Beleolvasó 2008 scolar spiró györgy

Katona József - Spiró György : Jeruzsálem pusztulása - részlet

Könyves Magazin | 2008. október 22. |

Spiró György: Drámák, Átiratok 1., Scolar, 2008, Budapest, 260 oldal

 

KATONA JÓZSEF – SPIRÓ GYÖRGY
Jeruzsálem pusztulása
Szomorújáték két felvonásban
1814-1981


ÖTÖDIK JELENET

BERENICE Miért bámulsz így rám, Matathias fia?
IOSEPHUS Valójában nem tudom, Agrippának lánya, szerencse vagy szerencsétlenség hoz-é tégedet ide – meglehet, egyszerre mind a kettő.
BERENICE Te azon bámulsz, ájtatos ember, mi hoz ide engemet, én pedig azt kérdezhetném tőled, hogy mi hozza az ellenség táborába a buzgó zsidót?
IOSEPHUS Gúnyolódásod nem érdekel. Tudhatod, fogságba estem.
BERENICE Félénk lelkű! Másoknak volt bátorságuk élve az ellenség kezébe nem esni! Ó, bolondok, kik papra bíztátok szerencséteket!
IOSEPHUS Én a két Galilea kormányzója voltam! Negyvenkét napig védtem vitézül Jotapatát! Aphaca, Samaria, Gadara már mind elestek, de Jotapata állott! Hasztalan rohant az ellenség reánk, mindenkor visszavettettek, magát Vespasianust, Titus fővezér atyját sebekkel megrakva vitték el városunk alól a római táborba! Éheztettek minket, ostromgépek sokasága jött ellenünk, tócsákba gyűlt a vérünk a vár alatt, de így is csak árulással tudtak betörni. Így lett vége Jotapatának.
BERENICE És Iosephus Flavius dicsőségének.
IOSEPHUS Nem! Azt még Jotapatának omladékai sem temethették el! Én egy kútnak üregébe vontam magamat negyven társaimmal, azon elszánással, hogy inkább ott vesszek, mintsem a rómaiak közé essem. Soká rejtőztünk ott, nekünk évek múltak lent a mélyben, másoknak kint három nap csupán, míg rejtekhelyünk végre kitudódott – egy asszony árult el. Készítették a rómaiak a tüzet, hogy a kútból kifüstöljenek, mert hasztalan szólítottak minket megadásra – ekkor javasoltam én társaimnak, hogy mindegy immár, adjuk meg magunkat. Mert szép dolog a hősiesség, de holtak ritkán tudnak vitézkedni, és van olyan helyzet, midőn az áldozat értelmetlen.
BERENICE Most hát Iosephus Róma érdekében vitézkedik.
IOSEPHUS Nem úgy, asszony! Mert társaim a megadást, mit javasoltam, elvetették, én pedig a többséggel tartottam, mint vezérhez illő. Sorsot vetettünk akkor, és akire a sors keze rámutatott, azt szomszédja ledöfte. Így haltunk sorra, egymás után...
BERENICE Látom én, így haltál te is.
IOSEPHUS Mert a sors, a végzet, Izraelnek istene megóvott! Utolsónak maradtam a sorban véletlenül egy társammal – és nem maradt már időnk sorsot vetni, ránk törtek a rómaiak, társamat leölték, engemet pedig nyomban a római táborba kényszerítettek.
BERENICE Nagy játékos voltál mindig, ájtatos ember – ugye, a kockát is te vetetted mindannyiszor? Hogy most hazád ellen munkálkodjál!
IOSEPHUS Rútul megcsalod magadat, Berenice. Én Titust ide azért követtem, hogy amennyiben lehet, ezen szép Jeruzsálemnek ha tökéletes boldogságot nem is, legalább enyhülést szerezhessek. Szüntelen a falak alatt járok, életem veszélyeztetésével szólítom a zsidókat a maguk megadására, Titust pedig kegyességre buzdítom, az ostromtól tartóztatom – hazám ellen munkálkodom-é?
BERENICE Igen, Iosephus, mert a zsidóságnak jobb lenne már a végső vereség. Kisebb véráldozattal a nagyobbtól megmenekülnének. Én azért jöttem ide, hogy Titust a mielőbbi ostromra rávegyem.
