Folytatjuk Friss könyvek sorozatunkat, lesznek: kiskorú szentek és boros szakácskönyv, szakértés Marcel Duchampról és az "öreg" Bartisról, Agatha Christie vallomásai és egy hozzá illően bonyolult igazi királygyilkosság - magyar szemmel, pajzán és nagyszájú Piroskák, Caintől egy nemkrimi, valamint egy posztmodern vajdasági történelmi regény, a "nagy háború" reklámplakátjai és korunk kalózai. Öveket becsatolni!
vallás
Cruz, Joan Caroll: Fiatalok és szentek
ford. Domokos Mónika Tünde
Új Ember
gyerek, szent
A vatikáni Szenttéavatási Kongregáció 1981-ben megerősítette a döntést, hogy egy hétéves gyermek képes olyan hősies fokon megélni hitét, hogy méltó a boldoggá és szentté avatásra. Ennek szellemében Joan Caroll Cruz könyvében közel ötven olyan gyermek és fiatal életét mutatja be, akikre az Egyház és az egész emberiség számára fontos, rendkívüli feladatok bízattak, s akiknek példájából a felnőttek is erőt meríthetnek.
A kötetben megemlítettek közül a hat és fél éves Antoinetta (Nennolina) Meoa legfiatalabb, a legtöbbjük azonban tinédzser korú. Közöttük van a jezsuita novícius, Kaszap István is. Csaknem valamennyien súlyos, évekig tartó betegségek okozta fájdalmak közepette haltak meg, de nem ritka közöttük a mártír sem (pl. a kínai Anna Wang).
gasztro
Corder, Roger: Bordiéta - teljes étkezési és életviteli terv
Athenaeum
bor, gasztronómia, szakácskönyv
Több évtizede ismert tény a hagyományos mediterrán életmód és étrend egészségre gyakorolt pozitív hatása, a Dél-Franciaországban, Krétán vagy éppen Szardínián arányaiban nagyobb számban élő egészséges idős emberek példája. Most arra kaphatunk választ, hogy milyen élettani és kémiai folyamatok állnak a "francia paradoxonnak" is nevezett jelenség hátterében, valamint mely elemek átvételével tudjuk mi is hasznosítani e pozitív hatásokat.
Az ismeretterjesztő könyvként és életmódkalauzként egyaránt olvasható mű középpontjában a polifenoloknak nevezett kémiai vegyületek állnak, ezen belül is a legnagyobb arányban a vörösborban megtalálható procianidin. Ezek a véredényeket védő anyagok nemcsak az érrendszeri betegségek, hanem a cukorbetegség és a rákos daganatok kialakulásának megakadályozásában is szerepet játszhatnak. A
szerző tudományos kutatásokra támaszkodva mutatja be és magyarázza el a vörösbor mellett az áfonyában, kakaóban, almában, gránátalmában és dióban is nagyobb mennyiségben megtalálható polifenolok jelentőségét.
művészetek
Házas Nikoletta: A dobozba zárt gondolat: Marcel Duchamp
L'Harmattan
képzőművészet
Marcel Duchamp a modern művészet enigmatikus alakja, aki radikálisan bontotta le művészet és nem művészet határát. Házas Nikoletta monográfiája a nyelviség, a konceptualitás felől elemzi Duchamp életművét, e fogalom mentén körvonalazza, miként értelmezte át Duchamp a mű, a művészet és a művész fogalmát.
A Duchamp-recepció áttekintése után az életmű menetét követve fejti ki, hogyan jutott el Duchamp a művésztől az a-művészig, a képi nominalizmustól a szó szerinti nominalizmusig, melyet a Nagy Üveg képvisel, illetve ebből a szempontból elemzi a megértés duchampi allegóriáját, a duchampi ready-made-eket, akárcsak ironikus szerepeit.
írók, irodalomtudomány
Csakazértis : Maróti István beszélget Bartis Ferenc íróval
Eötvös J. Kvk
író, Erdély
A néhány éve elhunyt Bartis Ferenc az erdélyi irodalom fontos személyisége volt, aki megjárta a kommunista börtönöket Romániában, a börtönben alapította meg társaival az Összmagyar Testületet is még az ötvenes évek elején, amely számos országban ma is működik.
