Általános cikkek novella pályázat 2008 harrypotter

Kiss Ákos

Könyves Magazin | 2008. június 16. |

A száguldó motorbicikli olyan gyorsan fordult be az éles sarkon a sötétben, hogy az azt üldöző autóban ülő mindkét rendőr — Hah! — felkiáltott. Fisher őrmester nagy lábával rátaposott a fékre, mert biztos volt benne, hogy a hátsó ülésen ülő srác a kerekei alá repül – a motor azonban anélkül vette be a kanyart, hogy bármelyik utasát ledobta volna, majd piros hátsólámpájának egyetlen villanásával eltűnt a szűk keresztutcában.

— Most elkaptuk! — kiáltott fel Anderson közrendőr izgatottan. — Az egy zsákutca!

Fisher keményen megtekerte a kormányt és megrecsegtette a sebváltót; a festék felét lenyúzta az autó oldaláról, ahogy beerőszakolta az autót a sikátorba a motor után.

És a fényszórók sugarában ott ült a zsákmányuk. Végre mozdulatlanul, negyedórányi üldözés után. A két motoros csapdába esett egy toronymagas téglafal és a rendőrautó között, amely most, mint egy morgó, fénylő szemű ragadozó, lassan kúszni kezdett feléjük.

Az autó ajtói és a sikátor fala között olyan kevés hely maradt, hogy Fishernek és Andersonnak nehezére esett kikászálódni a járműből. Sértette a büszkeségüket, hogy rákként kell araszolniuk a gazemberek felé. Fisher ingéről leszakadtak a gombok, ahogy végighúzta tekintélyes hasát a falon miközben haladt, és végül még a visszapillantó tükröt is letörte a hátsójával.

— Szálljatok le a motorról! — bömbölt a két önelégülten vigyorgó fiatalra, akik úgy sütkéreztek a villogó kék fényben, mintha élveznék a dolgot.

Megtették, amit kért. Fisher, miután megszabadult a törött tükörtől, szemügyre vette őket. Úgy tűnt a tinédzserkoruk vége felé járhatnak. A motort vezető, szemtelenül jóképű fiúnak hosszú fekete haja volt – Fishert kelletlenül lánya gitáros, semmirekellő barátjára emlékeztette. A másik fiú haja is fekete volt, bár rövid, és szanaszét meredezett minden irányba – az arcán egy szemüveg és egy széles vigyor ült. Mindketten egy nagy, aranyszínű madárral díszített pólót viseltek – minden bizonnyal egy fülsüketítő, dallamtalan rock banda jelképét.

— Nincsen sisakotok! — kiáltotta Fisher, egyik fedetlen fejről a másikra mutatva. — Átléptétek a sebességhatárt… ööö… jelentős mértékben! — (Igazság szerint a mért sebesség nagyobb volt, mint amennyivel Fisher szerint bármilyen motorbicikli menni képes.) — Nem álltatok meg rendőri felszólításra!

— Szívesen megálltunk volna csevegni — mondta a szemüveges fiú —, csak éppen próbáltunk…

— Ne okoskodj; ti ketten most jó nagy bajba kerültetek! — mordult fel Anderson. — Neveket!

— Neveket? — ismételte a hosszú hajú sofőr. — Hmm… lássuk csak. Ott van például Wilberforce… Bethsabé… Tündérpöcök…

— És az utóbbiban az a jó, hogy akár fiúnak, akár lánynak is adható — mondta a szemüveges fiú.

— Ó, a mi nevünkre gondol? — kérdezte a másik, mivel Anderson mérgesen felhorkant. — Mondhatta volna! Ez itt James Potter, az én nevem pedig Sirius Black!

— A jódolgotok pedig mindjárt nagyon rosszra fordul, te szemtelen kis…

De sem James sem Sirius nem figyelt rá. Hirtelen olyan éberek lettek, akár egy vadászeb; Fisher és Anderson mellett, a rendőrautó teteje felett a sikátor sötét szájára meredtek. Majd egyforma, sima mozdulattal a farzsebükbe nyúltak.

Egy szívverésnyi ideig a rendőrök azt hitték, hogy fegyvercsövek villannak feléjük, de egy másodperccel később már látták, hogy amit a motorosok előhúztak az nem más, mint…

— Dobverő? — gúnyolódott Anderson. — Olyan vicces fiúk vagytok ti ketten, ugye? Nos, most letartóztatunk titeket, mert…

De Anderson nem jutott odáig, hogy megnevezhesse a vádat. James és Sirius valami érthetetlent kiáltott, és a fényszórók nyalábja megmozdult.

A rendőrök megpördültek, majd hátratántorodtak. Három ember repült be – tényleg repült – seprűnyélen a sikátorba; és ugyanabban a pillanatban a rendőrautó felágaskodott a hátsó kerekein.

Fisher térdei megbicsaklottak és keményen a földre zöttyent; Anderson megbotlott Fisher lábában majd ráesett, ahogy – puff–bumm–reccs – hallották a seprűkön ülő embereket az álló autóba csapódni és, nyilvánvalóan eszméletlenül, a földre zuhanni; közben seprűnyelek törött darabjai potyogtak körülöttük.

A motorbicikli bömbölve újra életre kelt. Fisher, még mindig leesett állal, összeszedte az erejét, hogy hátranézzen a két tinédzserre.

— Kösz szépen! — kiabálta túl Sirius a motor dübörgését. — Tartozunk nektek eggyel!

— Ja, örülök, hogy találkoztunk! — mondta James. — És ne feledjétek: Tündérpöcök! Az unisex!

Földet rengető robaj hallatszott, mire Fisher és Anderson átölelte egymást ijedtében – az autójuk éppen visszazuhant a földre. Most a motorbiciklin volt a sor, hogy felágaskodjon. A rendőrök hitetlenkedő szemei előtt felszállt a magasba: James és Sirius elzúgtak az éjszakai égen, miközben a hátsó lámpájuk úgy pislogott mögöttük, mint egy tünékeny rubint.

„Részlet az előzményből, amin nem dolgozom – de azért jó móka volt!” – J.K. Rowling, 2008


[Kiss Ákos]

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

...
Zöld

Hányszor kell kórházba kerülni ahhoz, hogy komolyan vegyék egy nő panaszait?

Elinor Cleghorn bátran, olykor brutálisan meséli el a nők gyógyításának történetet az ókortól egészen napjainkig, miközben esettanulmányokon keresztül igencsak szomorú kép rajzolódik ki arról, hogyan hagyták a férfiak évszázadokon keresztül szenvedni a nőket.