Általános cikkek film 2008 hellókarácsony gabo

Sztármustra, rendezőkrónika

wolferl | 2008. december 10. |

B-

501 filmsztár, Gabo Kiadó, Budapest, 2008, 640 oldal, 7999 HUF

B-
501 filmrendező, Gabo Kiadó, Budapest, 2008, 640 oldal, 7999 HUF

 
Elérkezett az év vége, a karácsonyi könyvszezon ideje, ilyenkor óhatatlanul napvilágot látnak a gyűjteményes albumok, melyek különféle témakörökben próbálják összegezni a sport, a zene, a művészet, vagy a vadregényes várkastélyok történetét. Az elmúlt hetekben két új képes album jött ki a Gabo Kiadó jóvoltából, ahol korábban az 1001 film, az 1001 könyv és nemrég az 1001 épület is megjelent.

Az 501 filmsztár és az 501 filmrendező izgalmas, impozáns munka, de sok-sok bírálatot is érdemel. Mint máskor, most is az a legnagyobb baj vele, ami különben az egész világgal: angolszász központú, amerikai és angol szerzőkkel. A sztárok még csak hagyján, elvégre a filmcsillag fogalma egyértelműen Hollywood tulajdona, de a rendezőknél már több a baj. Szakmai megalapozottságot is csak mérsékelten várhatunk: ezek a tematikus kislexikonok a nagyközönségnek készülnek, azok számára, akik a karácsonyfa alatt boldogan és felületesen átlapozzák, aztán felteszik a polcra. Szolid szellemiségű képeskönyvek a tömegnek.

Az 501 filmsztár korrektül összefoglalja a filmipar elmúlt 100 évében feltűnt legismertebb és legkedveltebb sztárokat, hiányérzet szinte nem is marad. Nem csupán a filmcsillagok kerülnek sorra, hanem a tehetséges, jelentékeny életművet felmutatni képes filmszínészek is. Többnyire amerikai, angol, francia, olasz, és elvétve pár spanyol illetve német található a kötetben. Még magyar vonatkozású nevek is felbukkannak. Ilyen például az örök Drakula, Lugosi Béla, de kiderül, hogy Tarzan is valaha Weissmüller János névre hallgatott és Erdélyben született.

Furcsa mániája a kötetnek, hogy semmi más nem érdekli a szerzőket, kizárólag az Oscar-díjak, mintha egy színészi pálya megítélését pusztán ez minősítené, mindenkinél akkurátusan felsorolják, hogy mikor, hány szobrot nyert a népszerű hollywoodi gálán, s hogy léteznek filmfesztiválok és egyéb nemzetközi kitüntetések, az már senkit sem zavar. Legkomolyabb kifogásom talán az, hogy a nagy Bunuel-figura, Fernando Rey, sajnos kimaradt. És bár ennek ellenére valóban összefoglalja a filmsztárok ármádiáját, ez a szomorú tény mégis nagyjából minősíti a vállalkozást.

Az 501 filmrendező ennél súlyosabb hibákat követ el. Alapvetően ez is tisztességes válogatás, látszik rajta, hogy a hollywoodi nevek mellett valóban a komoly művészekre is koncentráltak, sőt, az európai, ázsiai, dél-amerikai, és afrikai filmeseken túl animációs alkotók, dokumentumfilmesek és kísérleti munkákkal foglalkozók is bekerültek.
Itt azonban már jóval több fontos nevet kihagytak, és számos felesleges fércműgyáros került bele. Az 501 filmrendező olyan neveket mellőz, mint a svájci Alain Tanner, a svéd új hullám alapítója, Bo Widerberg, vagy éppen Carlos Saura. Miközben megtaláljuk Amy Heckerlinget, a Spinédzserek és a Nicsak ki beszél bérdirektorát, vagy épp David O. Russellt, a Gyagyás család elkövetőjét. Persze, pontosan tudom, hogy egy válogatás, legyen bár elegendő terjdelem, sohasem lehet maximálisan teljes. De ha már tényleg megpróbáltak összegyűjteni minden kulcsrendezőt, Fellinin keresztül Fassbinderen át Tarkovszkijig, akkor egyszerűen érthetetlen, hogy mindezen túl vajon hogyan száműzhették például számos kultfilm alkotóját, Marco Ferrerit vagy Dusan Makavajevet, s helyettük miért szerepelhet mondjuk John Hughes, a Belevaló papapótló piti dirigense a kötetben.

