E
Robin Cook: Halálcsapda, Alexandra kiadó, 2008, 448 oldal, 2000 Ft.
Nagyjából tizenöt évvel ezelőtt vettem utoljára kezembe Robin Cook könyvet, amely – már nem tudom, melyik volt - akkoriban hűdetitokzatosnak és hűdeizgalmasnak tűnt. Rekurzív könyvélményben volt most részem, hiszen nagyjából ötven oldal elolvasása után hűdetitokzatosnak és hűdeizgalmasnak tűnik a kérdés, hogy mi a rossebet zabáltam én akkor Cookban. Szerencsére kevés igazán rossz könyvet olvasok végig, mivel az én koromban az ember már meggondolja, mire fecsérli kevés szabadidejét. Ez persze azt jelenti, hogy nem tudom felbecsülni, mennyire tipikus szemét a Halálcsapda. Könnyen lehet, hogy nagyságrenddel rosszabb könyvekkel vannak tele a b*szós-partraszállós állvány polcai, de ezt már sosem fogom megtudni.
A legutóbbi szerkesztőségi ülésen mindkét szerkesztő a fejemre olvasta, hogy az utóbbi időben sok csúnya szót használtam, és mindent lehúztam a sárba, amit csak a kezem közé adtak. Görcsösen próbáltam így BÁRMI pozitívat találni a Halálcsapdában, de egyszerűen nem ment. Elnézést kérek a KönyvesBlog minden olvasójától, Robin Cook minden rajongójától, személyesen Matyi Dezső úrtól és egyáltalán minden írástudótól, de sajnos muszáj fikáznom.
Eleinte a fordításra gyanakodtam, mert az bizony eléggé csikorog. De ahogy átvergődtem a nyitó oldalakon, nyilvánvaló lett, hogy ez bizony rossz. Nem csak a történettel van baj, bár az is szörnyűmód klisés. Egyedülálló, kőkemény orvos-üzletasszony cége bajba kerül titokzatos fertőzések, halálesetek okán, egy titokzatos, olasz nevű befektető (miért? miért? miért nem ukrán, vagy kínai, vagy kelet-timori maffia?) pedig csak bonyolítja a dolgot.
Nem. Pocsékul van megírva. Életszerűtlenek a párbeszédek, szörnyűek a leírások, visítóan értelmetlen bekezdések cincálják az olvasók idegeit. Mintha valaki negyedik általánosban írta volna a "Rémisztő orvosos történet" című fogalmazást nagyszünetben. Nem akarok Robin Cookról általánosságban nyilatkozni, mert nem ismerem alaposan a munkásságát, még az is lehet, hogy ez csak egy botlás az amúgy sziporkázó krimik között. De ez olvashatatlan.
