Óránként akár 120 hullócsillagot is lehet látni a Geminidák meteorraj érkezésével
sa

Óránként akár 120 hullócsillagot is lehet látni a Geminidák meteorraj érkezésével

csillagászat hullócsillag geminidák meteorraj könyvek hírek mellé

Az év várhatóan leglátványosabb hullócsillag-záporát produkálja majd a Geminidák meteorraj. A légköri jelenség a csütörtök esti órákban lesz a leglátványosabb, írja az MTI a Svábhegyi Csillagvizsgáló tájékoztatása nyomán. Könyvek hírek mellé.

A hullócsillagok vagy meteorok olyan porszemcsékből és kődarabokból származnak, amik akár egy űrhajó sebességének többszörösével száguldanak az űrben. A Földdel találkozva a felső légkörben hosszú, fényesen világító ioncsatornát hoznak létre, ezt látjuk mi hullócsillagként.

Ugyan szórványos meteorok mindig láthatók, de az év egyes napjain Földünk porfelhőkkel találkozik, amik látványos meteorrajokat, csillaghullást okoznak. A legismertebb, de nem a leggazdagabb közülük az augusztusi Perseidák. A Geminidák ilyen szempontból igazi kakukktojás, mert a meteorraj hullócsillagai kivételes esetben nem üstökösből, hanem egy földsúroló kisbolygóból származnak.

A meteorraj szülőobjektuma az 1983-ban megtalált (3200) Phaethon, ami egy öt és fél kilométer átmérőjű földsúroló aszteroida.

Különlegessége abban rejlik, hogy kisbolygó létére üstökösszerű tulajdonságokat is mutat.

Pályáján a Naphoz közeledve extrém módon felfényesedik és csóvát ereszt, közben mintegy "kipöfögi" magából a Geminidák-meteorrajt, ami óránként százhúsz hullócsillagot produkál majd december közepén.

A kutatók feltételezése szerint amint a (3200) Phaethon megközelíti a Napot, annak hője extrém módon felhevíti a felszínét, ami a földi kiszáradt tómedrek sárrepedéseihez hasonló jelenséggel jár. Ilyenkor a felrepedt kőzetdarabok elhagyhatják a felszínt, csóvát alkothatnak, és táplálhatják a Geminidák rajt.

A tájékoztatás szerint a Geminidák meteorraj megfigyelésére legalkalmasabb időpont ebben az évben csütörtökön az esti órákban lesz. Ekkor már felkel a raj radiánsa, az a pont, ahonnan a meteorok égi pályája kiindulni látszik. 

Az előrejelzések szerint a legnagyobb aktivitás a kora esti órákban lesz, 20 óra körül, a radiáns pedig hajnal 2 óra körül delel.

Mint írják, emellett azért érdemes éjfél után is kimenni az égbolt alá a meteorvadászatra, ugyanis hajnalban fordul úgy a Föld, hogy "szemből" kapja a meteorokat, ezáltal minden porszemcsével frontálisan ütközik, nagyobb relatív sebességgel.

Ezen az estén a Hold vékony, fiatal sarlója hamar lenyugszik, így nem okoz jelentős háttérfényt az éjszaka során. Ettől függetlenül, aki sok hullócsillagot szeretne látni, annak ajánlatos minél messzebb mennie a városoktól. Érdemes olyan terepet választani, ahonnan az égbolt minél nagyobb része zavartalanul látható. A teendő mindössze annyi, hogy egy sötét, a városi fényektől mentes területet kell keresni. A Svábhegyi Csillagvizsgáló erre az alkalomra külön eseménnyel is készül, melyre ezen a weboldalon lehet jelentkezni.

Ha többet szeretnél megtudni az égi jelenségekről és a csillagászatról, az alábbi köteteket ajánljuk:

Meteor csillagászati évkönyv 2024
Magyar Csillagászati Egyesület, 2023, 344 oldal
-

Az évkönyv a 2024-ben várható csillagászati jelenségek gazdag kínálatát mutatja be, emellett cikkeket közöl csillagászattörténeti, néprajzi témákról, kettőscsillagokról, illetve az Andromeda-ködről. Az olvasó megismerkedhet a magyarországi csillagászati intézmények tevékenységével is.

Simon Mitton, Jaqueline Mitton
Csillagászat - Scolar kalauz gyerekeknek
Ford. Nagy György, Scolar, 2022, 80 oldal
-

Ebben könyvben minden gyerek megtalálhatja mindazt, amit a világűrről tudni érdemes. A kötet a világegyetem születésétől, azaz az ősrobbanástól indul és csodálatos utazást tesz az Univerzum legtávolabbi pontjaiba. Az eligazodást világos magyarázatok és lenyűgöző képek segítik, és az olyan idegenül hangzó csillagászati szavak is érthetővé válnak, mint például a galaxis, kavzár, fekete lyuk, szupernova és csillagköd. Bolygónkat és naprendszerünket is nagyító alá vehetik, majd a Tejútrendszert elhagyva együtt átlépik a világegyetem ismert határait. Több mint 120 fénykép, csillagtérképek segítik a vizsgálódást.

Kertész Edina
A lány, aki csillagász lett
Naphegy, 2019, 48 oldal
-

Élt egyszer egy kislány, aki a csillagokról álmodott. Folyton az égboltot fürkészte, és kedvenc mitológiai szereplőinek csillagképekbe vetített alakját kereste. A kislány, Balázs Júlia felnőve az első magyar női csillagász lett. Olyan munkát végzett és olyan felfedezést tett, amilyet korábban egy nőtől nem vártak el. A Sváb-hegyen, távol a világ zajától, van egy csillagvizsgáló. Egykor itt állt az ország legnagyobb távcsöve, mellyel a hol elhalványuló, hol újra felvillanó csillagokat vizsgálták. Ebben a csillagvizsgálóban élt egyszer egy tudós csillagász. Egy anya, aki nappal a földi feladatait látta el, de ahogy lement a nap, és feltűntek az éjszakai égen az első fények, visszatalált a gyerekkori álmaihoz.

(Címlapi fotó: 51581/Pixabay)