Általános cikkek 2008 lharmattan kumerdej

Egerek vagy emberek

wolferl | 2008. október 01. |

A+
Mojca Kumerdej: Fragma, L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2008, 160 oldal, 1900 HUF

 

Mindannyian betegek vagyunk. Míg munkahelyünkön, a külvilágban, az élelmiszerboltban és az autóbuszon, vendégségben és ünnepélyes eseményeken megpróbáljuk eljátszani a normális családfő, kedves gyermek, kiegyensúlyozott férj és feleség szerepét, valójában mind, egytől-egyig különféle lelki defektusokat hordozunk a sejtjeinkben, az agyunkban. Nem tehetünk róla, így működik az emberi természet. A tudat igen nehezen birkózik meg önmagával és a világgal, s mire felnőtté válunk, mindenkiben rejtőzik egy-egy fájdalmas seb. A kérdés csak az, hogy a betegség mikor aktivizálja magát és milyen cselekedetekben ölt testet. Ezek a betegségek pedig, hogy máris megidézzük a nagy Freud tudományát, sok esetben a szexussal állnak összefüggésben.

Mojca Kumerdej, szlovén írónő bizonyára jókora tapasztalattal rendelkezik e témakörben. Ezt bizonyítja Fragma című kötete, amely tizenhárom elbeszélést tartalmaz, s amelyek kivétel nélkül az emberi kapcsolatok sokrétű, legtöbbször patológiás viszonyait dolgozzák fel, középpontban a férfi és a nő konfliktusaival.

Rég olvastam ennyire izgalmas, lélektanilag tűpontosan felépített, szórakoztató novellákat. Különösen azért volt érdekes, mert ez a szövegtípus olyan országból, egy volt jugoszláviai tagköztársaságból származik, ahonnan általában, a kilencvenes évek derekától, szinte mindig történelemmel terhelt kötetek érkeztek. (Persze az igazsághoz hozzátartozik, hogy Szlovénia nem élt át akkora polgárháborús tragédiát, mint mondjuk Horvátország, Bosznia és Szerbia, de a közös história szorosan összefűzi a szomszédos testvérállamokkal.)

Kumerdej munkája teljes egészében száműzi a meghatározó délszláv tematikát és kizárólag az emberi psziché gondjaira fókuszál, bár természetszerűleg minden történetben akad némi nyoma a kortárs szlovén valóságnak.

A tizenhárom elbeszélés többsége a klasszikus férfi-nő kapcsolat hideglelős vizsgálata, szélsőséges határhelyzetekben. Van itt minden, amit a pszichoterápia és a lélek háborúságaira fogékony olvasó kívánhat: féltékenység, házasságtörés, szexuális frusztráció, homoerotika, tabusértő vonzalom, perverzió, voyeurizmus és elmebaj. Egy-egy novella foglalkozik a szülői, baráti viszonyokkal, kettő pedig groteszk mellékutakra rohan: egy autójába szerelmes férfi kóresete és egy maszturbátor krónikája, aki egy készülék segítségével áramtermelő energiává alakítja saját farka kifogyhatatlan energiáit. Mindez mesterien létrehozott plasztikus nyelven, az ingoványos világ meggyőző közvetítésével, Gállos Orsolya precíz, remek fordításában, ízléses kivitelben, a L’harmattan kiadó jóvoltából.

Tulajdonképpen ezt a könyvet éppen azért vásároltam meg, mert arra számítottam, hogy a szerző segíthet nekem, a saját betegségemben. Úgy gondoltam, ha nem is a kötet egésze, de némely írás biztosan választ ad egyik-másik dilemmámra. Nem pszichológusi támaszra vágytam, hiszen egy irodalmi szövegtől ez aligha várható el. Hanem arra, hogy megmutatja, ezek a problémák milyen nyelvi regisztereken ragadhatók meg. S esetleg még, hogy egy-egy szöveg olyan gondolatokat indít majd el, amelyek segítenek megérteni a lélek ártalmainak okait, gyökereit.

A források és a kötet fülszövege szerint Kumerdej lényegében a lacani pszichoanalízis egy-egy miniatúráját alkotta meg. Lehet, hogy így van. Én csak azt látom, hogy az elbeszélői hang minden esetben radikális kívülállással szemléli ezt a drámai világot. Mintha bár tombolnának az érzelmi traumák ebben a világban, ő maga mégsem tartozna oda. Belehelyezkedik ugyan hőseinek érzéseibe, tudatába, de rendkívül tartózkodó mondatokkal figyeli viselkedésüket és vergődésüket. Úgy bánik a hőseivel, akár egy rideg tudós a kísérleti egereivel. Elindítja őket egy fiktív folyosón és szomorúan analizálja, mit tesznek, mi történik velük, hogyan reagálnak azokra a szituációkra, amelyeket az elbeszélő felkínál nekik.

A hiányérzet, amelyet mindvégig éreztem, legfeljebb csak e várakozás illúziójának tudható be, és annak, hogy a szerző szinte teremtői nézőpontból tanulmányozza szereplőit, ahonnan maradéktalan azonosulásra nem, legfeljebb együttérzésre képes.

Ennek ellenére magabiztosan mondhatom, hogy Mojca Kumerdej munkája az utóbbi évek egyik legszínvonalasabb kötete. Javallt alapmű minden lélekbetegnek. Pontosabban, mivel egyikünk sem nevezhető egészségesnek, kötelező olvasmány mindannyiunk számára.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

MARGÓ
...

Kirsten Thorup dán író: El kell dönteni, hogy a hatalom vagy az ellenállás oldalára állunk

Egy rendszer kegyetlensége mindig a kis lépésekkel kezdődik – figyelmeztet interjúnkban a dán író. 

...

Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

Az utolsó egyed című regényről, háziállatokról és klímaszorongásról beszélgettünk. Interjú. 

...

„Ahonnan én jövök, ott nem írnak könyveket” – Bruno Vieira Amaral portugál íróval beszélgettünk

Hogyan határoz meg minket a származásunk? És mit jelent újraírni a múltat? A portugál Bruno Vieira Amarallal beszélgettünk. 

...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

2025 november 15.
Budapest Music Center
Mátyás utca 8.

Első alkalommal rendezi meg nonfiction könyvfesztiválját, a Futurothecát a Könyves Magazin. 2025. november 15-én a Budapest Music Centerben fellép a brit szám- és nyelvzseni Daniel Tammet, az időtudatos norvég geológus, Reidar Müller, a dán klímapszichológus, Solveig Roepstorff és a spanyol sztár agysebész, Jesús Martín-Fernández, Orvos-Tóth Noémi és Meskó Bertalan. Az olvasás segít megérteni összetettebb kérdéseket, problémákat vagy folyamatokat, amelyek a jövőnket alakítják. A Futurotheca – A jövő könyvtára olyan témákat, szerzőket és könyveket emel a fesztivál középpontjába, amelyek megismerésével olvasóként alakíthatjuk a jövőnket.

Program

Támogatók