Tíz éve már, hogy megjelent Horváth Viktor egyik legsikeresebb regénye, a Török tükör, amellyel aztán elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját. A történet a 16. századba vezet, és egy török kamasz szemszögéből mutatja meg az akkori Magyarország mindennapjait. A regényt az első megjelenése óta már tíz nyelvre lefordították (így például megjelent törökül, olaszul, szerbül és lengyelül), Magyarországon viszont az elmúlt években leginkább csak antikváriumokban lehetett beszerezni.
Horváth Viktor: Török tükör
PRAE.HU, 2019, 550 oldal, 3800 HUF
A Prae Kiadó viszont most az újrakiadás mellett döntött, mi pedig megkérdeztük Balogh Endre főszerkesztőt, hogy miért tartották fontosnak, hogy újra megjelenjen a kötet. A következőt válaszolta:
Tagadhatatlan, hogy a 2010-es évek végére a török-magyar viszony ismét összetetté vált. Továbbá érzékenyebbek vagyunk arra, mások hogyan látnak bennünket, emiatt aktuális lehet egy Magyarországon élő török fiú nézőpontja, ami Horváth Viktor regényében is megmutatkozik. És az is kíváncsivá teheti a mai olvasót, vajon mit találtak ebben a könyvben külföldön, hogy az elmúlt időszakban tíz nyelvre lefordították és kiadták.
A kötetről még az első megjelenése után jelent meg kritika a Könyvesblogon, akkor egyebek között ezt írtuk:
A narráció (...) a hódító törökök szempontjából ábrázolja a barbár, szétszabdalt Magyarországot, és a benne élő alulművelt, civakodó, pogány népeket. A mesélő – mert minden történelmi tény dacára ez mégiscsak egy élvezetes mese – a pécsi Dervis bég fogadott fia, Ísza, aki a mítoszokból és legendákból épített Isztambulból kerül a jóval földhözragadtabb Szegedre, majd Fehérváron át Pécsre, hogy ősei emlékeinek tükrében végül meglássa saját, valódi életét. Minderről időskori visszaemlékezéseiből értesülünk, Ísza különös memoárjában idézi fel kamaszkorának történetét.
Olvass bele a könyvbe:
HV_Torok tukor_demo1-16.pdf by konyvesblog on Scribd
