A kirekesztés a királylányok mindennapjaira is hatással lehet

A pitykések birodalmában szigorú rendet tart a keménykezű királynő. Ám az erdő állatbőrt viselő vademberei, a prémesek felkelnek az elnyomás ellen, a határon ellenséges hadsereg állomásozik, és a pórnép is zúgolódik. Minderről mit sem tudnak a királynő ikerlányai: Govalinda és Prillaszári, akik tizenhetedik születésnapjukra készülődnek. Az ünnepség reggelén védett világukba betör egy prémes, aki nemcsak a palotát dúlja fel, hanem a jövőjüket is. Vajon képesek lesznek a királykisasszonyok a birodalom lakóival együtt leküzdeni a tomboló gyűlöletet, vagy kitör a mindenkit elsöprő háború?

Majoros Nóra: Pityke és Prém

Móra Könyvkiadó, 2018, 480 oldal, 2999 HUF

 

Majoros Nóra kalandregényében a fantasy klasszikusainak hangulatát megidézve épít fel egy olyan öntörvényű és összetett világot, amely minden aktualizáló kikacsintástól mentes, miközben lényeges, mindannyiunkat érintő társadalmi kérdéseket is feszeget a kirekesztéstől kezdve az idegengyűlöleten át a faji megkülönböztetésig. „Korábbi munkáim során sokat utaztam, különböző országokat, kultúrákat ismertem meg. Miközben egyre nyitottabbá, kíváncsibbá váltam, úgy lett szembetűnő, hogy a környezetem egyre inkább bezárkózik, és egyre hangosabbá válnak az előítéletek. A regényt 2014-ben kezdtem el írni, és ezek a kérdések már akkor is aktuálisak voltak. Sokkal jobban szerettem volna, ha a regény mára aktualitását veszíti, de sajnos nem így történt” – mondta regényéről a szerző.

Játékokat őriz Majoros Nóra titkos füzete

Amikor kitaláltuk ezt a rovatot, akkor az a kép lebegett a szemünk előtt, hogy gyerekként mindenkinek volt egy olyan füzete, melyet telerajzolt és teleírt, és milyen érdekes lenne belekukkantani azoknak az íróknak és illusztrátoroknak a lapjaiba, akik aztán felnőttként már nem a saját, hanem más...

Szereplői nagy utat járnak be a regény során – földrajzi és lelki értelemben is. Különösen izgalmas az ikerpár jellemfejlődése. „Govalinda szembesül vele, hogy az uralkodás nem játék, és a tetteinek akár életeket követelő következménye lehet, Prillaszári pedig nemtörődöm királykisasszonyból tudatos, a világot megváltoztatni akaró szabadságharcos lesz” – mondja Majoros Nóra, a kitaszított prémest, Mógot pedig így jellemzi: „A prémesek is fontosnak tartják a külsőségeket, és éppúgy része az életüknek a céltalan agresszió, mint az uralkodó osztálynak. Móg ez ellen áll ki, és így találja magát a saját városán és a prémes közösségen kívül. Az ő szemén keresztül egyszerre látjuk a prémes társadalom jellemzőit és kritikáját.”

Olvass bele az új regénybe:

Pityke es prem.pdf by konyvesblog on Scribd