Schiller Erzsébet irodalomtörténész beszélgetéssorozata a legfranciásabb magyar színművésszel igazi kultúrcsevej: tökéletes szinergia két ember között, akinek literatúrából van a lelke, s makulátlan köztük az erkölcs – és ízlésbeli összhang. A kétszáz oldalnyi interjú egy sors által elkényeztetett ember életének állomásait veszi sorra, aki bukásait is méltósággal fogadta, kivételezettségét pedig szüntelen és lendületes kreativitással, nagyívű színjátszói életmű megteremtésével hálálta meg. A kötet első fele a kádári miliő mechanizmusába, kétlelkűségébe is bepillantást enged valamelyest, akiket azonban igazán csak a besúgások, a kis-nagy árulások, a művészek hatalommal folytatott nyomasztó bújócskái érdekelnek, és kevésbé izgatják fel mondjuk Szép Ernő pódiumra álmodásának körülményei, vagy a magyar színházi élet apró-cseprő kulisszatitkai, inkább más kötetet válasszanak a könyvesbolt polcáról.
Bálint András híres mestersége többek között filmszínész-idol, teátrumigazgató, önálló irodalmi estek színpadra állítója. Magasan kvalifikált családból származik, egész életében „körön belül volt”, messzire csillogó szellemek voltak az útitársai (édesapja orvosprofesszor, középiskolai osztálytársa Várady Szabolcs, apapótléka és mentora Mensáros László, édesanyjának másod-unokatestvére George Tabori). Filmen az ábrándos tekintetű entellektüel szerepét játszotta el újra és újra, tíz körömmel se kaparhatná le magáról a tőrőlmetszett belvárosi értelmiségi fizimiskáját (nem véletlen, hogy Szabó István, és nem mondjuk Tarr Béla ikonikus színésze lett). Az interjúk során sem próbálkozott ezzel.
A könyv hosszú beszélgetések segítségével igyekszik rendet vágni a sűrű életműben. Gerincét – ahogy a fülszövegben is olvasható – a színész számtalan irodalmi estje adja: Radnóti Miklós, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Szép Ernő, Franz Kafka, Márai Sándor, Arany János, sőt Jézus Krisztus jelenítődtek meg Bálint bőrébe csomagolva a honi színpadokon, egyetemi klubokban, könyvtárakban, vidéki művelődési házakban. A leitmotiv mellett csak mellékszerephez juthatnak egyéb tevékenységei, a filmezés például (Szabó Istvánhoz fűződő viszonya azért nem maradhat említés nélkül), vagy magánéleti aspektusok, mint édesapjával ápolt szeretetteljes, ám ambivalens kapcsolata. Sok információhoz juthatunk sikeres (Radnóti Színház) és hamvába holt (Nemzeti Színház) igazgatói pályafutásáról is, mely eszmefuttatásokból nem hiányzik bizonyos rendszerváltás utáni politikai körök és történések keserű bírálata, például a Nemzeti körüli mizéria kapcsán – hogy ez mennyire egyoldalú és mennyire személyes, döntse el az olvasó. Saját, sokáig szinte rejtegetett, sőt egy alkalommal csúnyán megtagadott zsidóságáról most is szeméremmel, ha nem is Woody Allen-i értelemben vett paranoiával nyilatkozik, de hangsúlyozza, hogy sokkal kevesebb naivsággal néz szembe a származása miatt történő érthetetlen rokon- illetve ellenszenvekkel, mint pár évtizeddel korábban.
Bálint életállomásainak számbavételét Schiller kérdései az egyszerű történetmesélés felől minduntalan elmélkedő-reflektáló pályára állítják, ami helyenként kicsit zavaró, de a szerkesztés jó arányérzékének köszönhetően a könyv sosem válik unalmassá, bennfenteskedővé, vagy túlzottan elitistává. A kritikák, levelek és egyéb csatolt iratok sem szürkítik érdektelenné, inkább színesítik a lapokat. A Jó társaságban tehát az irodalmat, a színházat és Bálint Andrást kedvelők számára érdekes és olvasmányos mű, igazi ínyencfalat: egy patrióta filozopter, egy higgadt elme vallomásai tolmácsolódnak egy irodalommal foglalkozó szakember kérdésein keresztül, aki igazán csak azt bánja, hogy elmulasztotta a síelés tudományának elsajátítását, és nagyon boldog, hogy azzal foglalkozhat, amit szeret. A bulvárra éhes közönség maximum a hátborzongatóan tálalt Domján Edit-koncon kérődzhet (Bálint András egyike volt a négy embernek, akik rátaláltak a háromszorosan bebiztosított öngyilkosságot elkövető színésznőre - az egész visszaemlékezés egy oldal), a masszív és a „nyájas” diktatúra iránt mélyebben érdeklődők pedig kénytelenek diétás falatokkal beérni.
Jó társaságban – Schiller Erzsébet beszélgetései Bálint Andrással, Magvető Kiadó, Budapest, 212.o., 2990 Ft
