Esterházyt javasolja Nobel-díjra Konrád
Általános cikkek esterházy_péter konrád_györgy

Esterházyt javasolja Nobel-díjra Konrád

.konyvesblog. | 2016. január 14. |

A Svéd Király Akadémia minden évben többszáz levelet küldd ki, melyben arra kéri a címzetteket, hogy jelöljenek valakit a jövő évi irodalmi Nobel-díjra. Ezt a levelet idén Konrád György is megkapta, aki Esterházy Pétert javasolta. A levélben, amit a Nobel-bizottság egyik tagjától, Per Wästbergtől kapott, diszkrécióra szólítják fel a jelölőket, ám Konrád nem foglalkozott ezzel a kitétellel, és laudációját a Népszabadságban tette közzé. Az Akadémia szabályzata szerint a jelölők nem beszélhetnek a jelöltjükről a nyilvánosság előtt, az origo pedig Peter Englund tavaly februári blogbejegyzésére hivatkozva azt írja, a nyilvánosságra kerülő jelöltet akár ki is zárhatják a jelöltlistáról. Utolérték Konrádot is, aki azt nyilatkozta, hogy a szabályszegést Esterházy aktuális állapota indokolja, szerinte az írónak jót tesz az a hangulat, hogy járna neki a díj. Hogy végül mi lesz EP jelölésének a sorsa, azt legkorábban 50 év múlva tudhatjuk meg, mert minden jelöléssel és végső döntéssel kapcsolatos jegyzőkönyvet az Akadémia ennyi időre titkosít. A nemrég nyilvánosságra hozott 1965-ös listán Illyés Gyula neve is a jelöltek között szerepel, őt a magyar származású nyelvész, Lotz János javasolta. Konrád teljes laudációja a nol-hu-n  olvasható.

"Esterházy Péter fejében megvalósul a korlátlan egyidejűség, mesék, képek, bölcseleti ötletek és viccek egyetlen nagy edényben forognak. Bátor ember, meri leírni, ami eszébe jut. Sőt, kergeti is magát a szabad képzelődés szertenyilalló erdei ösvényein."

-indítja a méltatást Konrád.

Szerinte mindegy, hogy EP melyik korról beszél, mindig a mostról beszél, és minden hímnemű őse az édesapjának, minden nőnemű pedig az édesanyjának tekinthető.

Videointerjú Esterházy Péterrel

EP cikázik, befogja hintaja elé "az anakronizmusok paripáit", dúlja a kronológiát, kirakóst játszik a műfaji korlátokkal, és az olvasó akkor sem téved, ha azt gondolja, mindezt az ujjából szopta ki, mert az bizony tele van képekkel.

"Hogy hisszük-e, vagy sem, mindegy: látjuk és halljuk, amit Esterházy mond, ráismerünk, bár nem velünk történt, és talán még az ő apjával sem, sőt vele és kedves feleségével sem, vagy ha igen, annál jobb. Mert a a jogos episztemológiai kétely mögé el lehet rejteni a legfájdalmasabban valóságos eseményeket is."

Bár a grófhoz nem volt kegyes a sors, az íróhoz igen, és ha nem történt volna meg vele mindaz, ami megtörtént (az apa, a kitelepítés, a "fondorlatos és cudar idő"), akkor írásművészete is sokkal unalmasabb lett volna.

"Az olvasó szerencséjére Esterházy Péterrel olyanok történtek, mint más közrendű magyar állampolgárokkal a hátunk mögé csúszott XX. század második felében, de ki tagadná, hogy a második az elsőnek szoros örököse."

Konrád emlékeztet, hogy EP számára sem ismeretlen a szeresd felebarátodat parancsolat, és ennek teljesítésében még az iróniája sem gátolja meg. 

"Ha élő vagy halott kollegát lehet dicsérni, a sokszorosan megdicsért Esterházy nem fösvény. A mesterség hűséges szolgája, aki megdolgozott a szabadságáért. Megírta a könyveit, táncba viszi a szótárt. A végén minden szó a helyére kerül, és jól érzi magát ott, ahol van. A többi pedig kifürkészhetetlen titok."