Általános cikkek saramago

Elhunyt José Saramago Nobel-díjas portugál író

Könyves Magazin | 2010. június 18. |

Elhunyt José Saramago Nobel-díjas portugál író. A Nobel-díjas írót 87 évesen, a spanyolországi Kanári-szigeteken, Lanzarotén lévő házában érte a halál pénteken. Saramagót 1998-ban tüntették ki az irodalmi Nobel-díjjal. A leukémiás szerző délben, rövid rosszullét után halt meg.

Egy kis portugál faluban, Azinhagában született 1922. november 16-án. Tanulmányait anyagi okokból félbehagyta, és géplakatosként, később irodákban dolgozott. Irodalmi érdeklődése az iskolában kezdődött, ahol kiváló irodalmi oktatásban részesült. 1959-től kiadóknál és újságoknál dolgozott. 1944-ben megházasodott, egy lánya született.

Saramago a Könyvesblogon >>>

1969-ben belépett a portugál kommunista pártba, több társadalmi funkciót vállalt, később lapigazgató lett a Diário de Notíciás című napilapnál, ahonnan azonban 1975-ben elbocsátották. Ezután fordításból élt, majd sorra jelentette meg műveit. 1988-ban másodszor is megnősült, egy spanyol újságírónő lett a felesége. A parlament tiltakozása miatt nem kaphatta meg az Európai Irodalmi Díjat, ezért elhagyta Portugáliát, és a Kanári-szigeteken, Lanzarotén telepedett le, itt élt élete végéig.

Első regényét 1947-ben írta, 1980-ban írott Fölemelkedve a Földről című regényéért megkapta Lisszabon Város Díját. A hírnév csak jóval később, 1982-ben vette szárnyaira, A kolostor regénye című művével vált nemzetközileg ismertté. Történelmi meséjének különlegesen szép nyelvezete sokaknak szerzett örömet. Federico Fellini olasz filmrendező, a burjánzó, színdús képek nagy kedvelője azt mondta róla, hogy ez a legérdekesebb regény, amelyet valaha olvasott. Regényeiben az elnyomott, kisemmizett emberek perspektívájából mutatja be hazája történelmét. A Lisszabon ostromának históriájával (1989) az egyetemes kérdések felé fordult. A Jézus Krisztus Evangéliumában (1991) a Megváltó életét meséli el a maga különös felfogásában, a Vakságban (1994) az elvakult önzésbe belefeledkezett emberiségre váró sorsot írja meg allegorikusan, a Minden egyes név (1998) című regényében a nevek, a lét és a halál kérdéseit boncolgatja. Regényei gyakran az utópia és a fantasztikum határán mozognak. Stílusa esszéista, gyakran elmélkedik, boncolgat.

Saramago más műfajokban is kitűnt: Lehetséges versek (1966) és Valószínűleg boldogság (1970) verseskötetei népszerűek hazájában, csakúgy mint a Majdnem tárgy (1978) című novelláskötete. Utazás Portugálián át, 1981 című lírai útinaplója, amelyet hazájáról írt, szintén olvasott és közkedvelt művei közé tartozik.

Az irodalmi Nobel-díjjal 1998-ban tüntették ki. Műveit számos nyelvre, köztük magyarra is lefordították.

Forrás: MTI

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

MARGÓ
...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

...

Pajor Tamás: Pályatársaim erős virtuális pofonokkal józanítottak ki

Milyen egy későn jött dackorszak? Miért nincs a művészetnek feladata? Pajor Tamás Veiszer Alindával beszélgetett a Margón.

...

Czakó Zsófia új regényében anyák és lányaik próbálják megérteni egymást

Hogyan lesznek a legközelebbi családtagokból távoli rokonok? Czakó Zsófia legújabb regényéből kiderül.