Az írók feltették Magyarországot a térképre

.konyvesblog. | 2018. május 14. |

Nemcsak a hollywoodi filmesek járnak Magyarországra forgatni a jobb adózási lehetőségek és szakemberek miatt, hanem valószínűleg az írók is, mert az irodalomban különösen sokszor bukkant fel az utóbbi időben Budapest, a magyar történelem vagy a tokaji aszú. A legemlékezetesebb minden bizonnyal az volt, amikor a Da Vinci-kódot jegyző Dan Brown új regényében egy bérgyilkost kergetett be a Szimplába. Így nézünk mi ki külföldön. 

Lionel Shriver: A Mandible család 2029-2047

Lionel Shriver: A Mandible család 2029-2047

Fordította: Komló Zoltán, Gabo Kiadó, 2017, 504 oldal, 3990 HUF

 

„Az 1920-as években a német infláció 30 ezer százalékos volt, a szerbiai meg 300 millió százalékos. És Magyarországon a második világháború után? Egy egész háromtizedszer tíz a tizenhatodikon volt… ez a szó szoros értelmében elképzelhetetlen.” 

Maxim Leo: Volt egyszer egy NDK

Maxim Leo: Volt egyszer egy NDK

Fordította: Blaschtik Éva, Park Kiadó, 2018, 304 oldal, 3490 HUF

 

„És mit tett? 1956 augusztusában szolgálati útján felkereste Magyarországot, esténként pedig találkozott a Petőfi Kör tagjaival. Olyan fiatal magyar irodalmárok vitaköre volt ez, akik részt vettek a két hónappal később kitörő népfelkelés előkészítésében. A Stasi is értesült róla, hogy Gerhard kapcsolatba lépett az ellenséggel. Több nem hivatalos munkatárs jelentett a budapesti estékről.”

Dan Brown: Eredet

Dan Brown: Eredet

Fordította: Mészáros Klára, Gabo Kiadó, 2018, 576 oldal, 3990 HUF

 

„Szombat este volt, és csupa fiatal utas. Szinte bizonyosnak tűnt, hogy valamennyien ugyanott fognak leszállni – a következő megállónál, Budapest zsidó negyedébe tartva. A 2. világháború után az egész környék romokban hevert, de a pusztuló épületekben most Európa egyik legmozgalmasabb vendéglátónegyede működik–  divatos éjszakai klubok és híres romkocsmák.”

Charlotte Mendelson: Törtmagyar

Charlotte Mendelson: Törtmagyar

Fordította: Nagy Gergely, Libri Könyvkiadó, 2016, 428 oldal, 3499 HUF

 

„Hiába él több mint egy évtizede idős magyarokkal, és figyeli szokásaikat, mint valami kevésbé sikeres Jane Goodall; hiába volt valaha Rózsi fiának felesége, és hiába ő az anyja Rózsi egyetlen unokájának, Laura nem kapott becézést. Az ember nem tudja elkapni a magyarságot: befogadták az otthonukba Marinával együtt, végeérhetetlenül puszilgatták és etették őket, de Laura akkor is valami fura háziállatka maradt.” 

Ayelet Waldman: A budapesti nyakék

Ayelet Waldman: A budapesti nyakék

Fordította: Varga Krisztina, Európa Könyvkiadó, 2018,563 oldal, 4290 HUF

 

Nagyvárad hatalmas város. A környező településekről is odajártak vásárolni az emberek. Ez a nyaklánc lehetett akárkié a környékről, vagy, ahogy te is mondtad, akárkié az országból –  mondta, azzal visszatette a medált a kis bársonyerszénybe, az erszényt pedig a dobozba. Elfordult. – Különben is, a pávatoll balszerencsét hoz. Ugyan ki viselne ilyesmit?”

Philip Pullmann – Északi fény

Philip Pullmann – Északi fény

Fordította: Borbás Mária, Magyar Könyvklub, 2002, 332 oldal

 

„– És palackba töltötte már őlordsága különleges tokajiját– Igen, Mester. Az 1898-as évjáratból, ahogy rendelte, Mester. Emlékszem, őlordsága ezt különösen kedveli.”

Alex Bell – The ninth circle

alex_bell.jpg

 „A man comes round on the floor of a shabby flat in the middle of Budapest. His head is glued to the floorboards with his own blood. There's a fortune in cash on the kitchen table. And he has no idea where, or who, he is."

 Mathias Énard: Iránytű

Mathias Énard: Iránytű

Fordította: Tótfalusi Ágnes, Magvető Könyvkiadó, 2018, 480 oldal, 4499 HUF

 

„Nem ez a kérdés, nem az érdekel, mennyire kötődik ez az elképzelés a valósághoz, azt szeretném megérteni, miért és hogyan történt, hogy olyan sok utazó látta Bécset és Budapestet az első „keleti” városoknak, és hogy mi következik ebből, milyen értelmet adtak ennek a szónak. És ha Bécs a Kelet kapuja, milyen Kelet felé nyílik?" 

A cikk eredetileg a Könyves Magazin 2018/1. számában jelent meg. 

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

...
Zöld

Hányszor kell kórházba kerülni ahhoz, hogy komolyan vegyék egy nő panaszait?

Elinor Cleghorn bátran, olykor brutálisan meséli el a nők gyógyításának történetet az ókortól egészen napjainkig, miközben esettanulmányokon keresztül igencsak szomorú kép rajzolódik ki arról, hogyan hagyták a férfiak évszázadokon keresztül szenvedni a nőket.