Többek közte ezekről az évekről is vall abban a mélyinterjúban, amelyet Maróti István készített az íróval 1994-től egészen Bartis Ferenc haláláig, és amelyet most az olvasók is kézbe vehetnek. De mesél arról is, milyen volt a börtönbe való visszatérés immár magyar állampolgárként, román minisztériumi engedéllyel és védelemmel... De beszél az anyanyelvről, a költészet, a szavalás, a szó megtartó erejéről és természetesen családjáról is, no és arról, miként zajlott az atyaúristennél alig valamivel kisebb Ceauşescuval folytatott lakonikus beszélgetés a romániai nemzeti kérdésről. Az interjú, az író szándékával ellentétben, sajnos folytatás nélkül maradt, de Bartis Ferenc még elkészítette az utószót.
Christie, Agatha: Így éltünk Mezopotámiában
ford. Borbás Mária, a verseket ford. Kiss Zsuzsa
Partvonal
krimiíró, memoár
Az eredetileg 1946-ban napvilágot látott mű azokról az évekről szól, amikor a már népszerű írónő elkísérte második férjét, Max Mallowan régészt azokra a szíriai és iraki helyszínekre, amelyeken az ókori Mezopotámia jobb megismerése végett ásatásokat folytatott.
A távoli, ismeretlen vidéken Christie láthatóan nem unatkozott: egyrészt tevékenyen ellátta azokat a teendőket, amiket egy egyébként angol, amerikai és francia komforthoz szokott háziasszony el tud végezni, másrészt - bár ő maga nem szakmabeli - részt vett házastársa munkájában, harmadrészt pedig - amint az mások elbeszéléséből tudható, az első két foglalatosság mellett (azaz: nem helyett) - saját írói hivatásának élt.
A kalandos, cselekményes írásművet nemcsak azért érdemes elolvasni, mert belőle a harmincas évek archeológiai munkájába, valamint a kutatott terület régmúltjába és a leletmentés időszakába nyerhetünk betekintést, hanem azért is, mert ezeknek az éveknek a tapasztalatai Chistie több későbbi krimijében (pl. a Gyilkosság Mezopotámiában vagy a Halál a Níluson címűben) is visszaköszönnek.
szépirodalom
Bordiglioni, Stefano: Piroskák összeesküvése
ford. Székely Éva, rajz. Kalmár István
Móra
olasz, gyerekkönyv, mese, meseszatíra [Sz'fül értelmezésében]
A kedvesség nagyon remek dolog - feltéve, ha nem viszik túlzásba. Elvira néni azonban (aki Francesca nénit helyettesíteni érkezik az ötödikesekhez) elköveti ezt a hibát, zavarbaejtő becézgetésekkel, "dedósoknak" való játékokkal és feladatokkal traktálva a vagányabb hangulathoz szokott lurkókat. A gyerekek próbálnak finoman utalni arra, hogy besokalltak az édelgéstől, de valahogy Elvira néni nem veszi a lapot.
Érthető ezek után, hogy a kis csibészek kénytelenek radikálisabb eszközökhöz folyamodni: a közelgő iskolai színielőadás, amit a Piroska és a farkas alapján kell összeállítaniuk, pont jól jön nekik a bosszúálláshoz. A gyerekek füzetlapjain sorra születnek meg a különféle Piroska-karakterek, de valahogy egyik sem emlékeztet az eredeti mese kedves figurájára: van közöttük felháborítóan szemtelen és kötekedő, kiszámíthatatlanul dilis, nyomasztóan lusta, irritálóan tudálékos, nevetségesen falánk, sőt büdös Piroska is. De vajon elég-e egy egész osztálynyi tragikomikus Piroska-hadtest ahhoz, hogy legyűrje Elvira néni negédességét...? A jellegzetesen csipkelődő, olasz humorral átitatott történet remek szórakozást ígér a kicsiknek, nagyoknak egyaránt.
