Közhírré tétetik: Muzaffer Izgü - részlet

Könyves Magazin | 2009. május 05. |

Közhírré tétetik: Muzaffer Izgü, Napkút kiadó, 2009, 96 oldal, 1490 Ft, Illusztrálta: Cavit Yaren, Fordította: Sipos Katalin


Részlet:

Hol volt, hol nem volt…
Mivel minden mese így kezdődik, ezért mi is így kezdjük mesénket. Tehát, hol volt, hol nem volt. Most közületek néhányan azt gon-dolhatják:
–De hát, az apukám fizetése, az anyukám keresete.
Mások azt mondhatják:
–Hopp, vettem valamit, aztán a zsebpén-zem máris elfogyott.
Megint mások azt fogják mondani:
–Lám, milyen gyorsan elröpült a vakáció, akárcsak a hol volt, hol nem volt…
Mi következik ezután?
Úgy kezdtük mesénket, hogy egyszer volt, hol nem volt, és úgy folytatjuk, hogy „amikor a teve kikiáltó, a patkány meg borbély volt”.
Na jó, de mi jön azután?
Hát, mi jönne azután, hogy a teve kikiáltó, az egér meg borbély volt. Az csak hagyján, hogy a teve lehet kikiáltó a magas termetével és nagy szájával, de vajon az icike-picike egér lehet-e borbély?
Kicsikéim, el ne felejtsétek, hogy ez csupán egy mese, és a mesében minden lehetséges, a teve így kiálthat: „Hé, emberek, közhírré téte-tik!”, és belevisszhangzik ég és föld. Úgy meg-remegteti a levegőt, hogy az ablakokból az emberek fejére esnek a virágcserepek, és a tökök recsegve megrepedeznek. Az egér pe-dig olyan ügyesen megborotvál, észre sem vesszük, hogy a fejünk tetején a hajunkon ta-picskolva már le is borotvált minket, vagy úgy megkopasztott, mint a libákat szokták. Egy-szerre csak azon kapjuk magunkat, hogy tar kopaszra nyírt minket a kisegér, mintha már nem is a fejünket látnánk, hanem a helyén csillogó beton lenne…
Nos, rendben. A tevétől meghallottuk mindazt, amit kellett, az egér pedig alaposan megborotvált minket. Most mit mondjunk? A mesénk mindjárt elkezdődik, természetesen kell mondanunk valamit, de mit?
Valahol nagyon messze volt egy ország, és ennek az országnak az élén egy padisah.
Akárcsak a tévében egy-egy előadás, film bemutatása előtt kiírják annak a címét és sze-replőit a képernyőre, most mi is sorra megmu-tatjuk a feliratokat. Ezek szerint tehát, a me-sénk főszereplője a padisah…
De várjatok csak, valóban a padisah a fő-szereplő? Ennek a padisahnak nincsen gyere-ke vagy valakije? Már hogyne lenne, persze hogy van gyereke!
És hány van neki?
Egyetlenegy.
Fiú vagy lány?
Lány.
És hogy hívják?
Rózsavirág…
Ó! Akkor az is lehet, hogy Rózsavirág a fő-szereplő, vagy nem?
Már hogyne lehetne! Hiszen még el sem kezdődött a mesénk, várjuk csak meg, hogy elkezdődjön, majd kiderül, hogy a padisah vagy Rózsavirág lesz-e a főszereplő.
És Rózsavirág nagyleány már?
Á, dehogy, veletek egyidős…
Ha élne még a nagymamánk, és ő mesélné ezt a mesét nektek, azt mondaná:
–Ennek a padisahnak az egyetlenegy lá-nya, Rózsavirág, olyan gyönyörű szép, sudár termetű és jó volt! Szeme akár két fekete sző-lőszem, ajkai cseresznyepirosak, orcája mint egy mosolygós alma, álla pedig mint a sárga birsalma.
Mintha ez nem is egy ember feje lenne, hanem a zöldségesbolt kirakata.
Nem, nem és nem. Rózsavirág egy magatokforma lány volt, vagyis egy afféle lány. De nagyon eszes egy lány volt ám. És honnét jöttünk rá, hogy eszes volt? Majd ti is rá fogtok jönni a mese során.
Rózsavirágnak egy barátnője sem volt. A hatalmas nagy palotában nem volt egyet-lenegy barátnője sem, volt viszont egy barátja, akit Esőnek hívtak…
Eső egyidős volt Rózsavirággal.
 

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

MARGÓ
...

Kirsten Thorup dán író: El kell dönteni, hogy a hatalom vagy az ellenállás oldalára állunk

Egy rendszer kegyetlensége mindig a kis lépésekkel kezdődik – figyelmeztet interjúnkban a dán író. 

...

Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

Az utolsó egyed című regényről, háziállatokról és klímaszorongásról beszélgettünk. Interjú. 

...

„Ahonnan én jövök, ott nem írnak könyveket” – Bruno Vieira Amaral portugál íróval beszélgettünk

Hogyan határoz meg minket a származásunk? És mit jelent újraírni a múltat? A portugál Bruno Vieira Amarallal beszélgettünk. 

...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

2025 november 15.
Budapest Music Center
Mátyás utca 8.

Első alkalommal rendezi meg nonfiction könyvfesztiválját, a Futurothecát a Könyves Magazin. 2025. november 15-én a Budapest Music Centerben fellép a brit szám- és nyelvzseni Daniel Tammet, az időtudatos norvég geológus, Reidar Müller, a dán klímapszichológus, Solveig Roepstorff és a spanyol sztár agysebész, Jesús Martín-Fernández, Orvos-Tóth Noémi és Meskó Bertalan. Az olvasás segít megérteni összetettebb kérdéseket, problémákat vagy folyamatokat, amelyek a jövőnket alakítják. A Futurotheca – A jövő könyvtára olyan témákat, szerzőket és könyveket emel a fesztivál középpontjába, amelyek megismerésével olvasóként alakíthatjuk a jövőnket.

Program

Támogatók