Magyar részről egyébként egészen tisztes a helyzet: Mészáros Márta, Szabó István és Jancsó Miklós mellett Tarr Béla is szerepel. Hiányoltam ugyan Makk Károlyt, vagy Fábri Zoltánt, pedig Makk a Macskajátékkal, Fábri pedig több munkájával is feltűnt annak idején az Oscar-jelöléseken, minthogy ez a mustra is főként az Amerikai Filmakadémia szemüvegén keresztül osztályozza az alkotókat. (De legalább itt már említésre kerül Cannes, Berlin és a Sundance fesztivál is!) Ám ne legyünk telhetetlenek, elvégre lengyel barátaink is szegényebbek itt egy Zanussival, ahogy a csehek is egy Jan Sverákkal, az oroszok meg Mihail Kalatozov és Nyikita Mihalkov nélkül kénytelenek a nagyvilág elé somfordálni.

És ez még csak az egyik gond. A legnagyobb probléma ugyanis a rendezői kötet hihetetlenül ingadozó szakmai színvonala. Tudom, hogy pár mondatban borzasztóan nehéz összefoglalni olyan rendezők életművét, olyan filmek szinopszisát, akikkel és amelyekkel egyébként egész esszék foglalkoznak. De azért hülyeségeket leírni talán mégsem volna muszáj.

A kötet közel ötven szerző közös munkája, éppen ezért gondolatilag rendkívül eklektikus. Találhatók benne korrekt szövegek, de akadnak bőven kimondottan felszínes megközelítések, félresiklások, és a butaság határát súroló mondatok. Miközben sajnos ritka az objektív mérce és igen sokszor találkozunk az ízlésen túlmutató egyéni marhaságokkal.
Néhány példa.

Fellinit bizonyos Matthew Conniam „öntetszelgőnek” tartja, aki a hatvanas évektől szerinte „játssza a maestrót”, és aki „úgy érzi, villoghat”. Hát, nem túl cizellált jellemzés egy ekkora alkotóval kapcsolatban.

Bergmanról szólva bizonyos Samuel J. Umland azt írja, hogy a vallásos hit problémájával foglalkozik, A nap vége pedig mérföldkő a pályán. Holott a mérföldkő valójában, ez filmes közhely, maga Bergman is ezt vallotta, a Tükör által homályosan, a mester művei pedig ezerszer összetettebbek annál, ahogy a szócikk szerzője pár sorban lefirkantja.

De nézzünk egy durvábbat: a Pulp Fiction cselekménye, bizonyos Garret-Schaffin Quiray szerint „két bérgyilkos körül forog, … akik az életük átértékelését fontolgatják”. Ennyi, komolyan. Semmi több. Ez a Pulp Fiction, a kilencvenes évek meghatározó, az egész globális filmnyelvre hatást gyakorló posztmodern alapvetése. Ha ebből kellene ráismernie valakinek a Ponyvaregény művészi lényegére, azt hiszem, bajban volna.

De bizony egyik kedvencem, Stanley Kubrick Tágra zárt szemek című sokrétű mesterműve is leredukálódott a következő tartalomra: „egy orvos az erkölcsi határokat kereső felfedezőútja a szexualitás rejtett világában”. Mintha egy bulvármagazinból másolták volna.

Lars von Trier műveiről is elég sok oktondiságot olvashatunk, ahogy azt sem értem, Gibson Apocalyptójáról hogyan írhatták le, hogy a „kritikusokat és a közönséget is megnyerte”. Igaz, én csak a hazai kritikákat olvastam róla, de szinte minden mértékadó recenzens egyértelműen a gyökerekig taposta.

Persze sok érdekességet is megtudhatunk, például, hogy Spielberg nem fogadott el pénzt a Schindler listája holokauszt-eposzáért, illetve rádöbbenhetünk, mennyi rendezői életművet nem ismer az ember teljes egészében és mennyi érdekes alkotás nem került be soha a hazai filmforgalmazásba. Becsúsznak hibák is: Fassbindernél például csak születési dátum szerepel. Ezek szerint a termékeny mester még él, csak 1983 óta nem készített filmet?

A két kötetnek metszete is van, mert néhányan itt is, ott is feltűnnek, hiszen egyszerre neves színészek és rendezéssel is foglalkoznak: ilyen Clint Eastwood, Robert Redford, Mel Gibson és Woody Allen.

Nem tudom, a fordításnak és magyarításnak mennyi szerepe van az albumok minőségében, de összefoglalva azt mondhatnám, a komoly filmrajongók bátran kihagyhatják őket, ha viszont van egy 12 éves gyermekünk, aki érdeklődik a filmművészet iránt, bátran helyezzük a fenyőfa alá, feltéve persze, ha tudunk ennyi pénzt szánni rá. Annyi információ azért található bennük, amennyi megalapozhatja a későbbi tanulást. Én legalábbis tizenévesen biztosan örültem volna nekik.

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!