Hol vannak már azok az idők, amikor egy írónak a kiadóknál kellett kalapoznia, hogy kiadják a könyvét? Ma már elég, ha adakozókedvű internet-felhasználóknál kalapozik! A kalapozás terepei a különböző crowdfunding oldalak, ahol a kreatívan reklámozott álmok valóra válhatnak. A Harry Pottert több mint tíz kiadó utasította el, mielőtt végre megjelent, de vajon Rowling varázslómeséje akkor is ilyen népszerű lenne, ha az írónő lelkes ismeretlenektől szerzi meg a pénzt a kiadásához? Tényleg a közösségi könyvkiadásé a jövő, vagy régen minden jobb volt?
Öt évvel ezelőtt a New York Magazine megjelentetett egy hosszú cikket a könyvkiadói ágazat hanyatlásáról a sokat sejtető The End, vagyis A Vég címmel. A cikk fő kérdése az volt, hogyan fogják túlélni a kiadók a print háttérbe szorulását, a válasz pedig nagyjából annyi, hogy ha sikerül alkalmazkodniuk a piac változásaihoz, akkor nem lesz gond. Igény lenne a tevékenységükre, az USA-ban például az emberek 80 százalékának halál előtt kipipálandó feladatai között szerepel a könyvírás. Mivel ennyi irománnyal egyetlen kiadó sem bírna el, az írói álmokat dédelgető grafománoknak más platformok felé kell fordulniuk. Nekik nyújthat megoldást a crowdfunding.
Pénzért mindent
A crowdfunding annak a művészete, hogyan vegyük rá az embereket, hogy támogassák egy idegen álmait, ráadásul a saját pénzükkel. Vagyis egy könyv esetében az olvasók finanszírozzák a kiadást, cserébe belepillanthatnak a munkafolyamatokba, és az adományuk összegétől függően mindenféle exkluzív tartalmakhoz férhetnek hozzá.
A legismertebb online pénzgyűjtő oldal a 2009 óta működő Kickstarter, ahol feltalálók, művészek, designerek és mindenféle bolondos ötletek gazdái kérnek támogatást az önmegvalósításra. Az önmegvalósításból persze az írók sem maradhatnak ki, de nekik már nem kell lemezkiadásra, világító falfestékre, vagy csizmamanufaktúrára gyűjtő kreatívokkal vegyülniük, ugyanis több saját platformjuk is van.
A 2011-ben indult brit Unboundon, vagy a Pubslush-on kizárólag készülő könyvekre lehet pénzt kunyerálni. Az ilyen platformok amellett, hogy talán soha vissza nem térő lehetőséghez (ti. saját papíralapú könyv) juttatják a szerzőt, segítenek neki jobban megismerni saját olvasóikat, sőt az sem kizárt, hogy kiindulópontként szolgálhatnak a karrierjében.
Kérj és megadatik
Ha valaki crowdfunding-kampány indítására adná a fejét, nem kell mást tennie, mint kiválasztani egyet a számtalan erre szakosodott oldal közül, kijelölni az összegyűjtendő összeget, és reménykedni. Robin Sloan író/Twitter-alkalmazott például a kortárs Sherlock Holmesról szóló detektívregényéhez kért és kapott anyagi támogatást a Kickstarteren. Sloan nagyon ideges volt, amikor elindította a kampányát, mert fogalma sem volt, hogy akad-e majd valaki, aki pénzt ad az ötletéért. 3500 dollárt szeretett volna összegyűjteni, de végül több mint tízezer dollárral kapott többet ennél. Szerinte a közösségi pénzgyűjtés megszünteti az írók elszigeteltség érzését, hiszen írás közben közvetlenül kommunikálhatnak a rajongóikkal, a legjobban pedig azon lepődött meg, hogy hányan szerettek volna saját példányt a könyvéből a világ minden tájáról. (Az Annabel Scheme, amelyben Holmest egy nő alakítja, Watsont pedig mesterséges intelligenciára cserélték, megvásárolható Sloan honlapján.)
