Ahogy a Föld melegszik, a szibériai permafroszt (olyan talaj, ami legalább egymást követő két évben fagyott) egyre több jelét mutatja az összeomlásnak: víznyelők jelennek meg a semmiből és gázbuborékok törnek fel az emberek talpa alatt.
Mi köze a gleccserkutatók nászútjának a Dalai Lámához, a krokodilkutató nagybácsihoz vagy Tolkienhoz? Az Időről és vízről lírai szépségű, vállaltan kísérleti munka, amiben Andri Snær Magnason az irodalom és a történetmondás eszközeivel teszi felfoghatóbbá a globális felmelegedésről szóló tudásunkat. 
A legnagyobb és legismertebb ilyen víznyelőt a helyi jakutok az alvilág kapujának nevezik. Ez egyre gyorsabban növekszik, közben pedig rég eltemetett erdőket, tetemeket és akár 200 ezer éves éghajlattörténeti nyomokat is feltár.
A Ruptly.tv drónja most berepült a kráterbe, a felvételt itt meg is nézheted:
Hivatalos nevén a Batagaika-kráter egy az arktiszi régióra jellemző termokarszt, amihez hasonló az elmúlt években egyre több jelenik meg Szibériában. A mélyedés durván egy kilométer hosszú és 100 méter mély, de a kutatások szerint évente átlagosan tíz méterrel növekszik.
A talaj itt a hatvanas években kezdett süllyedni, miután a környező erdőket kivágták, a permafroszt pedig olvadni kezdett.
Most a kráter tovább mélyül, mert az olvadás miatt egyre több permafroszt van kitéve a levegőnek. Kutatók szerint a kráter valószínűleg felfalja az egész dombot, mielőtt lelassulna, mivel ha egy ilyen folyamat beindul, nagyon nehéz megállítani, írja a Science Alert.
A globális felmelegedés és a környezetszennyezés hatékony kezeléséhez szükséges szemléletváltásról az alábbi könyvet ajánljuk:
A Drawdown projekt vezetője és a Visszafordítható (2019) című könyv szerkesztője, Paul Hawken és kutatótársai szerint a globális felmelegedés és a környezetszennyezés elleni küzdelem kizárólag teljes szemléletváltással lehet hatékony. Földünk és társadalmunk széles körű regenerációjával a hátrányos helyzetű csoportok jelenlegi szükségleteinek és problémáinak elemzését és a szociális igazságtalanságok felszámolását kell kitűznünk; ehhez pedig a környezetvédelmi és a társadalmi átalakulást szolgáló tevékenységeinket egymással szoros összhangban kell megterveznünk.
A Regeneráció újszerű módon közelít a klímaválság kérdéséhez: számos jó módszert mutat be, mint például a 15 perces város, a moszatpáfrány-termesztés, az élelmiszererdők meghonosítása. Ezek mind-mind hozzájárulhatnak bolygónk háborítatlan működéséhez, a biodiverzitás megteremtéséhez és az egészséges, igazságos bánásmódon alapuló, kiegyensúlyozott emberi létezéshez. Egy ilyen tudatos, lépésről lépésre felépített, kiterjedt stratégia alkalmas arra, hogy egy generáció alatt elkerüljük az egyre fenyegetőbb klímakatasztrófát.
Paul Hawken ismert környezetvédelmi szakember, vállalkozó, író. Összesen 8 könyve jelent meg 30 nyelven, több mint 50 országban, közel 2 millió példányban. Számos konferencián szerepelt előadóként, és tanácsadóként vállalatoknak, különböző kormányzati szereplőknek is dolgozik szerte a világon.