A-
Brigitte Weninger & Eve Tharlet: Pauli, gyere haza és Rosszcsont Pauli, Naphegy kiadó, 2007.

A Naphegy kiadó mostanában olyan gyönyörű gyerekkönyveket ad ki, hogy minden, kissé gyereklelkűbb bibliofilnek elcsöppen a nyála, amikor meglátja őket. És nem egy, nem kettő, egész sorozatokról van szó. Kortárs és vagány szerzők, kortárs és vagány illusztrátorok, magyarok, külföldiek egyaránt. Ezek a mai szerencsés kölykök Peter Sisen és Kun Fruzsinán nőhetnek fel.

A mostani gyerekirodalom talán kissé kommersz alkotói, de mindenképpen az élbolyba tartoznak: Brigitte Weninger és Eve Tharlet. Az írónő már több mint 30 könyvön van túl, a Pauli-sorozat, amiből kettőt vállalt be eddig a Naphegy, egész Európában komoly népszerűségnek örvend.

Nem mintha különösebben bonyolult sztoriról lenne szó: Pauli egy rakoncátlan kisnyúl, akiben bármelyik, éppen dackorszakban lévő óvodás könnyedén magára ismerhet. Pauli hajlamos arra, hogy a legnagyobb jó szándékkal okozzon megoldhatatlan galibákat, utána pedig megsértődjön, mennyire nem értik meg őt a többiek, és fájdalmában világgá induljon. A sorozat indító könyvében (Rosszcsont Pauli) ismerkedünk össze vele. Az rövid mesécskében bár öntudatlanul, mégis sorra vérig sérti a testvéreit, összetöri, elrontja a játékaikat, hogy aztán szomorúan bekucorodjon a kamra sarkába és szipogva megegye a vacsorára szánt áfonyát. Elintézné egy egyszerű bocsánatkéréssel, de meg kell tanulnia, hogy a dolgok ennél kicsit bonyolultabban működnek. A jóvátételhez fel kell építeni a lerombolt kuckót, kiásni a beszakadt vermet, újraszedni a felfalt gyümölcsöt. A történet persze buksisimogatással és nagy puszival zárul.

Hasonlóan egyszerű a szüzséje a Pauli, gyere haza című könyvnek. Itt Paulit igazságtalanul vádolják meg egy tányér összetörésével, ami, az előzményeket ismerve nem is olyan meglepő. Paulinak majdnem megszakad a szíve az őt ért méltánytalanságtól, és bánatában elindul az erdőbe.  Lassan beesteledik. Rájön, mennyire hiányoznak neki a szerettei, ha mégoly igazságtalanok is. A szülei már a keresésére indultak, otthon pedig az is kiderül, hogy tényleg nem ő volt a hibás.

Elvileg félévente meg fog jelenni egy-egy rész az eddig tizennégy részes kisnyuszi-saga köteteiből. Az írónő honlapján meg lehet tekinteni a könyveket, a borítók alapján valószínűleg ezek sem fognak nagy meglepetést okozni, Pauli megmarad egy kicsi, kerek, bolyhos nyuszikának, és nem kezd hirtelen káromkodni, illetve nem szólítja fel drogok és szeszes italok fogyasztására a kiskorúakat. De az ilyen könyvektől nem is várunk túl nagy meglepetéseket, csak legyen színes, szép, olvasásra ösztökélő.

(Nyaralás alatt betévedtem egy Milánó közeli olasz benzinkút könyves részlegére, és majdnem sírva fakadtam, amikor megláttam, milyen széles és milyen minőségi a választék gyerekkönyvek terén. Révülten álltam, kezemben egy bögre tejeskávéval, és összeszorult szívvel simogattam egy Harry Potter borítóját. Talán a Naphegynek, és a mostani recenzióban nem említett többi bátor és lelkes gyerekkönyvkiadónak köszönhetően hamarosan megingathatóvá válik Thomas a gőzmozdony, és a Hercegnők dobogós helyezése.)