Robin Sloan bemutatkozó videója
Fontos, hogy tisztában legyünk a kiválasztott oldal működési szabályzatával. A Kickstarteren a végösszeg megjelölésénél figyelembe kell venni, hogy ha nem jön össze az áhított cél, a felhasználó nem tarthatja meg a pénzt. Viszont ha megvan a kért összeg, és a projekt még nem zárult le, a felhasználó bármennyi pénzt összegyűjthet. Más platformokon az összes felajánlott adomány a kampányindító markát üti, függetlenül attól, hogy mennyi pénz került a képzeletbeli kalapba.
A könyves Kickstarternek számító Unboundon a tízfontos alsó határtól egészen a teljes könyv finanszírozásáig lehet adakozni. Ha a könyv elég támogatást szerzett a megjelenéshez, az adományozók egy névre szóló, limitált Unbound első kiadást kapnak belőle. A támogatók az oldalon olvashatják a szerző blogját, találkozhatnak más rajongókkal, a magasabb összeget felajánlók pedig a könyvbemutatóra is meghívást kapnak. A szerzők a profit 50 százalékát tehetik zsebre, ami sokkal magasabb, mint amennyit máshol az e-könyv eladások után kapnának, a könyveiket pedig a nagynevű Faber & Faber kiadó forgalmazza. A Pubslush, amely épp úgy működik, mint egy teljeskörű szolgáltatást nyújtó kiadó, annyiban különbözik a többi crowdfunding platformtól, hogy a feltörekvő írók kisegítése mellett a globális műveltségre is hangsúlyt fektet. Minden eladott könyvük után egy könyv rászoruló gyerekekhez kerül.
Van egy kis apród?
Gyakorlott crowdfunderek szerint van néhány szabály, amit nem árt betartani, mielőtt nekikezdenénk a pénzgyűjtésnek.
1. A kampányok leglelkesebb finanszírozói általában az adománykérő ismeretségi köréből kerülnek ki, vagyis nem érdemes egyből azt várni, hogy az egész világ felfigyel majd a zseniális ötletünkre. A legfontosabb, hogy felkeltsük a közönség figyelmét, reklámozzuk a kampányt a lehető legtöbb felületen, a promotálásba pedig vonjunk be mindenkit, aki mozdítható.
2. Adjunk meg minél több részletet a készülő műről, és ne feledkezzük meg a bemutatkozó videóról. Utóbbi nem kötelező, de autót sem vennél szívesen egy arc nélküli idegentől, miért pont könyvet vennél?
3. Ajánljunk jutalmat a felajánlásokért, és ha lehet, legyünk egy kicsit kreatívabb annál, hogy küldünk egy példányt a könyvből. Az ötletek az író-olvasó találkozótól a legtöbb adományt felajánló userről elnevezett szereplőn át egészen az adományozó által a könyvbe beleírt mondatig terjedhetnek.
4. Tanulmányozzuk a sajátunkhoz hasonló kampányokat, és tanuljunk erősségeikből és hibáikból!
A crowdfunding platformoktól nemcsak ismeretlen reménységek, és eddig csak az asztalfióknak írogató zsenik várnak segítséget. James Franco például a Palo Alto novelláinak megfilmesítésére gyűjtött pénzt. Mielőtt bárkinek is rossz érzései lennének a hollywoodi koldulással kapcsolatban, muszáj megjegyezni, hogy Franco projektjének bevétele a művészeket és súlyos beteg gyerekeket összehozó Art of Elysium nevű nonprofit szervezet kasszájába kerül. Bret Easton Ellis már nem volt ilyen nagylelkű. Bár ő is a Kickstarteren gyűjtött pénzt The Canyons című „kortárs thrillerjére”, jótékonysági felajánlásról szó sem volt.
Az új irány kijelölve, de hogy a könyves crowdfunding csak a kiadói piacot is érzékenyen érintő válság következménye, vagy egy olyan jelenség, ami előtt a legnagyobb kiadóknak is be kell hódolniuk, az egyelőre még kérdéses. Mint ahogy az is, hogy mikor lázad fel az olvasó, és várja el, hogy a pénzéért valaki más írja meg helyette élete történetét.