecskék a levegőben utazva is megtehetnek több ezer kilométert, de ugyanilyen nagy a valószínűsége annak is, hogy az emberi jelenlét az Antarktiszon „mikroműanyag-lábnyomot” hagy maga után – írták a kutatók, akik óriásinak tartják a jelenség kihatásait.

Az antarktiszi organizmusok sokmillió év alatt alkalmazkodtak az extrém környezeti feltételekhez, márpedig – vélik a tudósok – az emberi befolyás okozta gyors környezeti változások fenyegetik a sarkvidékek egyedülálló ökológiai rendszereit.

Mivel a – 2017-es adatok szerint is – a teljes mikroműanyag-szennyezés 35%-áért a szintetikus textilek felelősek, egyetlen mosás során több mint 700 ezer mikroszkopikus műanyag szál szakad le a textilekről és megy a lefolyón keresztül a vizekbe. Bár az Antarktisz messze van, érdemes a hazai fogyasztási szokásokat is áttekinteni: a Greenpeace 2020-as jelentése szerint a hazai vizekben is sok a mikroműanyag. Mengyán Eszter Helló, slow fashion című könyve szerint hazánkban is évente 60-80 ezer tonna ruhát dobnak ki, amelynek 90%-a hulladéklerakókban végzi. Ez a könyv azonban amellett, hogy sorra veszi a fast fashion világa által is generált krízist, mégsem klímaszorongásunkat erősítheti, hanem az önismereten alapuló fenntartható öltözködés kialakításban segít.

Mengyán Eszter
Helló, slow fashion! - Környezettudatos ruhatár lépésről lépésre
Gingko Kiadó, 2021, 
-

Georgina Wilson-Powell könyve pedig hétköznapi dilemmáinkban segít jó döntéseket hozni a „Hovák kell dobni a tejesdobozt?” „Lehet-e környezetbarát a mosogatógép?” Az eredeti brit Is It Really Green könyv több tucat hasonló mindennapi dilemmát dolgoz fel és ad rá szakértő, higgadt de mégis igazán zöld választ. A magyar szerkesztők kiegészítik, hozzáteszik a szükséges helyi információkat, így egy valóban hasznos zöld kézikönyet foghat a kezébe az olvasó. A kötet végén található zöld szótár a legfontosabb környezettudatos fogalmakhoz ad rövid, közérthető magyarázatot a biodiverzitástól kezdve a mikroműanyagon át a „zöldre mosás”-ig.