Általános cikkek tudomány hvg richard watson

Futurológia fogalom nélkül

picidzé | 2008. július 21. |

D
Richard Watson – Jövő-dosszié, HVG könyvek,327 oldal, 3500 Ft.

 


A HVG könyvek eddig tapasztalataim szerint jók, bár a mintavételem túl nagy. Na, a Jövő-dosszié kivétel. Bár prognózis-könyvet írni igen veszélyes dolog, azért ennek is megvan a maga tudománya, módszertana – gondolom én, mint egyszerű olvasó. Richard Watson nem kényeztet el minket adatokkal, tényekkel, bármiféle alátámasztható kijelentéssel, egyszerűen eljátszadozik pár (tucat) gondolattal. Az étkezési-, utazási, vagy vásárlási szokások változásától a pénzügyek, a tudomány és a média jövőjét is megpróbálja felfesteni Watson, de aki sokat markol, keveset fog, mondta mindig általános iskolában az egyik osztályfőnököm. Utáltam is nagyon.

Ez persze önmagában még nem is lenne akkora baj, de a fejezetek vagy olyan triviális dolgokat tárgyalnak, amit egy közepes képességű PR-osokból álló társaság bármikor össze tud dobni egy kis esti koktélozás alatt, vagy éppenséggel bődületes nagy baromságokat. A társadalomtudományokban műveltségem meglehetősen hiányos (Aronson Társas lénye volt az utolsó szociológiai könyv a kezemben utoljára, ennek már vagy 6 éve), de azt teljes biztonsággal ki merem jelenteni, hogy Watson figyelemre méltóan tájékozatlan a természettudományokban – ez persze nem gátolja meg abban, hogy hihetetlen gyorsan kiossza az észt bármiről.

"A számítógépek 2030 körül már az embernél intelligensebbek lesznek. Dilemma elé kerül akkor az emberiség. Ha a gépek intelligensebbek létrehozóiknál, mi akadályozhatja meg, hogy fölébük kerekedjenek?"

A power gomb bazmeg. De komolyan, ilyenekkel dobálózik az ürge, anélkül, hogy láthatólag egy bekezdést is olvasott volna a mesterséges intelligencia problematikájáról. (Kezdve pl. azzal, hogy MI AZ.). Csak a tudományos fejlődésről szóló fejezetet órákig lehetne élvezettel apró, pici ízekre szedni, de egyszerűen fölösleges.

Na jó, még egyet. Kevesen születnek és kevesen halnak meg, így a világ népessége 2050 táján fogyásnak indul majd – állítja Watson. Ha kommentben valaki hozzáértő megítélné ennek a jóslatnak a súlyát, megköszönném.

A komoly todományt nem találtam meg a könyvben, bántóan felületes és pontatlan benne minden, cserébe viszont rettentően idegesített a stílusa.

Nem ajánlom.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket.