Két évvel azután, hogy Augustus császár véres győzelmet aratott Marcus Antonius és Kleopátra felett, diadalmenet élén tér vissza Rómába. Távolléte alatt meglehetősen furcsa társat talált egyetlen gyermeke, Julia mellé: Szelénét, aki a legyőzött egyiptomi királynő lánya.
Phyllis T. Smith: A Palatinus-domb lányai
Fordította: Ballai Mária, Agave, 2017, 400 oldal, 3680 HUF
Augustus felesége, Livia árgus szemekkel figyeli a rábízott Szelénét, akinek nehezére esik elfogadnia új otthonát és szülei ellenségeit. A rokoni kapcsolat és a kiontott vér által összekovácsolt nők - Livia, Szeléné és Julia - Róma legfelső társadalmi rétegének veszélyes világába kerülnek, minden egyes mozdulatukat politikai stratégiák határozzák meg, és a legszemélyesebb döntéseik is a császár kezében vannak.
Gyilkos szörnyeteg vagy erős és bölcs asszony volt Livia, az ókor nagyasszonya?
„Egy olyan nőt akartam ábrázolni, aki képes volt élni és fennmaradni egy olyan nehéz korban, melyben a nőket gyakran tárgyként kezelték - és aki ennek ellenére mégis befolyással bírt a történelemre" - hangsúlyozta Phyllis T. Smith, aki Én, Livia című történelmi regényében teljesen új szemszögből...
Róma érdekében mindig el kell fojtaniuk a saját vágyaikat, és egy előre kijelölt szerepet kell játszaniuk. Livia számára ez a teljhatalmú férjéhez való feltétlen hűséget jelent. Az élvhajhász Juliára elrendezett házasságok várnak, miközben meg kell tagadnia magától a szerelmet és a testi vágyakat. Az árván maradt Szelénének pedig választania kell a bosszúvágy és a családjai gyilkosaihoz való hűség között.
Megjelenés: Március 7.
Olvassátok el A Palatinus-domb lányainak első 50 oldalát:
Phyllis_T_Smith_A_Palatinus-domb_lányai_reszlet.pdf by konyvesblog on Scribd