Korábban azt ígértük, hogy folyamatosan beszámolunk az Amnesty International által szervezett chatről, ahol Mark Falkoffot, a Guantanamóban raboskodó 17 elítélt önkéntes ügyvédjét lehet kérdezni. A technika kifogott rajtunk, de nem csüggedtünk, a következőken a beszélgetés szerkesztett változatát olvashatják, az eredetit pedig itt. A beszélgetés mellett három verset is közlünk a guantanamói rabok által írt, Poems from Guantanamo című kötetből.
Megérkezni a szigetre
A Guantanamo szigetére érkező civil nem sokat lát a börtönből, mert az a sziget másik felén van és csak komppal, majd busszal lehet odajutni. Az utóbbi időben újabb börtönépületeket húztak fel, így teljesen elzárták a kilátást a rabok elől tengerre. Falkoffék nem találkozhattak közvetlenül a celláikban a rabokkal, hanem egy "Camp Echo" elnevezésű részbe vitték őket, amely valójában egy cellákká alakított konténer. A higiéniáról mindent elmond, hogy Falkoff többször láttott csótányszerű bogarakat átszaladni a szobán. Mindenhol kamerák vannak és csak akkor beszélhetett a rabokkal, ha előtte írásos beleegyezését adta, hogy videóra vegyék az összes beszélgetést.
A hadsereg álláspontja szerint Falkoff ügyfeleinek nincsenek alkotmányos jogaik, tehát nincs joguk ügyvédhez sem, és ebből következik, hogy nincs joguk személyes konzultációra sem semmilyen ügyvéddel. Falkoff a Habeas Corpusra (önkényes, vádemeléssel nem alátámasztható letartóztatás tilalma) hivatkozva petíciót nyújtott be 13 elítélt ügyében, és nem sokkal ezután már bírói döntésük volt, hogy kapcsolatba léphetnek a rabokkal. "Előtte persze mindannyiunkat átvilágított az FBI, hiszen az állam szerint minden, amit a rabok elmondanak nekünk, nemzetbiztonsági veszélyt hordozhat magában."
Humiliated In The Shackles
By Sami al Hajj
When I heard pigeons cooing in the trees,
Hot tears covered my face.
When the lark chirped, my thoughts composed
A message for my son.
Mohammad, I am afflicted.
In my despair, I have no one but Allah for comfort.
The oppressors are playing with me,
As they move freely around the world.
They ask me to spy on my countrymen,
Claiming it would be a good deed.
They offer me money and land,
And freedom to go where I please.
Their temptations seize
My attention like lightning in the sky.
But their gift is an empty snake,
Carrying hypocrisy in its mouth like venom,
They have monuments to liberty
And freedom of opinion, which is well and good.
But I explained to them that
Architecture is not justice.
America, you ride on the backs of orphans,
And terrorize them daily.
Bush, beware.
The world recognizes an arrogant liar.
To Allah I direct my grievance and my tears.
I am homesick and oppressed.
Mohammad, do not forget me.
Support the cause of your father, a God-fearing man.
I was humiliated in the shackles.
How can I now compose verses? How can I now write?
After the shackles and the nights and the suffering and the tears,
How can I write poetry?
My soul is like a roiling sea, stirred by anguish,
Violent with passion.
I am a captive, but the crimes are my captors'.
I am overwhelmed with apprehension.
Lord, unite me with my son Mohammad.
Lord, grant success to the righteous.
Sami al Hajj az Al-Jazeera televízió operatőre volt. A szeptember 11-i támadások után testvérét készült meglátogatni Damaszkuszban, amikor felhívták, hogy Pakisztánba kell mennie forgatni a kibontakozó afganisztáni háborúról. Ehelyett, végül Guantanamón kötött ki.(forrás: Independent)
Falkoff felhívta a figyelmet arra, hogy a Habeas Corpus kimondja (Writ of Habeas Corpus): mindenkinek joga van bírói meghallgatáshoz, és eljáráshoz. Az amerikai kongresszusban azonban két olyan törtvényt is sikerült átvinni, amelyek el akarják venni ezt az alapvető jogot. A kormány álláspontja szerint azok, akiket az Egyesült Államok területén kívül fogtak el és akiket háborús időkben tartóztattak le, nincs joguk a Habeas Corpushoz. "Az amerikai Legfelsőbb Bíróság előtt van az ügyünk, arra várunk, hogy a bírák kimondják: a Kongresszus (és az elnök) alkotmányellenesen jártak el eddig. Biztos vagyok benne, hogy győzni fogunk. Ha mégsem, akkor Gitmo (Guantanamo) végleg törvényen kívüli hely lesz, egy jogi fekete lyuk."
Kiket tartanak fogva Guantanamón és pontosan miért?
Falkoffnak 17 ügyfele van, mindannyian jemeniek és mindannyian több mint hat éve tartják őket fogva. Egyikük hat hónapja kiszabadult és visszatérhetett Jemenbe. "Egyiküket sem a harctéren fogták el, egyikük sem harcolt amerikai katonákkal, legtöbbjüket az afgán - pakisztáni határnál tartóztatták le, amikor az amerikai bombázások elől menekültek. A pakisztáni rendőrség fogta el őket, aki 5000 dolláros pénzjutalomban részesül minden elfogott lehetséges Alkaida tagért. (...) Ügyfeleim többsége tanár vagy valamilyen segélyszervezet munkatársa volt. Amikor elvállaltam ezeknek az embereknek az ügyét, semmi okom, nem volt arra, hogy ne tarsam őket terrositának. (...) de amikor belenéztem a dossziéikba, megdöbbentem, hogy mennyire gyenge bizonyítékok vannak ellenük. Ezek jogilag könnyűszerrel cáfolható, egyáltalán nem meggyőző bizonyítékok. Hihetetlen, hogy ezeket az embereket ilyen vádak alapján tartják fogva évek óta." 2001-től kezdve nagyjából 775 embert vittek Guantanamóra és mostanra, ha hihetünk a hadsereg adatainak, 275-en maradtak.
