Ferencz Győző Szakadás, Garaczi László Arc és hátraarc, valamint Szilasi László Szentek hárfája című műve a 2010. évi Rotary Irodalmi Díj három jelöltje – derült ki a Rotary Magyarország és a Duna Televízió által a csatorna székházában szeptember 28-án tartott közös sajtótájékoztatón.
A győztes neve október 10-én derül csak ki: a Rotary a Duna Televízió Kikötő című kulturális műsora különkiadásának keretében adja majd át az irodalmi díjat.
„A Rotary a világ egyik legnagyobb civil szervezete: 200 országban, 33.000 klubban mintegy 1,2 millió rotarista végez önkéntes, önzetlen munkát és segít, ahol tud. Jószolgálati tevékenységre az elmúlt 60 évben több mint 2,4 milliárd USA dollárt költött, amely összeget a Rotary klubok gyűjtöttek össze támogatóktól. Amikor a Rotary a magyar irodalmat katalizálja, akkor ezzel azt is üzeni, hogy egy nemzet szellemi egészsége ugyanolyan fontos, mint a gazdasági, materiális boldogulása” – mondta el Kercsmár András, a Rotary Magyarország kormányzója.
Sterk Péter, a RID Alapítvány elnöke szerint „a RID bekerült a hazai kulturális és társadalmi köztudatba, eseménnyé lett, s az elmúlt három év alatt a legelismertebb civil irodalmi elismeréssé vált”- mondta, majd így folytatta: „A díj biztos anyagi hátterének megteremtése érdekében Rotary Irodalmi Díj Társaság alakult. A RID Társaságba a szervezők nem csak rotaristákat hívnak és várnak, hanem mindenkit, akinek fontos a magyar irodalom ügye: olyan magánszemélyeket, cégeket, közösségeket, amelyek a nemes célt nem üzleti alapon, hanem személyes meggyőződésből támogatják.”
„A zsűri 41 művet nevezett meg az elmúlt 12 hónap könyvterméséből, s ebből választotta ki első körben a már ismert TOP7-et. További segédpontok hozzáadásával ebből a TOP7-ből kaptuk meg a Rotary Irodalmi Díjra nominált három művet (TOP3), amelyek közül egy kaphatja meg a RID-et”- tájékoztatott a díj odaítélésének menetéről Sumonyi Zoltán, a Rotary Irodalmi Díj Kuratórium elnöke.
A TOP 3 mű ábécé- sorrendben, a szerzők szerint:
.jpg)
Ferencz Győző: Szakadás (Sziget Könyvkiadó)
Ferencz Győző hosszú évek után, egy válogatott és egy gyűjteményes kötet, majd a nevezetes Radnóti Miklós-monográfia után jelentkezett új verseket közlő kötettel, benne korábban már könyvekben is megjelent meg újabb versekkel. Meggyőző költői opus áll Ferencz Győző mögött, amelynek kitüntetett sajátossága a késő-modern poétika őrzése és ápolása, ezen felül a költészet természete felett való nem szűnő tűnődés, ami az újabb magyar líra számottevő darabjait tartalmazza. Feltételesen hagyományosnak mondható Ferencz Győző lírája, ám éppen hagyományosságának közvetítésével, a versbeszéd és a versformálás kivételesen gazdag poétikai jellemzőivel a létezés érzékelésének tartósnak mutatkozó témaköreit szólaltatja meg.
Garaczi László: Arc és hátraarc (Magvető Könyvkiadó)
Két korábbi lemur-regény után az Arc és hátraarc a harmadik, amelyben a Csontnak mondott regényhős hol a saját hangján, hol az elbeszélő hangján adja elő kötelező katonai szolgálatának eseményeit, majd pedig idő előtti leszerelésének körülményeit. Egyenes vonalú elbeszélés, amit az emlékezés egy-egy részlete színez át, de nem szakít meg, így olvasója lépésről lépésre követheti a regényhős életének történéseit. Az iskolai történések, első és be nem teljesült szerelmek, a sorkatonaság hónapjai, a szabadulás izgalma, a szürkének látott civil élet, a szülők, a parancsnokok, a katonacimborák, katonaorvosok „lakják be” az emlékező lemur életét, miközben abszurd történések zajlanak, például a laktanya belső terének tél eleji újra lombosítása. Csont régi mániája, a szógyűjtés, a szótározás, a szavakhoz tartozó vagy nem tartozó jelentések keresése hatja át és fogja egybe Garaczi László regényének szövegét, és ezáltal, ennek a szólamnak a hatására kerül át minden más a regény anyagából a létezés térségeibe.
Szilasi László: Szentek hárfája (Magvető Könyvkiadó)
A Szentek hárfája több formai és nyelvi szinten építkező, sűrű szövésű, mégis olvasmányos regény, az irodalomban (elméletében és történetében), de más művészetek, úgymint építészet és festészet, városrendezés és egyházi zene területén egyformán jártas szerző munkája. Szilasi László úgy építette fel regényét, hogy harmonikus egységben látszik szövegén mind a tudatos szerkesztés, mind pedig a valamennyire visszafogott, akár az is mondható, ironikusan távolra tartott mesélőkedv. Történelemmel átitatott műveltségregénynek is mondható, olyan regénynek, amelyben a tévesen felírt olasz nyelvű mondat betűhibájának helyreigazítása is megtörténik, de ugyanígy megtörténik a szovjet seregek 56-os bevonulása Árpádharagosira, de történnek gyilkosságok, tettesek utáni nyomozások, és hogy mindez kulturális távlatba kerüljön, megtörténik egy talán csak a képzeletben létező festmény aprólékos és körültekintő leírása.
