Első ízben mutattak ki mikroműanyagot, azaz öt milliméteresnél kisebb plasztikdarabkákat az antarktiszi hóban. Az MTI tudósítása szerint a kutatók átlagosan 29 mikroműanyag-részecskét számoltak össze egy liter megolvasztott hóban, 13 különböző műanyagot, de főleg polietilén-tereftalátot (PET), amelyet üdítőitalos palackok és textíliák előállítására használnak. Hogyan csökkenthetjük háztartásunk mikroműanyag-kibocsátását? Könyvek hírek mellé.
„Hihetetlenül szomorú, de az, hogy a friss antarktiszi hóban is mikroműanyagot találunk, jelzi, hogy milyen méreteket ölt a műanyagszennyezettség már a Föld legtávolabbi térségeiben is” – nyilatkozta a jelenségről Alex Aves, az új-zélandi Canterbury Egyetem diákja, aki tudósokkal együttműködve végezte a The Cryosphere című tudományos folyóiratban szerdán publikált kutatást.
Ross és kollégái 2019-ben az antarktiszi Ross-tenger déli felét borító a Ross-selfjég 19 pontján vettek mintát, és nagy megdöbbenésükre ezek mindegyikében találtak nem lebomló, szintetikus polimereket.
A kutatók átlagosan 29 mikroműanyag-részecskét számoltak össze egy liter megolvasztott hóban, 13 különböző műanyagot, de főleg polietilén-tereftalátot (PET), amelyet üdítőitalos palackok és textíliák előállítására használnak.
A Ross-szigeten működő kutatóállomások közelében vett mintákban háromszor nagyobb volt a plasztikrészecskék sűrűsége, mint a távolabbi helyekről származó mintákban.
A műanyagrészecskék a levegőben utazva is megtehetnek több ezer kilométert, de ugyanilyen nagy a valószínűsége annak is, hogy az emberi jelenlét az Antarktiszon „mikroműanyag-lábnyomot” hagy maga után – írták a kutatók, akik óriásinak tartják a jelenség kihatásait.
Az antarktiszi organizmusok sokmillió év alatt alkalmazkodtak az extrém környezeti feltételekhez, márpedig – vélik a tudósok – az emberi befolyás okozta gyors környezeti változások fenyegetik a sarkvidékek egyedülálló ökológiai rendszereit.
Mivel a – 2017-es adatok szerint is – a teljes mikroműanyag-szennyezés 35%-áért a szintetikus textilek felelősek, egyetlen mosás során több mint 700 ezer mikroszkopikus műanyag szál szakad le a textilekről és megy a lefolyón keresztül a vizekbe. Bár az Antarktisz messze van, érdemes a hazai fogyasztási szokásokat is áttekinteni: a Greenpeace 2020-as jelentése szerint a hazai vizekben is sok a mikroműanyag. Mengyán Eszter Helló, slow fashion című könyve szerint hazánkban is évente 60-80 ezer tonna ruhát dobnak ki, amelynek 90%-a hulladéklerakókban végzi. Ez a könyv azonban amellett, hogy sorra veszi a fast fashion világa által is generált krízist, mégsem klímaszorongásunkat erősítheti, hanem az önismereten alapuló fenntartható öltözködés kialakításban segít.
Georgina Wilson-Powell könyve pedig hétköznapi dilemmáinkban segít jó döntéseket hozni a „Hovák kell dobni a tejesdobozt?” „Lehet-e környezetbarát a mosogatógép?” Az eredeti brit Is It Really Green könyv több tucat hasonló mindennapi dilemmát dolgoz fel és ad rá szakértő, higgadt de mégis igazán zöld választ. A magyar szerkesztők kiegészítik, hozzáteszik a szükséges helyi információkat, így egy valóban hasznos zöld kézikönyet foghat a kezébe az olvasó. A kötet végén található zöld szótár a legfontosabb környezettudatos fogalmakhoz ad rövid, közérthető magyarázatot a biodiverzitástól kezdve a mikroműanyagon át a „zöldre mosás”-ig.