Lassan átevezünk az őszbe és utolérjük magunkat. Azért még nyári könyvekkel is megspékeltük a listát - sok a pótolnivaló.
Szokásos bónuszunk: elsőkötetesek-rovat!
vallás
Diós István.: Szentek élete 1-2.
Szent István Társulat
szent, életrajz
Az Apostoli Szentszék könyvkiadója eddigi legbővebb életrajzi gyűjteményével újabb stációjához érkezett egy nagy hagyománynak. Elsősorban azokat az eseményeket, adatokat közli, amelyek a kutatások során hitelesnek bizonyultak. Az életrajzok végén azonban megtalálhatók azok a legendás történetek is, amelyeket a jámbor hagyomány őrzött meg. Az átdolgozott kiadás a legutóbbi években szentté és boldoggá avatottakkal - mintegy száz életrajzzal - bővült, így az aranyozott, dombornyomású műbőr-kötésben megjelentetett kötetek (magyar nyelven először) a teljes Római Mártirológiumot tartalmazzák, vagyis a latin szertartású katolikus egyház 5600 vértanújának és szentjének nevét, halálának helyét és idejét, tiszteletének okát. További újdonságnak számít, hogy kevés kivétellel mindegyik szentről fekete-fehér képet is közölnek a szerkesztők, néha a művészettörténetből is ismert ábrázolások metszeteit.
néprajz, divat, sport
Tiszta sorok. Tanulmányok a tisztaságról és a tisztálkodásról
szerk. Juhász Katalin et el.
L'Harmattan
kulturális antropológia, tisztálkodás
A tanulmánykötet etnológus, szociológus és történész szerzői a tisztaság fogalmában és a tisztálkodás gyakorlatában rejlő történetiség feltárására vállalkoztak. A tisztaságszimbólum történetét összefoglaló két nyitó tanulmány után következő, mintegy húsz esettanulmány sokféle nézőpontból közelíti meg a kérdést. Olvashatunk a Balaton-felvidéki és a svábhegyi vízhasználatról, 17. századi fürdőkről és a mágikus erejű vizekről is. A jobbára a 19. és 20. századi folyamatokra koncentráló tanulmányok a falusi és városi környezetben egyaránt bemutatják a higiéniához való viszonyban és a mosási, mosakodási, takarítási gyakorlatban bekövetkező változásokat, valamint kiemelten foglalkoznak a nőkhöz kötődő feladatokkal és társadalmi szerepekkel. Az elsősorban magyarországi terepeken gyűjtött megfigyeléseken és forrásokon alapuló írások mellett a moldvai csángók szokásairól és a finnugor udmurtok fürdőházáról is olvashatunk a könyvben.
Öltöztessük fel az országot! Divat és öltözködés a szocializmusban
szerk. Simonovics Ildikó - Valuch Tibor
Argumentum
divattörténet, szocializmus
A Kirakat: Divat a szocializmusban című kiállításhoz kapcsolódó tudományos találkozón elhangzott előadások jelen, könyvbe szerkesztett anyagának nem csupán a divat a főszereplője. Lapjain közelmúltunk hétköznapjainak történelme elevenedik meg. Ezt tükrözik a gazdagon és érdekesen illusztrált kötet tanulmány- és fejezetcímei is: Divat, ideológia, diktatúra, Munkásnők öltözködése a szocialista időszakban, A farmerviselet alakváltozásai a szocialista Magyarországon. S egy igazán korhű, beszédes cím: Hogyan lehet divatos egy pesti nő, ha semmit nem lehet kapni az üzletekben? A keleti folklór netovábbja, az otthonka, ez a nejlon csoda is megihlette az előadókat: A nejlon otthonka - egy birodalom öröksége.
A szerzők között van művészettörténész, divattervező, manöken, muzeológus, történész, etnográfus, irodalomkritikus és divatkutató is. A könyv olyan érdekességekkel is kecsegtet, mint hogy milyen volt és hol készült az akkori "first lady", Kádár Jánosné kosztümje, volt-e "átjárás" az ötvenes évek Moszkvája és a Dior ház között, hogyan készülhettek Chanel-kosztümök a Váci utcában, mekkora változást hoztak a nyolcvanas és kilencvenes évek. Az egyik legizgalmasabb - kultúrtörténeti - fejezet a falusi tisztálkodási szokásokat taglalja a hatvanas-hetvenes években, valamint ugyanennek a kornak a városi szépségápolási eszközeit, illemszabályait, kellékeit, szokásait. A szakszerű tanulmányok mellett oldottabb, személyes hangvételű írások, visszaemlékezések gondoskodnak, hogy a szűkebb szakmán túl a szélesebb olvasóközönség is élvezhesse a szocializmus "diszkrét báját".
