B–
Bächer Iván: Ruccanások,
Ulpius-ház könyvkiadó, Budapest, 2007, 175 oldal 2999 Ft.
Egy ismerősömtől hallottam egyszer egy megdöbbentő élménye kapcsán, hogy „kétszer maradtam csöndben életemben: egyszer, amikor ötéves koromban pofára estem a betonon, másodszor meg most.” Nos én is valami ilyesmit éreztem, amikor letettem ezt a könyvet.
Csakhogy nem azért, mert megdöbbentően rossz, vagy éppen megdöbbentően jó lett volna, hanem azért, mert semlegességével mély tanácstalanságban hagyott ez az írás.
Azt értem, hogy Bächer legújabb könyve egy útikalauz-féle szeretne lenni, kissé rendhagyó módon összekeverve e műfaj stiláris és tartalmi jegyeit egyéb, szépirodalmi műfajokéval. Annyi csupán a gond, hogy az egész szöveg kicsit esetleges, lóg a levegőben. Azt sugallja, hogy úgyis ott állt a fiókban, most akkor mibe kerül kiadni.
Nyugatról keletre haladva egyre otthonosabban mozog a szerző, egyre jobbak a leírások, ami persze jó, de akkor rákérdez az ember, hogy miért kell erőltetni Angliát, meg Svájcot. Mert persze van Svájcban sok-sok tehén, és ez egyébként egy tüneményesen bamba állatfajta, de ezt hosszú oldalakon keresztül fejtegetni, úgy, hogy közben a tehén szó mondatonkénti előfordulási mennyisége az egekbe szökik, talán kicsit túlzás. Őszintén szólva, nem éreztem azt a vonatkozó részt olvasva, hogy például most már Angliába sem kell elmennem.
Ugyanakkor (bár nem vagyok egy világlátott ember) azt viszont első kézből tudom, hogy a szlovák atyafiak a párkit /virsli/ nem gorscsicával, hanem horcsicával /mustár/ eszik, az előzőt ugyanis tudtommal déli szláv nyelvekben használják. Ha már itt tartunk: a gasztronómiai leírásoknál nekem valamiért hiányzott az elementáris ábrázoló erő, amitől azonnal el kell rohannom juhtúrós sztrapacskáért, különben belepusztulok.
A vége felé erősödik a szöveg. Kárpátalja és Erdély leírásain egyaránt lehet nagyokat szomorkodni és derülni. Érezhetően otthonosan mozog itt a szerző, sokkal könnyedebben beszél és nagy szeretettel nyúl a témához. Összességében: kellemes egyestés olvasmány Bächer új könyve, kényelmesen el lehet merengeni felette, nem fekszi meg az ember gyomrát.