A rabok kilátásairól nem sok jót tudott elmondani Falkoff. Ha terrorista szervezetek támogatásának vádjával alkotmányosan elítélik őket, le kell ülniük büntetésüket, ám ha felmetik őket, akkor sem biztos, hogy szabadulhatnak. A hadseregnek még mindig joga van börtönben tartani őket, mint ellenséges katonákat, terrorveszélyre hivatkozva. És néhány esetben a halálbüntetés sem kizárt.
Is It True?
By Osama Abu Kadir
Is it true that the grass grows again after rain?
Is it true that the flowers will rise up again in the Spring?
Is it true that birds will migrate home again?
Is it true that the salmon swim back up their streams?
It is true. This is true. These are all miracles.
But is it true that one day we'll leave Guantanamo Bay?
Is it true that one day we'll go back to our homes?
I sail in my dreams. I am dreaming of home.
To be with my children, each one part of me;
To be with my wife and the ones that I love;
To be with my parents, my world's tenderest hearts.
I dream to be home, to be free from this cage.
But do you hear me, oh Judge, do you hear me at all?
We are innocent, here, we've committed no crime.
Set me free, set us free, if anywhere still
Justice and compassion remain in this world!
A szeptember 1-i események után nem sokkal Osama Abu Kadir Pakisztánba utazott, hogy a Tablighi Jamat iszlám segélyszervezetnél dolgozzon. Az amerikaiak szerint a Tablighi katonákat képzett ki az Alkaidának; Kadirt 2001 novemberében tartoztatták le.
(forrás: Independent)
Egészségügyi ellátás
Mark Falkoff elmondása szerint közel sem kielégítő az az egészségügyi ellátás, amelyben a rabok részesülnek. Kórház van ugyan a börtön területén, de Falkoff több megdöbbentő esetről is beszámolt: egyik látogatása alkalmával a védence olyan rosszul volt, hogy nem tudott beszélni, később kiderült, hogy mellhártya-gyulladása, súlyos torokgyulladása és elviselhetetlen fejfájása volt hetek óta. Ám egyszer sem került be a betegszobába, csak Advilt írtak fel neki. Egy másik védencének súlyos szívproblémái voltak, a hadsereg csak abban az esetben engedélyezte volna a műtétet, ha az elítélt őrizetben van az operáció alatt és után, ami az orvosok szerint felesleges kockázatot jelentett volna. (...)
Egy nap a börtönben
A rabok szinte egész nap a celláikban vannak, amiben 3-4 lépést lehet tenni bármilyen irányba. Kapnak Koránt, ám ezen kívül nincs más olvasnivalójuk. Tollat és papírt is ritkán kapnak. Napi két óra "szabadidejük van", de minden második nap ezt a két órát éjfél után kapják meg a rabok. Minden komfortjuk a fogkefe, a fogkrém, a borotva, a sampon és egy matrac. Kapnak imaszőnyeget és imaolajokat, de ezeket azonnal elveszik, ha bármilyen ellenszegülés tapasztalnak. További szokásos büntetések még a verés és szembefújás paprika spray-el.
Death Poem
By Jumah al Dossari
Take my blood.
Take my death shroud and
The remnants of my body.
Take photographs of my corpse at the grave, lonely.
Send them to the world,
To the judges and
To the people of conscience,
Send them to the principled men and the fair-minded.
And let them bear the guilty burden, before the world,
Of this innocent soul.
Let them bear the burden, before their children and before history,
Of this wasted, sinless soul,
Of this soul which has suffered at the hands of the "protectors of peace".
Jumah al Dossarit 2003 óta tartják magánzárkában, és mentális állapota igencsak kétségbe ejti üdvédeit. A 33 éves bahraini férfi tizenkétszer követett már el öngyilkosságot. Egyik 2005-ös levelében Dossari a következőket írja: "Guantanamo célja, hogy tönkretegyék az embereket és engem sikerült."
(forrás: Independent)
Az elítéltek úgy-ahogy gyakorolhatják vallásukat: imádkozhatnak, de sokszor megszégyenítik őket, tiszteletlenül bánnak a Koránjaikkal vagy provokációként rockzenét tesznek be imára hívó ének helyett. Az egyik elítéltnek keresztet borotváltak a fejére, büntetésből szakállukat is levágják. Egy másik megszégyenítő, durva büntetés, amikor elkobozzák az elítélt nadrágját, így nem tud imádkozni, mert nincs megfelelően öltözve. "Ez az egyik oka, amiért kiadtuk a Poems from Guantanamo című kötetet. Hogy végre emberi arcot kölcsönözzünk ezeknek az embereknek, akiket eddig a "legrosszabbak legrosszabbikának" gondoltak." - modta el a vele zajló beszélgetésben Falkoff.
(Forrás: litera)
