Blaine Harden: Menekülés a 14-es táborból - Észak-Koreából a szabadságba
HVG, 220 oldal, 2013, 2560 HUF
Az utóbbi évek egyik legsokkolóbb tényfeltáró könyve Sin Donghjok huszonhárom éves rabságának és szökésének története. Sin Donghjok az első észak-koreai rab, aki kényszermunkatáborban látta meg a napvilágot és sikerült megszöknie. Gyermekkorát egy nagyfeszültségű szögesdróttal körülvett lágerben töltötte. Mivel nagybátyjai állítólag bűnt követtek el, a „három generáció" büntetése törvény szellemében, az állam őt is bűnözőnek tekintette genetikailag, és teljes jogfosztottságban tartotta.
Sin sorsa az államgépezet rendelkezése értelmében örökös kényszermunka volt. Első emléke egy kivégzés, és anyjára, mint versenytársra tekintett a mindennapi élelemért. Tizenhárom éves korában beárulta anyját és testvérét, akik szökni akartak. A fiút megkínozták, majd szeme láttára anyját felakasztották, testvérét pedig agyonlőtték. „Szeretet, együttérzés és család: Sin előtt ismeretlen fogalmak voltak. Isten sem tűnt el vagy halt meg számára: egyszerűen nem hallott róla."
Észak-Korea elszigetelt, korrupcióval sújtott és atomfegyverekkel felszerelt ország. Kényszermunkatáboraiban mintegy 150-200 ezer politikai fogoly raboskodik, az áldozatok száma több százezerre tehető. Ezen lágerek kétszer annyi ideje léteznek, mint ameddig a szovjet Gulág fennállt, és közel tizenkétszer annyi ideig, mint ameddig a náci koncentrációs táborok.
Sin Donghjok jelenleg Dél-Koreában él, ahol nemrégiben létrehozott egy emberjogi szervezetet, amelynek nevében utazik folyamatosan a világban, hogy felemelje szavát észak-koreai sorstársaiért.
A szerző: Blaine Harden jelenleg a PBS Frontline és az Economist munkatársa. Hosszú éveken át a Washington Postot tudósította Ázsiából, Kelet-Európából – Magyarországról is - és Afrikából. Dolgozott belföldi tudósítóként a New York Times-nak. Munkásságát számos újságíró díjjal jutalmazták. Legutóbbi könyve, a Menekülés a 14-es táborból bestseller lett és nemzetközi ismertséget hozott neki. „Óriási öröm számomra, hogy könyvem Magyarországon is megjelenik. Az 1980-as évek vége óta vagyok az ország nagy tisztelője, amikor a The Washington Post kelet-európai tudósítójaként dolgoztam." (Blaine Harden)
A CBS összeállítása az "Escape form Camp 14" könyv kapcsán
Blaine Harden előadása a témáról a TEDxRaineren
A Camp 14 – Total Control Zone c. dokumentumfilm honlapja:
A szerző előszava a magyar kiadáshoz
Óriási öröm számomra, hogy könyvem Magyarországon is megjelenik. Az 1980-as évek vége óta vagyok az ország nagy tisztelője, amikor a The Washington Post kelet-európai tudósítójaként dolgoztam. A rendszerváltás időszakában a magyarok azon igyekeztek, hogy békés eszközökkel váltsák le a megvetett szocialista kormányzatot. Ez a rezsim ma már a múlté, ám a Menekülés a 14-es táborból Észak-Koreáról szól, ahol az elmúlt hatvan évben szinte semmi sem változott.
Bizonyára érdekes adalék a magyar olvasó számára, hogy az 1956-os októberi forradalom és szabadságharc vérbefojtása az észak-koreai történelemre és a Kim-dinasztia párját ritkítóan hosszú uralkodására is hatással volt. 1956-ban ugyanis Nyikita Hruscsov szovjet főtitkár a moszkvai pártkongresszuson jelentette be liberalizálási törekvéseit, amelyek értelmében az egész szocialista blokkban enyhült a sztálinista szigor, és véget ért a személyi kultusz. Az új politika a Nyugattal folytatott viszony normalizálását és a fogyasztók érdekeit szem előtt tartó gazdasági reformot tűzte ki célul. A szovjet archívumokban tárolt dokumentumok tanúsága szerint Hruscsov ennek érdekében Kim Ir Szent is felszólította, hogy számolja fel a rendőrállam túlkapásait, rendezze kapcsolatait a szomszédos országokkal, és szüntesse meg a személyi kultuszt.
A magyar helyzet azonban megmentette Kim Ir Szen rendszerét a liberalizációtól. Hruscsov elrendelte, hogy a Vörös Hadsereg verje le a magyarországi megmozdulásokat, a szovjet vezetésben pedig ezzel párhuzamosan komoly kétségek merültek fel, hogy van-e értelme a reformtörekvések folytatásának és a demokratikus változások ígéretének.
Észak-Koreában tehát minden maradt a régiben: Kim Ir Szen nem számolta fel a személyi kultuszt, sőt tovább adta a fiának, Kim Dzsongilnek, aki saját fiának, Kim Dzsongunnak hagyta örökül.
A Kim-dinasztia Moszkva vazallusaként egy olyan maffiaállamot hozott létre, ahol brutalitás és törvénytelenség szövi át a mindennapokat, és ahol az állam vélt ellenségeit szovjet típusú kényszermunkatáborokban különítik el.
Amikor ez a könyv Magyarországon megjelenik, az észak-koreai kényszermunka-táborok még mindig léteznek.
Blaine Harden, Seattle, 2012. február 8.