Cain, James M.: Szerenád
ford. Siklós Márta
Európa
amerikai, regény
A postás mindig kétszer csenget című krimi szerzőjének talán kevésbé ismert műve ez az 1956-ban megfilmesített regény, amely nem kevésbé izgalmas fordulatokat tartogat az olvasó számára. Főhőse John Howard Sharp, operaénekes, aki hangja elvesztését követően különböző bárokban vállal munkát. A történet elején épen egy mexikói kávézóban dolgozik, amikor belép Juana, a csodálatos szépségű indián lány, akibe a férfi első pillantásra beleszeret. Noha Johnnak sikerül felhívnia magára a lány figyelmét, amikor énekelni próbál neki, a lány azonnal kirúgja.
Legközelebb akkor találkoznak, amikor Juana egy bordély megnyitását tervezi, és John-t szeretné könyvelőként alkalmazni. A találkozón egy váratlan vihar elől egy templomba menekül a pár, ahol a vihar, a magaslati levegő, vagy a szerelem hatására Johnnak egyszeriben visszatér a hangja. Kaliforniába utaznak, ahol a férfit a sztárok élete várja, ám Juana kedvéért megszegi a helyi filmvállalattal kötött szerződését, amely miatt mindkettejük élete tragikus fordulatot vesz.
Vasagyi Mária: Pokolkerék
Forum
vajdasági, regény
Igen különös, első olvasásra nehezen megemészthető a vajdasági írónő kisregénye, mely több szempontból is megérdemli a történelmi jelzőt. Egyrészt azért, mert a cselekmény 1795. május 20-án, a Martinovics-per elítéltjeinek kivégzésekor veszi kezdetét és néhány évvel később végződik. De azért is, mert a mű egy fiktív korabeli napló, az elbeszélő szépapjaként említett Lothár keverék nyelvű feljegyzése.
A német, francia, latin, délszláv, olasz, görög, arab, török és perzsa szavakkal elegyített korabeli művelt stílust bravúrosan imitáló elbeszélés hőse többnyire a kártyaadósságai elől menekülve sodródik egyik-helyről a másikra, miközben alaposan hódol a szebbik nemnek is, ám feltételezett politikai kapcsolatai (szabadkőműves páholytagsága, Laczkovitshoz fűződő barátsága) okán lefogják, és kínvallatásnak vetik alá, majd a Ferenc-csatorna építéséhez rendelik kényszermunkára, csupán rabsága idején értesül arról is, hogy ikerfiai születtek. Nyelvtudása révén azonban kiemelkedik társai közül, tolmács lesz, de legtöbbet elmés találmányától, az emberi erővel hajtott csatornavájó keréktől remél (ez lesz a hírhedt pokolkerék), az üzembe helyezés azonban szörnyű katasztrófával végződik. Ezt azonban már egyik rabtársa, Lothár feljegyzéseinek megtalálója veti papírra a maga darabos stílusában.
A regény tehát egyfelől olvasható a Ferenc-csatorna mítoszát feldolgozó történetként is, ám legalább ennyire érvényes a posztmodern megközelítés is, amely a történelem, illetve a valóság és a fikció, fordítás és eredeti alkotás határát bontja le (a bábeli feljegyzéseket a narrátor egy Budapesten tanult francia irodalomtudóssal fordíttatja franciára, ezt "fordította" ő maga magyarra).
A valóságot felépítő fikció parabolája a mű abban az értelemben is, hogy rabsága idején Lothár számára az írás, maga a feljegyzés, a regény megszületése válik elsődlegessé a sivár emberi létezéssel szemben. A soknemzetiségű vidék múltját, lelkiségét a sokféle szereplő, a folklórelemek, anekdoták révén hitelesen megidéző mű szerves részét képezi a kötet végén található, a könyv egy negyedét kitevő szójegyzet is.
történelem
Királygyilkosság Marseille-ben : Eckhardt Tibor viszaemlékezései
ford. Strausz Péter, szerk. Kádár Lynn Katalin
L'Harmattan
történész, politikus, memoár
1934. október 9-én I. Sándor jugoszláv király és az őt fogadó francia külügyminiszter, Louis Barthou Marseille-ben politikai gyilkosság áldozata lett. A nagy nemzetközi visszhangot kiváltó ügyet az ENSZ elődszervezetében, a genfi székhelyű Népszövetségben is tárgyalták. A nemzetközi fórumon Franciaország és közép-európai szövetségesei közvetve Magyarországot szerették volna a merénylet politikai felelőseként beállítani. Az országot végül csak kis mértékben ítélték el, amely többek között a magyar érdekeket az ország népszövetségi főmegbízottjaként védő Eckhardt Tibor érdeme volt.
