Nemcsak a hollywoodi filmesek járnak Magyarországra forgatni a jobb adózási lehetőségek és szakemberek miatt, hanem valószínűleg az írók is, mert az irodalomban különösen sokszor bukkant fel az utóbbi időben Budapest, a magyar történelem vagy a tokaji aszú. A legemlékezetesebb minden bizonnyal az volt, amikor a Da Vinci-kódot jegyző Dan Brown új regényében egy bérgyilkost kergetett be a Szimplába. Így nézünk mi ki külföldön.
Lionel Shriver: A Mandible család 2029-2047
Lionel Shriver: A Mandible család 2029-2047
Fordította: Komló Zoltán, Gabo Kiadó, 2017, 504 oldal, 3990 HUF
„Az 1920-as években a német infláció 30 ezer százalékos volt, a szerbiai meg 300 millió százalékos. És Magyarországon a második világháború után? Egy egész háromtizedszer tíz a tizenhatodikon volt… ez a szó szoros értelmében elképzelhetetlen.”
Maxim Leo: Volt egyszer egy NDK
Maxim Leo: Volt egyszer egy NDK
Fordította: Blaschtik Éva, Park Kiadó, 2018, 304 oldal, 3490 HUF
„És mit tett? 1956 augusztusában szolgálati útján felkereste Magyarországot, esténként pedig találkozott a Petőfi Kör tagjaival. Olyan fiatal magyar irodalmárok vitaköre volt ez, akik részt vettek a két hónappal később kitörő népfelkelés előkészítésében. A Stasi is értesült róla, hogy Gerhard kapcsolatba lépett az ellenséggel. Több nem hivatalos munkatárs jelentett a budapesti estékről.”
Dan Brown: Eredet
Dan Brown: Eredet
Fordította: Mészáros Klára, Gabo Kiadó, 2018, 576 oldal, 3990 HUF
„Szombat este volt, és csupa fiatal utas. Szinte bizonyosnak tűnt, hogy valamennyien ugyanott fognak leszállni – a következő megállónál, Budapest zsidó negyedébe tartva. A 2. világháború után az egész környék romokban hevert, de a pusztuló épületekben most Európa egyik legmozgalmasabb vendéglátónegyede működik– divatos éjszakai klubok és híres romkocsmák.”
Charlotte Mendelson: Törtmagyar
Charlotte Mendelson: Törtmagyar
Fordította: Nagy Gergely, Libri Könyvkiadó, 2016, 428 oldal, 3499 HUF
„Hiába él több mint egy évtizede idős magyarokkal, és figyeli szokásaikat, mint valami kevésbé sikeres Jane Goodall; hiába volt valaha Rózsi fiának felesége, és hiába ő az anyja Rózsi egyetlen unokájának, Laura nem kapott becézést. Az ember nem tudja elkapni a magyarságot: befogadták az otthonukba Marinával együtt, végeérhetetlenül puszilgatták és etették őket, de Laura akkor is valami fura háziállatka maradt.”
Ayelet Waldman: A budapesti nyakék
Ayelet Waldman: A budapesti nyakék
Fordította: Varga Krisztina, Európa Könyvkiadó, 2018,563 oldal, 4290 HUF
„Nagyvárad hatalmas város. A környező településekről is odajártak vásárolni az emberek. Ez a nyaklánc lehetett akárkié a környékről, vagy, ahogy te is mondtad, akárkié az országból – mondta, azzal visszatette a medált a kis bársonyerszénybe, az erszényt pedig a dobozba. Elfordult. – Különben is, a pávatoll balszerencsét hoz. Ugyan ki viselne ilyesmit?”
Philip Pullmann – Északi fény
Philip Pullmann – Északi fény
Fordította: Borbás Mária, Magyar Könyvklub, 2002, 332 oldal
„– És palackba töltötte már őlordsága különleges tokajiját? – Igen, Mester. Az 1898-as évjáratból, ahogy rendelte, Mester. Emlékszem, őlordsága ezt különösen kedveli.”
Alex Bell – The ninth circle
„A man comes round on the floor of a shabby flat in the middle of Budapest. His head is glued to the floorboards with his own blood. There's a fortune in cash on the kitchen table. And he has no idea where, or who, he is."
Mathias Énard: Iránytű
Mathias Énard: Iránytű
Fordította: Tótfalusi Ágnes, Magvető Könyvkiadó, 2018, 480 oldal, 4499 HUF
„Nem ez a kérdés, nem az érdekel, mennyire kötődik ez az elképzelés a valósághoz, azt szeretném megérteni, miért és hogyan történt, hogy olyan sok utazó látta Bécset és Budapestet az első „keleti” városoknak, és hogy mi következik ebből, milyen értelmet adtak ennek a szónak. És ha Bécs a Kelet kapuja, milyen Kelet felé nyílik?"
A cikk eredetileg a Könyves Magazin 2018/1. számában jelent meg.
