A brazíliai esőerdőben békafajokat tanulmányozó tudósok valami különöset vettek észre. Az apró avarlakó békák ívben megfeszítették a hátukat és a fejüket hátravetve szélesre tárták a szájukat.
Olyan volt, mintha sikoltanának, de a tudósok semmit sem hallottak.
Amikor aztán a kutatók hoztak magukkal egy nagyfrekvenciás hangfelvevőt, sikerült rögzíteniük a békák egy jelzését, amit „védekező ultrahangként” írtak le.
De miért sikoltanak a békák?
A brazil Campinasi Állami Egyetem kutatói szerint a sikoly egyfajta segélykérés, amivel a béka más állatokat hív, hogy támadják meg a közeledő ragadozót.
Eddig két alkalommal sikerült felvenni a békák vészjelzését, aminek frekvenciatartománya 7 kilohertz (kHz) és 44 kHz között volt.
Frogs are screaming - we just can't hear them
— Sky News (@SkyNews) April 10, 2024
Read more ⬇️https://t.co/Ar9u64peOg
A kutatócsoport egyik tagja, Mariana Retuci Pontes ugyanakkor elmondta, hogy egy másik útja során látott hasonlóan viselkedő békákat, de nem volt nála megfelelő technológia, hogy felvegye a számára meghallhatatlan hangjukat.
A békés erdei sétád valósága
Az emberek ugyanis nem hallják a 20 kHz-nél magasabb frekvenciákat, ezt hívjuk egyébként ultrahangnak.
Pedig elég sok állat, denevérek, bálnák, orrszarvúak, kutyák, galambok, tintahalak használják az infra- és ultrahangos frekvenciákat kommunikációra, csak mi nem érzékeljük ezeket.
Így hát könnyen lehet, hogy miközben egy békés erdei ösvényen sétálsz, a valóságban zajok kakofóniája vesz körbe.
A hír mellé egy-egy könyvet ajánlunk a hallásról és a békákról:
Seth S. Horowitz: Az univerzális érzék - Hogyan formálja a hallás az elmét?
Ha felmerült már benned, miért alszunk el a vonaton és a repülőn egy pillanat alatt, hogy valóban okosabbak lesznek-e azok a kisbabák, akik Mozartot hallgatnak, vagy hogy miért viselnek a kamaszok folyamatosan fülhallgatót, akkor ez a könyv neked szól. Seth S. Horowitz egészen különleges kérdéssel foglalkozik: a hangok és az elme kölcsönhatásával. Miközben könyvében lenyűgöző humorral mutatja be a tudományos laboratóriumok és kutatók világát, szinte észrevétlenül avatja be olvasóját a neurológia, az agykutatás és a hangokkal foglalkozó tudományágak legújabb eredményeibe.
Alexandra Rigos: Hüllők és kétéltűek - Gekkók, békák, varánuszok
A hüllők és a kétéltűek valódi túlélőbajnokok: szinte mindenütt megtalálhatók, ősidők óta másznak, csúsznak, úsznak ezen a földgolyón. A gyerekek a könyvbből megtudhatják, milyen gondoskodóak a békák, hogyan tud vízen járni a gyík. Van például olyan kétéltűfaj, amelyik sohasem lesz felnőtt. Az axolotl és a barlangi vakgőte egész életét lárvaként éli le. Ráadásul még a sivatagban is előfordulnak varangyok!
(Sky)