IOSEPHUS Királynő! Néped árulója vagy!
BERENICE Mulatságos áruló szájából hallani e vádat. Ha áruló nem vagy, hogyan maradhattál életben az ellenség táborában?
IOSEPHUS A sors akarta így. Midőn elfogtak, jóslatot mondtam Vespasianusnak, vezérünk atyjának, mert előre láttam, hogy rövidesen császár lesz belőle.
BERENICE Ő pedig elhitte, a hiú lélek.
IOSEPHUS Nem hitte el azonnal. De én megmondtam neki, hogy megjósoltam azt is jó előre – Jotapata a harc negyvenhetedik napján fog elesni, és e jóslatom megtörténtét a zsidó foglyok igazolták előtte.
BERENICE Összebeszéltetek.
IOSEPHUS Nem lett-é valóban Vespasianus a császár? Kétled-é, hogy előttem a jövőnek titkai nincsenek?
BERENICE A jövőt úgy forgatod, ahogy akarod, ám mit sem tudsz a jelenről. Tudod-é, mi folyik Jeruzsálem falai között? Az erősebbek mint a kutyák a ganéjon rágódnak, és ha a bitorlók fegyveresei meglátják, marokkal szorítják ki a falatot a torkukból. Nyersen rágódnak szegények bezárt pincéikben az elrejtett, penészes gabonájukon – mert ha füstöt látnak a katonák, elragadják az ételt a tűztől, és a tulajdonos jószívűségét karddöféssel jutalmazzák. Az erőtlenek négykézláb mászkálnak egy morzsa ganéj után, és jaj a boldogtalannak, ha a vérszomjúzó bitorlók meglátják őket – „vágjátok agyon az erőtleneket, mit kínlódjanak!” – ezek az ő szavaik.
IOSEPHUS Irgalmatlan! Mit mészárlod szívemet!
BERENICE A te elaggott szülőid is!
IOSEPHUS Beszélj!
BERENICE Egy szűk toronyban sínylődnek, tőled várván szabadulásukat onnét, hová miattad zárattak!
IOSEPHUS Berenice!
BERENICE Gondolod-é, hogy a téged utáló Jeruzsálem nem fogja őket feláldozni, mielőtt segítségükre lehetnél? Láttam őket a toronyba kísértetni, körülnéztek még egyszer a világban, és Iosephus nevét hangoztatták mosolyogva egymásnak.
IOSEPHUS „Van egy jutalmazó isten – egy halhatatlanság.” Ezek atyám szavai. Én nem zúgolódom.
BERENICE Megvetlek tégedet! Megvetlek, mert gyávaságodat hazug, utálatos elveiddel palástolod utólag, és ha rád nézve vészes vállalkozásba fognál, visszarettensz, még ha szülőid pusztulása is az ára! Udvarolsz az ellenség vezérének, ki hosszú idő óta egykedvűen éhezteti a várost, szülővárosodat, halálra ítélve benne mindenkit, aki él még.
IOSEPHUS Engem Titushoz háládatosság kapcsol – életemet mentette meg közbenjárása atyjánál. Én életemet, míg bírhatok vele, szerencsétlen honfitársaim életének hosszabbítására tettem, noha elbízottságukban, hevességükben nem érdemlik ezt. Nem Róma a zsidók ínségének fő oka, hanem ők maguk.
BERENICE Ők maguk, ugye? Mint római szólasz róluk, és már észre sem veszed magad. Szégyen, gyalázat.
IOSEPHUS Te pedig Titust néped kiirtására sarkallod – szégyen, gyalázat. Mit keresel itt, zsidók királynője? Elkergettek a lázadó zsidók – neked kötelességed volt vésztörvényszékük elé állani és halni kezeiktől, mert ők is a te néped. Te azonban árulójuk lettél. Nem vagy már királynő, Berenice! Az enyém semmiképpen!
BERENICE Háládatlan, lázadó senkiházi! De ne félj, elbolondítom én Titus szívét, és az első, kinek fejét kérem, a tiéd lesz, áruló pap, szülőidnek méltatlan fattya!
(Jön Florus.)
FLORUS Fogoly zsidóink, szűnjetek most, fővezérünk hívatja Iosephust.
IOSEPHUS Megyek hozzá, és elmondom – óvakodjék Berenicétől. (El.)
 

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!