Elindult a Könyvfesztivál! A megnyitón a díszvendéggel Per Olov Enquisttel Váradi Júlia beszélgetett, a Budapest Nagydíjat Tarlós István adta át. A díjazottat Esterházy Péter méltatta. Az ünnepélyes megnyitón az európai uniós díszvendégség írói mutatkoztak be.
A Millenáris Teátrumban a könyvfesztivál díszvendégével, Per Olov Enquisttel Váradi Júlia beszélgetett. A pódiumbeszélgetésen a svéd szerző beszélt gyermekkoráról, pályakezdő és újságróként töltött éveiről és arról is, milyen volt Svédország egyik legjobb magasugrójának lenni. Per Olov Enquist a Millenáris Teátrumának pódiumán ülve nemcsak kísértetiesen emlékeztetett bennünket a tavalyi díszvendég Ámosz Ozra, hanem míg tavaly Oznál azon lepődött meg a közönség, hogy a világhírű izraeli szerző milyen alacsony, idén szinte hallani lehetett a megdöbbenés sóhaját, amikor Enquist felállt és majdnem több mint két méterével magasodott pódiumon álló összes többi szereplő fölé.
Gyermekkoráról mesélve Enquist elmondta, hogy édesanyja féltő gondoskodása mellett - anyja egyedül nevelte, édesapja hat hónapos korában meghalt - tizenöt évesen került el Uppsalába iskolába. A döntésben nem is a saját, hanem inkább anyja bátorságát emelte ki. A Hjoggböle nevű kis falut és az otthoni körülményeket felidézve, Enquist korábbi nyilatkozatait kiegészítve - miszerint a Västerbotten megyéhez tartozó Hjoggbölét mesélő megyének is szokás nevezni, hiszen Enquisten kívül számos jelentős szerző indult innen (többek között Sara Lidman, Torngny Lindgren és Stieg Larsson is) - elmondta, hogy bár édesanyja tanárnőként dolgozott, mégsem volt igazán olvasottnak mondható az a közeg, amelyben felnőtt. Saját bevallása szerint egyik legkedvesebb olvasmánya az Ótestamentum volt, valamint végeláthatatlanul hosszan és megszámlálhatatlanul sokszor olvasta az otthon található gyerekönyveket (mindazt a tizet), Kiplinget például vagy ötvenszer, máig szinte kívülről tudja őket.
