Az ötvenedik kötet mindenképp fordulópont egy sorozat életében, ám a Helikon Zsebkönyvek összeállítói nem pihennek, és már új műfajok, műnemek és címek beemelésén gondolkodnak. A sorozat grafikai megjelenéséről korábbi cikkünkben Szabó Levente mesélt, a széria szerkesztőjét, Schutz Juditot pedig az eredeti célkitűzésekről, a legnépszerűbb kötetről és a további tervekről kérdeztük.
Mi volt a Helikon Zsebkönyvek célkitűzése 50 résszel ezelőtt?
Szerettünk volna egy olyan sorozatot létrehozni, amely afféle alapkönyvtárként működhet: a magyar- és világirodalom, a fikció és az ismeretterjesztő irodalom legfontosabb, legérdekesebb szerzőit, műveit szerettük volna összeválogatni, olyan könyveket, amelyekről úgy gondoljuk, hogy mindenkinek érdemes ismernie. És az alapkönyvtár meghatározást nemcsak tartalmilag értettük, hanem úgy is, hogy ezek a könyvek mint tárgyak lehessenek egy könyvtár alapjai. Szépek legyenek, igényesek, büszkén fel lehessen tenni őket a polcra. Sokat gondolkodtunk a méreten és a kivitelen, mert azt is meghatározónak éreztük, hogy ezek a kis könyvek bárhol, bármikor olvashatók legyenek, beférjenek akár egy zakózsebbe, egy kisebb női táskába, a hátizsák oldalzsebébe, és bírják is a gyűrődést, szó szerint és átvitt értelemben egyaránt. Azt szerettük volna, hogy ezek a könyvek társakká válhassanak. Szerethetővé. Ugyanakkor az első pillanattól kezdve olcsó könyvekben gondolkodtunk, hogy mindenki számára elérhetővé tegyük a sorozatot. Fiatalos, izgalmas külsőt álmodtunk meg neki, és Szabó Levente minden álmunkat túlszárnyalta a tervekkel.
Mi a terv a következő 50 részre?
Folytatjuk az eddig jól bevált irányokat, és bővíteni is szeretnénk, új műnemeket, műfajokat válogatnánk be. Szeretnénk dráma- és versesköteteket, szeretnénk például klasszikus science fictiont megjelentetni. Abban bízunk, hogy kialakul egy olyan olvasóközönség, sőt közösség, akik megbíznak a sorozatban, és a jó tapasztalatok alapján szívesen kipróbálnak olyan könyveket is, amelyek amúgy maguktól nem feltétlenül jutnának eszükbe. Ezért is nagyon fontos az ár: 999 forintért szerintem sokan szívesen tesznek egy kísérletet számukra ismeretlen művekkel.
Milyen szerkesztési elvek alapján válogatjátok össze a könyveket?
Az alapvető célkitűzéseink a legfontosabbak, de egyes szerzőknél nem feltétlenül a legismertebb vagy kötelező irodalomként számon tartott művét adjuk ki, hanem amiről azt gondoljuk, hogy kedvet kapnak tőle a szerzőhöz – ilyen volt például Mark Twaintől az Ádám és Éva naplója. Szempont a terjedelem, így bármennyire is fontos könyvnek tartjuk például a Don Quijotét, nem kerülhet be a sorozatba. Igyekszünk odafigyelni a fontos évfordulókra, idén például Arany János és Luther Márton egy-egy műve is megjelenik a sorozatban. És persze van még egy szempont, amire tekintettel kell lennünk, ez pedig a felhasználási jog, ez is meghatározza, mi kerülhet a sorozatba, nemcsak a szerzői, hanem a fordítói jogok is számítanak. (Csak azért nem készíttetünk új fordításokat, hogy megjelenhessenek a sorozatban bizonyos könyvek, szakmai indokok kellenek hozzá.)
Az 50 Helikon Zsebkönyv borítója (Kattintsd végig a galériát!)
Mi a fontosabb: hogy gazdaságilag legyen sikeres a sorozat, vagy hogy hiánycímeket adjatok ki?
Nyilván nem karitatív szervezet vagyunk, így természetesen fontos, hogy ne legyen veszteséges a sorozat. De épp a sorozatjellegből adódóan beválogathatunk olyan címeket is, amelyek talán nem fogynak akkora példányszámban, de úgy gondoljuk, mindenképp helyük van a zsebkönyvek között. Úgy tapasztaljuk, hogy egyre több olvasója van a sorozatnak, tehát nem az egyes könyveknek, hanem magának a „házsékának”. Egyre többen vannak, akik nagyon várják és megvásárolják a friss köteteket, akármi is legyen az. Ez egyfelől felelősség, másfelől óriási lehetőség, és bízunk benne, hogy egyre több különlegesség jelenhet meg a sorozatban, olyan könyvek, amelyeket önállóan talán nem mernénk megjelentetni.
Milyen szerkesztési elvek alapján kerülnek be olyan könyvek, melyeknek önálló sorozataik vannak, például Nádas és Vonnegut?
Rendszeresen figyelem a különböző fórumokon az olvasói visszajelzéseket a könyveink kapcsán. Nagyon sok dicséretet kapunk, és persze minden dicséret jólesik, de a legfontosabbnak az olyan visszajelzéseket érzem, hogy „ez az első könyvem XY szerzőtől, de biztosan nem az utolsó”. Ez a legfőbb cél: hogy megismerjék és megszeressék a sorozatba beválogatott szerzőket, témaköröket, műfajokat, és aztán a sorozaton kívül is keressék a további könyveiket. Ezért csináljuk.
Így készült az 50 legszebb zsebkönyv
Milyen átlagos példányszámokat hoznak össze a címek?
5-6000 példányban nyomjuk a könyveket, de hogy ez a mennyiség milyen ütemben fogy, az nagyon változó. Számos meglepetés ért minket, kellemes és kellemetlen egyaránt. Nem vártuk volna például, hogy Csáth Gézától az Egy elmebeteg nő naplója ilyen népszerű lesz, mint ahogy azt se vártuk volna, hogy A boldog herceg című Oscar Wilde-kötet nem lesz benne a top 10 címben. Az előre is slágernek ígérkező Machiavelli- vagy Napóleon-művek mellett olyan címeket is újra kellett nyomni, mint Buddha beszédei vagy Nietzsche Bálványok alkonya című munkája.
Mi volt a legsikeresebb rész, és körülbelül mennyi ment el belőle?
Az egyértelmű győztes Szun-ce A háború művészete című kötete. 2015 májusában jelent meg először, és már több mint 10 000 eladott példánynál járunk.
Kik az elsődleges vásárlói a sorozatnak?
A sorozat koncepciója szerint mindenki számára elérhető és remélhetőleg vonzó is, de úgy tűnik elsősorban a fiatalabbak körében lett nagyon népszerű. Tapasztalataink és a visszajelzések alapján leginkább a fiatal felnőttek, huszonévesek vásárolják a zsebkönyveket. Külön öröm, hogy nagyon sok lelkes kamasszal, sőt kiskamasszal is találkoztunk a könyves események (Könyvfesztivál, Ünnepi Könyvhét) alkalmával, akik ismerik a sorozatot és mindig keresik az új köteteket.
