Italo Calvino: Komikozmosz, fordította: Szénási Ferenc és Telegdi Polgár István
Európa Könyvkiadó, 2013, 548 oldal, 3800 HUF
A Földről, a Holdról, galaktikákról, a térben-időben irdatlan világmindenségről mesél nekünk az „öreg Qfwfq”. De Qfwfq autón jár, örül, búsul, szeret, és a verandán üldögél, épp amikor a püffedő, dagadó, puha Hold a szikrázó, csupa üveg, csupa acél Földre pottyan…
Calvino művei a mese – a korai filmszkeccsek vagy a klasszikus képregény, a comics – egészséges minimál-szürrealizmusával szólnak az olvasóhoz. A nem létező lovag és a kettészelt őrgróf, a famászó báró és a mesés kedvű Marco Polo – vagy épp a mesét hajkurászó Nyájas Olvasó – után és előtt ennek a novellaciklusnak a hősei többnyire bolygók és egysejtűek, dinoszauruszok és ősmadarak. Körülöttük a múlékony tárgyiasságú modern kor és az időtlen univerzum. Igazságuk valódi igazság.
Italo Calvino (1923–1985) a 20. századi olasz irodalom egyik legnagyobb, iskolát teremtő és nemzetközileg is páratlan népszerűségű alkotója volt. A Komikozmosz című kötetben megjelent novellák egy részét egy valahai kiadás a sci-fi műfajába sorolta. Rég kiderült azonban, hogy a hallatlan fantáziával megírt, galaktikus fényekkel sziporkázó, pattanásig feszített logikájú történetek nem tűrik a besorolást. A Komikozmosz ugyanis remekmű.
Calvino két könyvéről – Láthatatlan városok és Komikozmosz – beszélget Crisitina Benussi (Triszeti Egyetem), Szénási Ferenc műfordító és az Európa Könyvkiadó képviseletében Barna Imre 2013. december 11-én (szerdán) 18 órakor a Budapesti Olasz Kultúrintézet Federico Fellini termében.
