A náci író, akit mindenkinek olvasnia kell

.konyvesblog. | 2019. április 16. |

A címben szereplő mondattal a Guardian jellemezte Knut Hamsunt, és tény, hogy az 1952-ben elhunyt norvég író máig a világirodalom talán legvitatottabb szerzőjének számít. Hívták például "a modern irodalom atyjának" meg "Norvégia lelkének" is. Regényeiben mélyen humanista hangot ütött meg és művei a legnagyobbak csodálatát is kiváltották; miután 1920-ban megkapta az irodalmi Nobelt, Thomas Mann például azt mondta, hogy "soha méltóbbnak még nem jutott ez a dicsőség". Irodalmi munkásságát utóbb viszont beárnyékolta, hogy erősen szimpatizált a Harmadik Birodalommal, a negyvenes években például személyesen is találkozott Hitlerrel és hitet is tett mellette.

Knut Hamsun: Pán

Fordította: G. Beke Margit, 21. Század Kiadó, 2019, 3490 HUF

 

A MEK-en olvasható portrécikk szerint, ha Hamsun 80 éves korában halt volna meg, akkor szerte a világon a legnagyobb norvég regényíróként búcsúztak volna tőle, és személyében "a zordon időjárásban nehéz életet élő szegény emberek gazdag életének halhatatlan krónikását" tisztelték volna. Hamsun ugyanakkor 93 évesen hunyt el, és

"meggyengült testű és szellemű, megvetett és elmagányosodott aggastyánként kellett befejeznie életét, akit kegyelemből és kegyeletből elhülyült vénembernek nyilvánítottak, börtön helyett csak házi őrizetre ítéltek és halála után is évtizedeknek kellett eltelniök, hogy elhalványodjék a kínos emlék a nagy eltévelyedésről: a legnagyobb norvégnak, példátlan lángelmének tisztelt író dicsőítve köszöntötte Hitlert".

Knut Hamsunt tehát élete utolsó éveiben össztársadalmi megvetés sújtotta, megítélése a mai napig ellentmondásos, és hosszú éveknek kellett eltelniük ahhoz, hogy művei visszakerüljenek a klasszikusok sorába.

Egyik legfontosabb műve a magyarul újra megjelenő Pán, mely egy viharos szerelmi háromszög története. Ebben a regényben egy önfeláldozó, tiszta nő és egy rejtélyes, kiismerhetetlen fiatal lány kettőse forgatja fel az Észak-Norvégiába került fiatal Glahn hadnagy látszólag egyszerű életét. Legyőzheti-e a józan megfontolás és a tisztaság iránti vágy az elemi érzelmeket? Ellenállhat-e bárki a sors akaratának? Hamsun kisregénye nemcsak saját korához szól, a mai olvasó ugyanazokkal a dilemmákkal szembesül: civilizáció vagy természet, tisztaság vagy szenvedély?

Olvassatok bele:

Hamsun_Pan_beleolvaso.pdf by on Scribd

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Tavaszi Margó Irodalmi Fesztivál
...

Németh Gábor: Van egy ösztönös együttműködés, ha kínozni kell

Zsidó vagy? nagy siker volt a magyar kortárs irodalomban két évtizeddel ezelőtt, és azóta sem vesztett szinte semmit a relevanciájából. Németh Gábor a Margón. 

...

Esterházy Péter megmutatja, hogyan ad interjút egy kiegyensúlyozott magyar úr

Esterházy Péter idén lenne 75 éves. A Magvető ez alkalomból különleges interjúkötettel jelentkezett, amit a Margón mutattak be.

...

Nádas Péter: A Párhuzamos történetek nem tud véget érni

Nádas Péter a Tavaszi Margón sok kételyt eloszlatott a regénnyel kapcsolatban: megtudtuk, milyen volt megírni Kristóf és Gyöngyvér maratoni szexjelenetét, milyen volt a szerkesztés, sőt azt is, miért gondolta az egykori gépírója, hogy az író megőrült.

...

Milyen ma magyarnak lenni külföldön? – Nádasdy Ádám a Margón

Anglia szemmagasságból és Magyarország a szigetországból nézve Nádasdy Ádám új kötetében, a Londoni levelekben.

...

Szaniszló Judit: Annyira jelentéktelenek vagyunk, mégis mindannyiunk története roppant izgalmas

A másik ember egy bérház lakóinak életét mutatja be a covid alatt, miközben árnyaltan beszél magányról, egyedüllétről és társadalmi kérdésekről. Kötetbemutató a Margón. 

...

Spiró György: A Fogság megírása maratonfutás volt, nem ajánlanám mindenkinek

Az idén 20 éves Fogságról Valuska László kérdezte Spiró Györgyöt a Tavaszi Margó Fesztiválon.