Ha a gyümölcs a napi kötelező, akkor egy érdemes előkeresni a vidéki rockersztorit megíró Háy János 2003-as novelláskötetét. Háy talán a legalulbecsültebb magyar írónk, mert 1, tök jól látja a magyar társadalmat 2, jól ír 3, jól mesél 4, szórakoztató 5, fájdalmas, szóval minden megvan hozzá, hogy csak a másodvonalban tartsák számon, ami óriási hiba.
Simonyi Balázs remek kisfilmet készített az egyik novellából, az Original Lagerből, tessék nézni:
Itt olvassatok bele a könyvbe, itt meg hallgassatátok meg, mert elég vicces hangja van Háynak:
Senki nem szeretné így látni az ujjait. Teljesen bevagdalta a gitárhúr, mint a hagyma mondjuk, amit bele kell aprítani a forró zsírba. A hüvelyk tövénél meg jól megdagadt, mert annyira markoltam a hangszer nyakát, ahogy a köztörvényesek, szinte fojtogattam. Tisztára fájt az egész kezem, és így kellett énekelni, mert aki nem énekel, az már jobb, ha nem is gitározik, hanem behúzódik valamelyik sarokba. Mert aki gitározik és nem énekel, az pont olyan, mintha lábtempóval akarná átúszni a Balatont. Biztos halál.
Sajogtak az ujjaim, és énekeltem a Felkelő nap házát, meg olyan mosolygós arcot vágtam hozzá, mintha nem fájnának egyáltalán az ujjaim. Persze nem tudtam a szövegét, mert nem tudtam angolul, csak hogy rájzing szan, meg in nyúorlinsz ezt. A haverom meg mondta, hogy ezen aztán ne szarozzak, csak énekeljem olyan angolosan, hogy vaájdemájdö nyúorlinsz, fájójdörájzing szan. Mert - mondta a haverom - a Radics Béla is így csinálja az Ifiparkban. Az se tud egy rohadt szót se angolul, mégis úgy játssza a Voodoo Chilét, mint egy isten. A csajoknak kidagad a nyakerük, annyira visítanak, amikor a Béla a fogával nyomja le a nagyszólót. Tök mindegy - mondta a haverom -, hogy mi a szöveg, mert úgyis mindenki azt érti alatta, amit kell. Tisztára a lélek számít. És ez bejön a lengyel, meg az endékás csajoknál is. Az biztos. A Balcsin - mesélte a haverom, hogy volt neki egy haverja, aki persze semmit nem tudott angolul, meg lengyelül se, a németet pedig eleve utálta, és minden este más csajt szerzett öt akkorddal. Forrás: A kéz