Ma vége a csoportmeccseknek, hála. Jön az egyenes kiesés, nincs mese, mondaná boldog Knézy Jenő, nem mondja. De hogyan is kezdődött? Kis visszatekintés.
Amikor E. Korner a BEAC-büfébe ér (Zlaty Bazant 400 Ft), Dél-Afrika egynullra vezet. Amikor lejön, immár szerelésben, az öltözőből, Mexikó már kiegyenlített (Dél-Korea–Mexikó 1–1). A meccsen (BEAC–Főtaxi 0–1) fejel egy kapufát, szart se ér. Az esti meccs második félidejére ér haza, nem kellett volna (Franciaország–Uruguay 0–0). Másnap, amikor elindul, még nullnull, a Nyugati aluljárókocsmájában (Pilsner Urquell, Unicum 710 Ft) Korea vezet. Piliscsabáig rúgnak még egyet, Béla szíves szóbeli közlése az állomáson. (Koreai Köztársaság–Görögország 2–0). Érsekújváron (Nové Zámky) megisszák a fantasztikus Bernard sört (2 korsó, 1 Borovicka 2, 55 euró), és ismétlésben látják Heinze fantasztikus fejesgólját (Argentína–Nigéria 1–0). Dénesnél E. Korner belenéz a második félidőbe, aztán eltűnik a pincében (borovickák, sörök, magyar! gulyás). Érkeznek jelentések az esti meccsről (Anglia–USA 1–1) és a választásokról (Meciar nem kerül be!, a helyiek örömükben isznak; az MKP se, a Híd – „az árulók!” – igen, bánatukban isznak „az igazi!” magyarok, hajnalig). Visszafelé megállnak Köbölkúton (Gbelce), a kocsmában (pohár, korsó, tizenkettes! fácán, borovicka 1,15 euró) felvételről megnézik Green kapus lepkéjét. Mikulas casnik (pincér) elégedett a választási eredménnyel. „Könnyű Esztergomban magyarnak lenni – de Párkányban!”. Béla (nem az anyaországi, a helyi) se szomorú: „Én kétéltű vagyok.” Kopoltyúval lélegzik, annyit ivott. Párkányban a Billából sörszuvenír haza (dobozos vörös! nem sárga! Kozelek, barna Krusovice). Otthon E. Korner végre élőben is lát egy (potya)gólt (Algéria–Szlovénia 0–1), és egy értékesített tizenegyest (Szerbia–Ghana 0–1). E. Korner este a cseh sörfesztiválon iszik, a teljesség igénye nélkül. Novopacké pivo, Kumburák, Zatecky Pivovar, Starobrno, Krusovice, Ferdinand, Postrizinské (ezt nem tudja kimondani, a csehszlovák ékezeteket meg leírni – pedig ez Hrabal „söre”, az üveges címkéjén maga a Mester mosolyog elnézőn, a semmibe, üveges tekintet), poharanként 350 Ft. Mire E. Korner hazaér, a németek már kettőnullra vezetnek, mire kijön a zuhany alól, megvan a végeredmény (Németország–Ausztrália 4–0). Másnap végre nyugodtan végignéz egy meccset – és a holland góloknál boldogan szisszennek föl a dobozos Kozelek (Hollandia–Dánia 2–0). Honda gólját még látja, a meccs második félidejét szerencsére nem, csak a végét (Japán–Kamerun 1–0) a BEAC-büfében, keretes történet (pohár aranyfácán 250 Ft). A meccsre kivisz egy üveg Heinekent (500 Ft), leül a kispadra. A második félidőre áll be, 0–1-nél, csodacsere, még kapnak kettőt (BEAC–DINI SC 0–3). E. Korner belekortyol a sörbe, hűvösre tette, langyos. „Ha nem állunk ki, akkor is ennyi” – mondja Füredi középpályás (megint) a büfében. E. Korner este hiába szurkol Paraguaynak (Olaszország–Paraguay 1–1), a Kozelek is elfogytak, a döntőig hazait iszik, borsodi, soproni. Most jön a java! (Új Zéland–Szlovákia 1–1)
A meccs embere, néz fel hűs sörök mellől Hrabalra Esti Korner, én vagyok.
Korábbi írások:
Farkas Zsolt: Ronaldinho nincs ott a vébén
Egressy Zoltán: Közel az égiekhez
Zeke Gyula: Nagypapa a kispadon
Nagy Gabriella: Bradley papa és a fia
Kukorelly Endre: Emberek, futballoznak
Ágoston Zoltán: Maicon, KNDK, Kassai
Maradona belenyúl a történelembe - Szálinger Balázs írása
Mi a jabulani? Mi?! - Balázs Attila írása