Kritika könyvhét magvető kemény istván d:book

Mulasztással vétkezni

B+,

Kemény István: Kedves ismeretlen

Magvető, 2009. 3490,-

Kemény István második regénye, a Kedves ismeretlen tizenkét év alatt készült el. A könyv eredetileg Torrington munkacím alatt futott, végül a szerkesztő és a szerző egyezsége alapján nyerte el a végleges címét. A könyvbemutatón - amely a Magvető könyvheti nyitórendezvénye volt - az is kiderült, hogy a regény első mondata szintén efféle közös döntés eredménye. Maga a szerző árulta el, hogy az első mondat, amit 1996-ban leírt így szólt: „Most vannak bent a Nagyok.” A szerkesztő javaslatára mégis egy másik mondat került a szöveg élére: „Kérjük fejezzék be az olvasást!” Ami a Budai Várban működő Korvin Könyvtár hangosbemondóján hangzik el: ez a könyvtár lesz a regény egyik meghatározó helyszíne.

Kemény első regénye, az Ellenség művészete éppen húsz éve jelent meg. Az leginkább valamiféle kísérletező versprózaként meghatározható, ez az újabb regény mesteri kézzel kimunkált, valódi nagyepikai mű. Tökéletes regénynek lehetne nevezni, ha volna ilyen, és ha nem éppen a tökéletes lekerekítettsége lenne az egyik esendősége.

Mint a legtöbb nemzedéki ihletettségű regény, a Kedves ismeretlen is nehezen áll ellen a címkézésnek. Rögtön a könyv fülszövegében találunk néhány javaslatot: olvashatnánk például nevelődési regényként, kalandregényként, sőt akár történelmi regényként is. Ha újabb bélyegeket akarnék felragasztgatni, eszembe jutna még a családregény, vagy a könyv kapcsán gyakran emlegetett barátságregény is, de az is rögtön eszembe ötlik, hogy ezek a megnevezések amennyire felületesek, olyan kártékonyak is. Hiszen nem tágítják, hanem éppenséggel korlátozzák az értelmezés látómezejét, mint ahogy magát a szerzőt sem volna szerencsés pusztán költőként vagy prózaíróként megnevezni. Tiltakozna is ez ellen, ha jelen lenne. Pedig ez utóbbinak mintha mégiscsak több köze lenne a regény értelmezéséhez. Kemény István költőként már-már emblematikus figurája a kortárs magyar irodalomnak, és épp költészetének kettős irányultsága az, ami valószínűleg kikerülhetetlenné tette egy ilyen nagyregény megírását. Verseinek jelentékeny része formailag és tartalmilag szépen lekerekített líra, de legalább ekkora hányada prózai, hovatovább epikai töredékként hat. S mindez szépen jelzi egy kikívánkozó epikai életmű lehetőségét és igényét.

A Kedves ismeretlen könnyen olvasható regény. A történet szépen van felépítve, az elbeszélő beveti a huszadik század magyar prózájának jól működő technikáit és vívmányait. Nem enged semmilyen megbicsaklást, de nem is kérkedik a tökélyre fejlesztett technikai tudással. Ezzel együtt az elbeszélés módjában, technikájában, hogy úgy mondjam, nincs semmi különösebb váratlanság. Ha csak az nem, hogy olyan elbeszélővel van dolgunk, aki bár E/1-ben szólal meg, mégis inkább valamiféle mindentudó narrátorként jelenik meg. Ez azonban majdhogynem szükségszerű velejárója a főszereplő-elbeszélő Krizsán Tamás jellemábrázolásának. Krizsán Tamás ugyanis alig tesz valamit: figyel, szemlélődik, hétköznapi és bárki számára átélhető eseményekbe sodródik. Igazán szerethető karakter, akit elsősorban érzelmek és benyomások motiválnak.

Maga a sztori a hetvenes-nyolcvanas évek ifjúságának nemzedéki meséje, egy letűnt korszak kissé poros díszleteivel. Ha nemzedéki regényként olvasnám, talán azt is elmondhatnám, hogy ez az egyik legszebb, ami valaha a kezembe akadt, persze, ha a megjelölt korszakot tekintem. Ugyanakkor élek a gyanúval, hogy pont ez a nagyon erős korszakosság az, ami előbb-utóbb a felejtésnek adhatja át ezt a történetet. Hiszen néhány évtized, és alig valaki fog emlékezni a korszakra, amelyben játszódik, s még kevesebbeket fog érdekelni, hogy mivel töltötte az idejét a nyolcvanas évek lézengő értelmiségi ifjúsága.