Az egykori kisgazda politikus a diplomáciai csatározással kapcsolatos emlékeit 1964-ben, amerikai emigrációjában adta ki. A magyarul most először olvasható visszaemlékezés nemcsak első kézből mutatja be a Genfben lezajlott diplomáciai küzdelmet, de egyben politikai elemzését is nyújtja az eseményeknek. Értékelése szerint a minden erejükkel Magyarország megalázására és ezzel a békés revízió lehetetlenné tételére törekvő politikusok (mindenek előtt Eduard Beneš, Csehszlovákia külügyminisztere) végeredményben kiszolgáltatták a térséget előbb a hitleri Németországnak, majd a sztálini Szovjetuniónak.
A merénylet története helyett inkább az ügy hátterében húzódó nemzetközi érdekek szövevényét megvilágító, a két világháború közötti magyar és nemzetközi politikai életre vonatkozó becses forrást szerkesztői előszó, névmutató, fényképmelléklet, valamint az 1934-es népszövetségi tanácskozás jegyzőkönyvének szövege teszi teljessé.
Nagy Anikó, S.: Mindenütt hódít : reklám a nagy háborúban, 1914-1918
M. Keresk. és Vendéglátóip. Múz.
művelődéstörténet
A reprezentatív kiállítású album a korabeli reklámok segítségével idézi meg az első világháború korát. A kiadvány révén megismerkedhetünk többek között a korabeli változatos reklámeszközökkel: a gyakran neves grafikusok által készített plakátok és az újsághirdetések mellett például a képes árjegyzékekkel, a reklámbélyegekkel, vagy éppen a mai blokk szerepét betöltő, hátoldalukon fényképes vagy rajzos számolócédulákkal.
A bemutatott hirdetések egy részén keresztül azt lehet megfigyelni, hogy a korban kibontakozó tömegipar, hogyan igyekezett kihasználni a háború következtében megváltozott körülményeket. Erre jó példa a mai napig is emlegetett Diána sósborszesz, aminek neve valószínűleg a háború alatt indított hatalmas reklámkampánynak is köszönhetően lett a kollektív emlékezet része.
A nagy méretű, színes képekkel gazdagon illusztrált kiadvány azt is bemutatja, hogy a korabeli marketing kipróbált fogásai a hadi propaganda milyen fontos elemét jelentették. A számos mozgósító és hazafias tartalmú plakát mellett ezt szolgálták a háborús emléktárgyak (porcelán tányérok, dohánytartók), a jótékonysági bálok, sőt még városi látványosságok is (a Pasaréten felépített lövészárok).
Az ajánlott irodalommal és egy bővebb angol nyelvű összefoglalóval záruló kiadvány a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban a Hadtörténeti Múzeummal közösen megrendezett, azonos című kiállítás agyagának felhasználásával készült.
Burnett, John S.: Veszélyes vizeken
ford. Kovács Kristóf
JLX kiadó
kalóztámadás, memoár
Kalózok a mai napig vannak, és minden romantika nélkül, kíméletlen kiszámítottsággal csapnak le kiszemelt áldozataikra, amelyek legtöbbször kereskedelmi és vontatóhajók, megrakodott tankhajók, halászflották, sőt alkalmanként luxuskategóriás óceánjárók. A szerző vérbeli oknyomozó újságíróként maga kerekedett fel, hogy utánajárjon a jelenkori vízi martalócok kilétének. Az ok, amiért elszánta magát, személyes indíttatású volt - őt magát is megtámadta egy kalózbanda, miközben egy jachton múlatta az időt barátaival.
Bosszúja a kalózvilág titkainak leleplezése volt: nemcsak bejárta rejtett útvonalaikat, nyomozott az általuk elkövetett bűnök után, de nyomába ered azoknak is, akik a háttérből irányítják nyílt vizeken garázdálkodó csicskásaikat. Megdöbbentő adatokkal teli, fordulatos beszámolója minden valós problémák iránt érdeklődő olvasónak ajánlható.
(Forrás: kello.hu, stb.)