Faragó István, szerk. : A bicziklizés tekervényes útja
Tandem Graf. Stúdió
kerékpár, művelődéstörténet
A kerékpár fejlődését, elterjedést követi nyomon a régi tárgyak emlékét felidéző sorozat új darabja. Noha a mai váltós biciklik mellett meglehetősen ormótlan jószágnak tűnik a kerékpár őse, az 1867. évi párizsi világkiállításon bemutatott velocipéd, akkoriban óriási találmánynak számított a két, eltérő nagyságú kerékből összeállított jármű, és nemsokára egész Európát meghódította. Hazánkban a tizenkilencedik század utolsó évtizedeiben jelent meg a "gép", melyről az angliai kiküldetéséből hazatérő Kosztovits László így emlékezik: "Amikor ezen az alkotmányon az Andrássy-úton a Városliget felé először mentem, nemcsak a gyermekek, hanem a felnőttek is utánam futottak. Többen gúnyos megjegyzéssel kísérték első utamat, néhányan elővették bicskájukat és azt kérdezték: 'Bácsi, lehet köszörülni?' (...)". A bizarr kinézetű velocipéd azonban nemsokára Magyarországon is divattá vált, olyannyira, hogy az urak mellett a hölgyek is meghódították az "alkotmányt". Az igényesen elkészített könyvecske szépirodalmi művek részleteivel, régi hirdetések és különböző modellekről készült ábrák reprodukcióival, valamint számos korabeli fényképpel tiszteleg a kerékpár ősei és jeles rajongói előtt.
tudomány, irodalomtudomány
Sepsi Enikő, szerk.: Tudós tanárok az Eötvös Collégiumban
Ráció
tudós, tanár
A kötet egy, a könyv címével megegyező elnevezésű konferencia előadásaiból készült válogatás. Az előadók az Eötvös Kollégium öregdiákjai, akik így állítanak méltó emléket a kiemelkedő tanároknak. A kötetben tizenkét tudós tanárról szóló szöveget találunk kiegészítve négy másik, a tudós tanár mítoszáról, a "Collegiumot" és tanulmányaikat idő előtt otthagyni kényszerült hallgatókról, a Teleki-iskola társadalomföldrajz-oktatásban véghezvitt módszertani változtatásairól, végül pedig a Kollégium levéltárában őrzött ritkaságokról szóló tanulmánnyal. A könyv végén képmelléklet teszi szemléletessé a tanulmányokat.
Fodor Péter: Térfélcsere. A sport irodalmi medialitása a magyar későmodern és posztmodern elbeszélő prózában
Kijárat K.
irodalomtörténet, sport
A fiatal irodalomtörténész értekezése a magyar irodalomban felbukkanó sportmotívumok és sporttematikák értelmezésére és összehasonlítására vállalkozik. Munkájának első két fejezete a nemzetközi és a magyar szociológia, antropológiai, filozófiai és történeti irodalomnak a sportról és a játékról tett megjegyzéseit hasznosítva mutatja be a sportról, a szabályozott testmozgásról szóló diskurzus aktualitását és növekvő jelentőségét. A szerző értelmezésében a sport alapvető alkotóeleme a testi ügyesség, ami napjainkban "az emberi test képességeinek legexplicitebb színrevitelének" tekinthető.
A kötet fejezeteiben ebből a nézőpontból kerülnek egymás mellé és után a második világháború utáni magyar prózairodalom alkotói és egyes műveik motívumai. A poétikai és retorikai elemzések terjedelmesebb fejezetei Ottlik Géza, Mándy Iván és Mészöly Miklós írásaival foglalkoznak kiemelten; de mellettük olyan - a sportról és különösen a labdarúgásról - előszeretettel és gyakran író szerzők is terítékre kerülnek, mint Moldova György, Esterházy Péter, Kukorelly Endre és Darvasi László.
Rajko Djuric: A roma irodalom
Pont K.
irodalomtörténet, cigányság
A szerbiai roma származású szerző úttörő munkára vállalkozott. Könyvében szintézisbe foglalja a kulturálisan és nyelvileg is igen heterogén roma irodalmat a különböző európai országokban. 'A kutatás azt mutatja - írja a szerző előszavában -, hogy főként a hajdani Szovjetunió, Jugoszlávia és Csehszlovákia alkotói, valamint a magyarországi roma szerzők a legjelentősebbek a roma irodalom, ennek az egész világon szétszóródott nép irodalmának kialakulása és fejlődése szempontjából.' Magyarországról Lakatos Menyhért, Choli Daróczi József, Osztojkán Béla, Rostás-Farkas György, Holdosi József, Bari Károly és Balogh Attila szerepel.