A regény egyik szépsége ugyanakkor az, hogy a szürke díszletek között olyan alapvető gondolatokat és értékviszonyokat jár körül, amelyek hosszú ideje devalválódni látszanak. Hogy mást ne mondjak, a szeretetről, a barátságról és a heteroszexuális szerelem dilemmáiról van itt szó. Ráadásul úgy, hogy e fogalmakról leperegnek a populáris kultúra által rájuk aggatott ordas közhelyek.

A regény tematikájában visszaköszön néhány, a Kemény költészetéből már jól ismert alapprobléma is. Költészetének gyakori témája a sorssal való találkozás örökös halasztódása, úgy, ahogy a rossz és a jó relációja, valamint a bűn problematikája. Egyik szép példa a szöveg- és műfajközi átjárhatóságra a következő részlet:

„...de maradjunk a mesteremnél. Az ő halála idején még csak háromféleképpen lehetett vétkezni. Gondolattal, szóval és cselekedettel. Akkoriban még nem lehetett mulasztással vétkezni, azt csak a második vatikáni zsinat vezette be a hatvanas években. A maguk korosztálya már szerencsés, mert vétkezhet mulasztással is.” (384.o.)

Az összevetés kedvéért egy versrészlet A néma H című kötetből:

„ A második vatikáni zsinat legfőbb miseszöveg-változtatásának
kihirdetése az ó-érdligeti templomban. ''Kedves testvérek.
Mostantól ehhez a részhez, hogy ,,sokszor és sokat vétkeztem
gondolattal, szóval, cselekedettel”, hozzátesszük még ezt
is:,,és mulasztással”. Mondjuk tehát...'' Nekem csak a
pesti templomok tetszettek. Az ó-érdligetinek még tornya
sem volt. Nem is templomnak épült. De talán éppen a
mulasztás bűne emelte be aznap végre a római katolikus
Anyaszentegyházba” (Tíz csillag)

A regényben a bűn legsúlyosabbnak ítélt formája is éppen a mulasztás képében jelenik meg. Mulasztást követ el Krizsán Tamás, a főszereplő-elbeszélő, amikor a Budai Vár királynéi erkélyén nem teljesíti egy szánalomra méltó, lecsúszott apa kérését, aki csupán örömet szeretne szerezni visszamaradott kislányának. De a mulasztás talán a legjellemzőbb attitűdje elbeszélő-főszereplőnknek, amennyiben hagyja sodortatni magát, s habár talán úgy véli, megtehetné, nem veszi a kezébe a saját sorsa irányítását. Az elbeszélés már említett sajátos módja is erre utal.

És itt a "sors" problematikája: a regényben középponti szerepet játszik a Duna, amely démonikus hatalommal bír. A nagy folyam Közép-Európa, illetve az itt élő emberek közös lelke. „Jó démon, csak a hatalma kevés ahhoz, hogy segítsen a rábízott roppant területen. Annyit tud tenni érte, hogy nem hagyja magára.” (140. o.) Úgy tűnik, mintha ebben a közös lélekben lenne maga a „sors”, amiről végső soron mégsem derül ki, hogy micsoda. Minden esetre éppen a Duna démonikus hatalma miatt nem lesz egyértelmű, hogy bűn-e, ha szereplők engedik sodortatni magukat, bűn-e a mulasztás egyáltalán, vagy szükségszerűség.

A jó és rossz relációja ehhez hasonlóan szintén nem olyan egyértelmű, mint azt sejteni lehet. A regény egyik központi szereplője, Patai, első blikkre allegorikus figura. Magát az ördögöt lenne hivatott megjeleníteni a történetben. Látszólagos gonoszsága azonban nem más mint hideg racionalitás, amivel végül is a maga esetlen módján állandóan a jót szolgája. Aztán amikor a saját érzelmi zűrzavara csapdájába esik, éppen olyan ironikus figurára ismerhetünk benne, mint a regény többi kedves szereplőjében.

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.

Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!

Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.

Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.

Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.

Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.

Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.

Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.

Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.

Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.

A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK

Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!