Általános cikkek magyar regény 2007 tandori jaffa

Tandori betegsége: grafománia

Jászberényi | 2007. augusztus 08. |

B
Tandori Dezső: Bűnös-szent lófogadás –szakregény-, Jaffa Kiadó, Budapest, 2007

Hogy Tandori Dezsővel komoly bajok vannak azt már Tandori Dezső is érzi. Ez évben megjelent két(?) regényében is (A komplett Tandori – komplett ez?; Bűnös-szent lófogadás)  hosszas mondatokat szentel annak, hogy miért kapja meg rendre, hogy irodalmi teljesítménye mostanában finoman szólva is egyenetlen. Elgondolkodik a kérdésen, de azért ez nem gátolja meg, hogy minden évben legalább két kötetnyi szöveggel megjelenjen. Szomorú szívvel kell belátnunk: igen változó színvonalon. Sajnos azonban a magyar irodalmi kánonban egy létező(és nem vitatott) poétikai géniusz mentség lehet a grafomániára, melyet több országban betegségként is elfogadnak. Ha pedig Tandori nem beteg, akkor megélhetési irodalmat művel. Nem tudom melyik a rosszabb.

Eleve már a Bűnös-szent lófogadás műfajmegjelölésével (szakregény) komoly gondjaim vannak: ha a lófogadásról szóló szakkönyvre számítunk csalatkozni fogunk: ez a fajta posztmodern szövegrontó textuskezelés, mely Tandorinak annyira kézre áll, megakadályozza, hogy át lehessen tekinteni a kötetet. Se tartalomjegyzék, se cím, se betűrendes mutató nem áll az olvasó rendelkezésére, hogy legalább arról lövése legyen, hol lehet fogadni. Regénynek nem regény a szöveg: nincs cselekmény (leszámítva, hogy Tandori mikor hol fogadott), amire mentség lehetne a posztmodern textuális apologetika (vagyis, hogy úgysem lehet írni semmiről anélkül, hogy nyelvi akadályokba ne ütköznénk), de ez 2007-ben már egyáltalán nem új vicc. Pláne, ha ismerjük a kortárs magyar prózát, amely kezdi túltenni magát ezen a problémán.

Mi marad hát nekünk? Egy szirupos szöveg, amely egyfolytában kikacsintgat az olvasóra, barátkozik vele, el-elcsapong a tárgytól (itt: lófogadás), hogy később reflektáljon rá. Minden textuális attribútum olyannyira ismerős, hogy már az egyetemen is tanítják, nyelvileg tehát nem nyújt újat a regény. Bevett sablonokkal dolgozik, amelyek hosszú évtizedeken keresztül eladták az ilyen szövegeket. (Hogy most is eladják, az erősen kérdéses.)

Azonban érdekes anekdotákat találhatunk a kötetben a lófogadásról - már ha nem vágjuk falhoz a könyvet "Totyi a tököm" felkiáltással, amikor a regény közepén beúsznak  Tandori verebei. Nem vonható kétségbe, hogy TD ért a lovakhoz, igaz, ez csak akkor válik világossá, ha végigszenvedjük a 231 oldalt. A vége felé a legnehezebb.

Tandori bereklámozza minden ez évben (A zombitól az életrajzi regényig) megjelent kötetét, hogy vegye meg a kedves olvasó, ha bírja még. Közben Totyi meghal, mi meg szomorúak vagyunk, s nem biztos, hogy a veréb miatt. Olyan gondolatfolyamban vagyunk tartva, mely feltétlenül számít a rokonszenvünkre, így gyakorlatilag, ha nem is jó a szöveg, nem jó szívvel kritizáljuk.

A kötet rikító sárga színe remek összhatásban van Tandori kísérő grafikáival, melyek az ÉS egy-egy számában szódával elmennek, kötetben viszont rettentően idegesítően hatnak. A szöveghez nem tesznek hozzá, maximum kitöltik az űröket a papíron, bár látványosan szemléltetésnek vannak szánva.

Ezek után felmerülhet a recenzió olvasójában, miért adok mégis magas osztályzatot ennek a sárga színű hulladéknak. Azért, mert a szerzője akkora kvalitású költő, hogy meggyőződésem szerint évszázadok múltán is közbeszéd témája lehet poétai munkássága. Ennek az egyetlen ellensége Tandori Dezső maga, aki notóriusan szétírja selejttel a saját életművét. Hogy milyen okból kifolyólag, nem tisztem firtatni. Remélem, hogy anyagi, mert akkor legalább nem a szerzőt kell hibáztatnom, hanem a magyar közéletet, ami rákényszeríti íróit, hogy ipari módon termeljenek a megélhetésért.  B-opció nincs. Szívből remélem.

Kapcsolódó anyagok:

Részlet a regényből a Literán

Doboss Gyula kritikája az Élet és Irodalomban

Tandori Dezső egotripje a Magyar Narancsban
.
TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket.