A brit hadsereg egyik rehabilitációs egységében szolgáló Preet Chandi 70 nap alatt 1485 kilométert tett meg az Antarktiszon. A Polar Preetnek is nevezett extrém sportoló ezzel nemcsak a leghosszabb női, kísérő nélküli sarki expedíció világrekordját, hanem az összesített rekordot is megdöntötte. Könyvek hírek mellé.
Korábban a nők között a leghosszabb kísérő nélküli antarktiszi expedíció rekordját 1381 kilométerrel a német Anja Blacha tartotta. De a Derbyből származó, 33 éves százados Henry Worsley 2015-ben felállított 1459,8 kilométeres antarktiszi rekordját is felülmúlta, írta a BBC nyomán az MTI. A Guinness Rekordok Könyve még egyik új rekordot sem erősítette meg.
Chandi elmondta: a tavalyi déli-sarki expedíciójánál jóval nagyobb megterhelést jelentett az idei. Nehezebbek voltak a körülmények, nem pihent egy napot sem közben, csak öt órákat aludt és 13-15 órát síelt naponta.
Végül a szélsőséges időjárás miatt kénytelen volt befejezni az expedíciót,
így nem sikerült teljesen átszelnie az Antarktiszt. Mintegy 160 kilométer hiányzott még a céljához. Mint mondta: csalódott, hogy végül kifutott az időből, de mindent megtett, ami tőle telt.
Chandi arról is beszélt, hogy mivel ez volt élete legnehezebb vállalkozása, egyelőre csak a pihenéssel foglalkozik, és nem gondolt még rá, hogy újra nekivágjon az Antarktisznak.
A százados, aki egy buckinghamshire-i rehabilitációs egység fizioterapeutája, az első nő, aki kétszer is egyedül síelt a Déli-sarkra.
Ha az Antarktiszról olvasnál, az alábbi könyveket ajánljuk:
Ernest Shackleton: Dél
“Megkezdtem előkészületeimet egy utolsó nagy utazásra, hogy a hatodik világrészt brit expedíció szelje át elsőnek. A célt nem értük el. Elbeszélem mégis a vállalkozás történetét. Jóllehet, a végső eredményt tekintve, kudarcról kell beszámolnom - vannak ebben a könyvben fejezetek, amelyek izgalmas kalandokról, küzdelmes napokról, magányos éjszakákról, páratlan élményekről és mindenekfelett a bajtársi odaadás, elszántság, hűség és nemes önfeláldozásról olyan történeteket regélnek el, amelyek méltán számot tarthatnak az olvasó érdeklődésére” - írja Sir Ernest Shackleton előszavában. Csaknem elérte a Déli-sarkot, de 180 km-rel a cél előtt vissza kellett fordulnia. S miután Amundsen és Scott meghódították a déli pólust, nem maradt más Shackletonnak, mint átszelni az Antarktiszt. Ezt a kísérletet meséli el nekünk Halász Gyula remek fordításában.
Alastair Fothergill: Élet a jégen - Az Antarktisz természetrajza
"Az Antarktisz nem csak egy világrész - ez egy külön világ: jéghideg napsugarak, féléves sötétség, végtelen hómezők világa. Ebben a z emberpróbáló környezetben töltött el hosszú hónapokat a David Attenborough nevével fémjelzett tévés-könyves alkotócsoport, s figyelte, fényképezte, filmezte a délsarki tájakat, a puszta létükért nap mint nap megküzdő cetek, fókák, pingvinek, albatroszok életét, még a téli éjszakában a jégen kotló császárpingvineket is. Így született ez a maga nemében páratlan képeskönyv: a szélsőséges körülményekkel dacoló növények, állatok és sarkkutatók mindennapjainak és alkalmazkodásbeli csúcsteljesítményeinek egyedülállóan hiteles dokumentuma." A kötethez az előszót Sir David Attenborough írta.
Manfred Baur: Sarkvidékek - Élet a jég birodalmában
Dermesztő hideg, hónapokon át tartó sötétség és tomboló jégviharok – a sarkvidékek éghajlata nem túl barátságos, mégis hallatlanul gazdag az élőviláguk. Itt honos a világ legnagyobb szárazföldi ragadozója, a jegesmedve. Változatos pingvin-, fóka- és bálnafajok és parányi rákok úsznak a sarkvidéki vizekben. Az ember viszonylag későn, komoly erőfeszítések árán jutott el az Arktiszra és az Antarktiszra, ezekre a mindmáig sok felfedeznivalót tartogató vidékekre.