A magyarországi roma irodalommal foglalkozó fejezet a könyv egyik legterjedelmesebb része. A roma irodalom a cigányság európai társadalmi helyzetének köszönhetően fiatal irodalom. A kötetben szereplő szerzők kétharmada élő személy, akik közül számosat a szerző személyesen is ismer. A kötet utolsó fejezete a macedóniai Szkopjéban 1970-ben létrejött Pralipe roma-színház történetét dolgozza fel. Ezt követi a roma népmesegyűjtemények, továbbá a roma szerzők és műveik listája, valamint a roma szerzők országok szerinti névsora.
szépirodalom
John Steinbeck (fotók: Robert Capa) : Orosz napló
Park
SzU, napló, amerikai irodalom
John Steinbeck és Robert Capa, a magyar származású fotóriporter 1947-ben utazott el együtt Oroszországba. A negyvennapos utazás emlékeit rögzítette ez az útinapló, amelynek írásai és képei eredetileg a New York Herald Tribunben jelentek meg 1948 folyamán. Steinbeck nem kíván ítélkezni és nem törekszik leleplezni a szovjet rendszert; az őszinte kíváncsisággal, szelíd iróniával és humorral megfogalmazott írások főszereplője a kisember, akit a korabeli amerikai közbeszédet eluralni készülő hidegháborús paranoia helyett hitelesen és őszintén szeretne ábrázolni. A hétköznapi arcokat és helyzeteket megörökítő portrékat szervesen egészítik ki Capa fekete-fehér fotói. A jellegzetes és markáns alakokat, elkapott pillanatokat megörökítő képek festményszerűen megkomponáltnak hatnak, és mindig egy-egy történet rejlik mögöttük. Steinbeck irodalmi fejlődésének is jelentős állomása, hiszen Oroszországból hazatérve fogott bele az Édentől keletre megírásába.
Kovács Ferenc: Ajánlott versek
Pont K.
magyar, vers, Norvégia
A Norvégiában élő magyar műfordító rendhagyó verseskötetének minden egyes darabja hommage. Önálló, eredeti versek, de a valaha általa fordított skandináviai szerzők köpönyegéből bújtak ki. Van köztük szabad verses monológ, látnoki vízió, különös élethelyzetet megjelenítő, színpadszerű miniatűrökből összeálló ciklus vagy haikufüzér. A gyűjtemény ugyanakkor skandináv irodalmi kislexikonnak is felfogható, hiszen a versek után hosszabb jegyzet mutatja be a megidézett dán, norvég és svéd alkotókat.
Lackfi János - Vörös István: Apám kakasa. Változatok klasszikus magyar gyerekversekre
Noran
vers, átdolgozás
A szerzőpáros megjelent verseskötete posztmodern átirata legismertebb magyar gyermekverseinknek. A tréfás újraértelmezések közt - a gyűjteményben olvasható az eredeti, azt követi bolddal szedve Lackfi János és Vörös István átirata - akad abszurd, groteszk változat is. A tematikusan rendezett gyűjtemény természetesen sokkal inkább szól a nyelvi humorra fogékony, vájt fülű felnőtteknek, mint a gyerekeknek. Erre utal a szereposztás is, hiszen a kétféle átirat gyakran két ellentétes olvasatot, hangot, nézőpontot képvisel. Weöres Sándor Galagonya című közismert verse pl. ekképpen szólal meg Lackfi János húrján: "Nyári nappal / cirreg a kukorica, / berreg a kukorica / csuhéja. / Peng a címer, / nap-csiga csirizeli, / nap-csiga csirizeli / be fénnyel. / Állnak a szárak, / csontseregek, / sárgás fogsor: / cső nevet. / Nyári nappal / cirreg a kukorica, / berreg a kukorica / csuhéja. (Kukorica) Így pedig Vörös Istvánén: Téli éjjel / gőzöl a kutya nyoma, / gőzöl a kutya nyoma / a hóban, / sós a körme, / még szalad ide-oda. / Gőzöl a kutya nyoma / valóban. / És a neon rá / fényt keretez, / képpé válik, / lenni kezd. / Téli éjjel / gőzöl a kutya nyoma, / gőzöl a kutya nyoma / a hóban." (A kutya nyoma)
A kötet olvasható humoros (és gunyoros) átiratként is, valamintaz irodalomértés mélyebb rétegeit megnyitó olvasatként is. A kötet küllemében a közismert Cini-cini muzsika című kötetre emlékeztet, ám Molnár Jacqueline groteszk illusztrációi szintén túllépnek a szokványos gyermekkönyv-illusztrációkon.
+Elsőkötetes:
Barok Márk: A Százholdas Pagony bohócai
Cédrus Műv. Alap.
vers, elbeszélés
A fiatal író két felnőttmesén át boncolgatja, hogy állnák meg helyüket halhatatlan figurái, a Százholdas Pagony lakói, a mai magyar valóságban. Az első történetben Róbert Gida immáron felnőtt, jól menő vállalkozó, aki gyermekkora helyszínén végrehajtott beruházásaiból gazdagodott meg. Egy cirkuszba keveredve látja viszont Nyuszit és Fülest, akik a társulat igazi különlegességének számító bohócok. Bizarr előadásukon keresztül ismerjük meg a többiek tragikus sorsát és végzetét. A második történetben Micimackó valódi baráti kapcsolatai áldozatául esnek a modernkor technikai fejlettségének, virtuális valóságának, és kulturálatlanságának. A csacsi öreg medve olyannyira elveszíti reális képét az életről, hogy még azt sem veszi észre, amikor a Mónika show egyenesen őróla szól.
Tolle, lege!
(Friss könyvek rovatunk)
