105 éve, 1904. június 2-án született a temesvári Tarzan, Johnny Weismüller, és nemrég nyílt meg a párizsi Tarzan-kiállítás, ezért most könyvtámasz-alrovatunkban az ágyékkötős majomemberrel foglalkozunk. És egy másik, kevésbé ismert Burroughs-regényhőssel is: a párducbikinis Jungle Girl-lel, aki később olyan dögös képregénycsajok ihletője lett, mint Sheena, a dzsungel királynője, vagy Shanna, a nőstényördög.
Edgar Rice Burroughs 1912-ben írta meg az első Tarzan-könyvet, a Tarzan, a majomembert. Soha nem járt a fekete kontinensen, ez azonban nem tartotta vissza attól, hogy 25 folytatást jelentessen meg hozzá, valamint egy gyerekkönyvet (The Tarzan Twins), és egy befejezetlen töredéket, amit végül Joe R. Lansdale egészített ki és publikált '95-ben Tarzan: The Lost Adventure címmel. A Tarzan-történeteket egy közeli ismerőse, a világjáró Tom Barnett ihlette, aki a munkahelyén mindig a szenegáli vadászkirándulásáról, Afrika csodás világáról és a vad dzsungelről beszélt. Ő javasolta, hogy Burroughs küldje el a pulp magazinoknak, vagy adassa ki könyvben az asztalfióknak írt sztorikat. Az első Tarzan-történet 1912 októberében jelent meg: az akkor 15 centbe kerülő All-Storyban, a borítón egy oroszlánnal harcoló vademberrel. Burroughs 700 dollárt kapott érte, de a karakter hihetetlen népszerűsége miatt 1923-tól már saját kiadóvállalatán, az Edgar Rice Burroughs, Inc.-en kersztül jelentette meg a Tarzan-regényeket.
Ha valaki itthon Tarzan-könyvtámasszal szeretné díszíteni a '80-as, '90-es években kigyűjtött, 24 kötetes sorozatot, elég mélyen a zsebébe kell nyúlnia. A Tarzan-képregények hivatalos kiadója, a Dark Horse 189 dollárért árulja a lenti oroszlános könyvtámaszt, bár a screenrant.comon 151$-ért, a tfaw.comon meg akciósan 141,75-ért is láttuk. A szobrot egyébként a Tarzan és az aranyszőrű oroszlán című kötet 1923-as kiadású borítója ihlette. A másik könyvtámaszunk a szemrevaló Jungle Girlt ábrázolja, aki a Dynamite-nál megjelenő Frank Cho-képregény egyik borítóján domborított hasonló pózban. A harcias szöszi 189,99$-ért rendelhető meg a kiadó honlapjáról.
Jungle Girl szintén Edgar Rice Burroughs gyermeke, 1932-ben jelent meg könyvalakban. Először még egy Kambodzsába keveredett ázsiai hercegnő volt, de az 1941-es moziváltozatban már egy Nyoka nevű, szőke afrikai amazonnak ismerhették meg a nézők, a kövezkező évtől pedig elindult a Nyoka-képregénysorozat is. Burroughsnak volt Jungle Girlön kívül még egy párducbikinis, dzsungellakó főhősnője, az 1925-ös Cave Girl. Folytatást egyik sztori sem kapott, de számos dögös amazon ihletői lettek, így például Will Eisner 1937-es Sheenájának, a '46-ban megszülető Princess Panthának (akit Alan Moore később felhasznált a Terra Obscura című képregényhez), vagy az arra '47-ben válaszoló Rulah, the Jungle Godessnek, és a szintén '47-es Judy of the Jungle-nek.
A ponyvákban hihetetlen népszerűségnek örvendő "jungle girl" archetípust egyébként nem Burroughs találta ki, hanem egy argentin ornitológus, William Henry Hudson, akinek 1904-es Zöld paloták című regényében egy Rima nevű dél-amerikai amazon volt a főszereplő. A könyvből nemcsak Audry Hepburn-film készült, de képregény is: 1974-ben jelent meg először a DC kiadónál.
(Az őserdők úrnői: Sheena, Judy of the Jungle és Rima)
De kanyarodjunk vissza a Burroughshoz. Tarzan atyja a bikinis dzsungelcsaj-láz mellett még egy őrületet elszabadított a ponyvairodalomban: a félpucér dinoszauruszvadászokét! (Bár ezt az alműfajt Conan Doyle 1912-es Az elveszett világa előtt tisztelegve szokás "lost world"-ként emlegetni.) Burroughs az 1914-es At the Earth's Core-ban a kor népszerű "üreges Föld-elméletét" meglovagolva Pellucidar jurakori állapotokat idéző világába viszi az olvasót. Pellucidar dzsungelei a földkéreg belső felén burjánzanak, és itt soha nincs éjszaka, mivel a Föld magmája örökké világít, egyfajta belső Napként. Burroughs összesen 7 könyvet írt erről a különös világról 1914 és 1963 között, az 1928-as Tarzan a Föld mélyén című sztoriban (ezt pont most olvasom) még a majomember is majdnem odavész a kardfogú tigrisektől, dínóktól, gyíkemberektől és beszélő majmoktól nyüzsgő ősvadonban.
A pellucidári kirándulás után a Tarzan-történetek állandó szereplői lettek a denevérszárnyas pteranodonok és a nyíllal levadászott Tyrannosaurus Rexek, főleg a Burrougsh-örökséget továbbvivő 70-es évekbeli DC-képregényekben, és 96 után a Dark Horse új sorozatában.
A Tarzan-őrületből természetesen a Marvel sem akart kimaradni, és 1977-ben megszerezték a képregényes jogokat a DC-től és Tarzan, Lord of the Junge címmel, gyűjteményes kötetben adták ki a korábbi évtizedek legjobb sztorijait. Új történeteket csak 1977 és 79 között írtak, mivel ekkor már volt egy másik, saját dzsungellakó vademberük: Shanna, a nőstényördög. A képregényoldalakon 1972-ben felbukkanó, párducbikinis lány Zairében született, de később New Yorkba ment atletizálni és zoológiát tanulni. Csatlakozott Nick Fury elit nemzetbiztonsági kommandójához, a SHIELD-hez is, ahonnan sorozatban kapta az afrikai és a vadföldi küldetéseket (utóbbi ország XXI. századi létét itt már egyszer körberöhögtük). Ekkor ismerte meg későbbi szerelmét, a szintén kardfogú tigriseket és dínókat aprító Tarzan-klónt, Ka-Zart.
Shanna legújabb kalandjait 2005-ben már ugyanaz a Frank Cho rajzolta, aki a cikkünk elején bemutatott 2007-es Jungle Girl-borítót tervezte. Cho nem rejtegette a főhősnő bájait: mivel a képregényeiben a meztelen seggek mellett a mellbimbóvillantás sem volt ritka, a Marvel (hogy kijátssza a Comic Code-ot) inkább az egyik fiókkiadóján, a felnőttképregényekre szakosodott MAX-on keresztül jelentette meg Shannát. A raptorvadász szőke lány puskát markoló szobrát (ami a 2005-ös májusi borító alapján készült) 50 dollárért tehetjük ki a Burroughs-regények és az Eleszett világ mellé.
