Harry Potter és a varázslatos könyvkiadás

aprobuba | 2012. július 02. |

J.K. Rowling regényciklusa varázsütésre változtatta meg a gyermekkönyvek piacát: 450 millió eladott példánnyal világszerte az elmúlt ötven év harmadik legolvasottabb könyve lett a hét kötetes sorozat. Úgy tűnik, az euforikus éveknek külföldön véget vetett a válság, valamint az, hogy a legnagyobb varázslók és a szerelmes csillámvámpírok története befejeződött, Magyarországon viszont még mindig egyre többet költünk gyerekkönyvekre. 15 évvel ezelőtt, 1997. június 26-án kezdődött Nagy-Britanniában a Harry Potter-őrület, ugyanis ekkor jelent meg J.K. Rowling első könyve, ami megváltoztatott sok mindent az olvasáskultúrában, a könyvkiadásban és -kereskedelemben.

A kissé lenézett, háttérbe szoruló gyerekkönyvkiadást 1997-ben szabadította fel Harry Potter, és tette azonnal a piac húzóágazatává. A Harry Potter és a Bölcsek Köve megjelenésétől számítva minden potteres év ünnepi volt a hazai és a külföldi könyvpiacon egyaránt. Az utolsó könyvet 2007 júniusában adták ki, azóta több mint 450 millió példányt adtak el a sorozatból, összesen 67 nyelven. Az utolsó négy kötet pedig egymás után állította fel a „leggyorsabban eladott könyvek” rekordját a történelemben.

Itthon az Animus Kiadó vállalta a kiadás kockázatát annak ellenére, hogy tudták: a 8-12 éves korosztály nagyon keveset olvas, és évtizedek óta nem hozott áttörést sem magyar, sem külföldi regény. A Harry Potterből először hatezer példányt nyomtattak saját tervezésű borítóval, majd az utánnyomáskor vették át az amerikai külsőt. A többi pedig már történelem.

A Harry Potter-láz a harmadik kötet megjelenése után tört ki. 2000-ben az ifjúsági és gyermekkönyvek forgalma az összforgalom 4,8 százaléka volt, 1999-hez képest megduplázódott (ebben az évben jelent meg itthon a HP második, harmadik és negyedik kötete). A gyerekkönyvek piaci szegmense innentől szárnyalt: 2001-ben az összforgalom 9,40 százalékát tette ki, amely szintén majdnem a duplája az előző évi adatoknak. Az első öt kötet pedig elérte az egymilliós eladott példányszámot. 2006-ban, a hatodik kötet megjelenésekor már 11,8 százalékára nőtt az ifjúsági könyvek piaci részesedése. Jól látható a különbség: a következő, Potter nélküli évben ez a szám 9,8 százalékra esett vissza. A Harry Potter és a Halál Ereklyéi megjelenésének évében a gyermek- és ifjúsági könyvek piaca 30 százalékos növekedéssel, 2 milliárdos forgalom-bővüléssel az összforgalom 12,7 százalékát érte el, 8.591.176.000 Ft-tal. A növekedés pedig a következő évben is folytatódott, Harry Potter tehát megtanította olvasni a gyerekeket.

A KSH adati szerint 30,5 százalékkal többet költöttünk gyermekeink olvasmányaira 2011-ben, mint egy évvel korábban, és ez még mindig Rowling hatása. Egy másik statisztika szerint pedig a magyar diákok háromnegyede olvas magától naponta, ők nagyrészt a HP-generáció tagjai, akik együtt nőttek fel az első kötetben még csak 11 éves Harryvel, és olvasták végig történetét a vastagodó kötetek ellenére (az első regény 300 oldalához képest az ötödik már közel 800 oldalas). Ezzel szemben a magyar felnőttek viszont mindössze húsz százaléka tekinthető olvasónak (aki legalább havonta egy könyvet elolvas).

A kiadók is rákaptak a gyermekirodalom ízére, az utóbbi években egyre nagyobb szerepet kapnak a 6 év fölötti gyerekeknek szóló könyvek, és a gyermekköny-eladási statisztikákban is megmutatkozik a növekvő olvasási kedv. Idén például a Magvető nyitott a gyerekkönyvek piaca felé többek között Darvasival és Ulickajával, és az illusztrációk minőségére is egyre nagyobb hangsúly kerül. 2005 óta összesen 30százalékkal nőtt az egy évben kiadott gyerekkönyvek száma, a korcsoportokat vizsgálva pedig szintén nőtt a 6-14 éveseknek szóló könyvek aránya mintegy 4 százalékkal, a 14 év fölöttieké pedig 7 százalékkal. J.K.Rowling sorozata megváltoztatta nem csak a könyveladási adatokat, hanem több generáció olvasási szokásait is. Ezt persze nem csak a könyveknek köszönhetjük; az évszázad legsikeresebb filmjeinek listáján a Harry Potter-filmsorozat összes része befér a top25-be, az utolsó felvonás pedig a negyedik helyet foglalja el. A Harry Potter-sorozathoz kapcsolódóan rengeteg terméket készítettek, így összesen 15 milliárd fontnyi értéke van a Harry Potter márkanévnek.

Harry és barátai persze még mindig képesek csodákra: az idén márciusban kiadott ekönyvek – a piac szereplőit is meglepve – egymillió fontos hasznot produkált három nap alatt.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

MARGÓ
...

Kirsten Thorup dán író: El kell dönteni, hogy a hatalom vagy az ellenállás oldalára állunk

Egy rendszer kegyetlensége mindig a kis lépésekkel kezdődik – figyelmeztet interjúnkban a dán író. 

...

Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

Az utolsó egyed című regényről, háziállatokról és klímaszorongásról beszélgettünk. Interjú. 

...

„Ahonnan én jövök, ott nem írnak könyveket” – Bruno Vieira Amaral portugál íróval beszélgettünk

Hogyan határoz meg minket a származásunk? És mit jelent újraírni a múltat? A portugál Bruno Vieira Amarallal beszélgettünk. 

...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

2025 november 15.
Budapest Music Center
Mátyás utca 8.

Első alkalommal rendezi meg nonfiction könyvfesztiválját, a Futurothecát a Könyves Magazin. 2025. november 15-én a Budapest Music Centerben fellép a brit szám- és nyelvzseni Daniel Tammet, az időtudatos norvég geológus, Reidar Müller, a dán klímapszichológus, Solveig Roepstorff és a spanyol sztár agysebész, Jesús Martín-Fernández, Orvos-Tóth Noémi és Meskó Bertalan. Az olvasás segít megérteni összetettebb kérdéseket, problémákat vagy folyamatokat, amelyek a jövőnket alakítják. A Futurotheca – A jövő könyvtára olyan témákat, szerzőket és könyveket emel a fesztivál középpontjába, amelyek megismerésével olvasóként alakíthatjuk a jövőnket.

Program

Támogatók