Az előző részben feltérképzetük, miket lehet találni kicsi gyerekünknek, most egy korosztállyal igyekeztünk feljebb is áttekinteni, mit is érdemes venni. Mindannyiunkat lenyűgözött, ahogy az elméleti fizikus, Stephen Hawking elmagyarázta a gyerekeinek, hogy működik a világegyetem. ezek után a lányok élete már könnyű.
A+
Solymosi Bertold: Az erdő királya és más mesék, Noran könyvkiadó 2008, 120 oldal, 2499 Ft
Ajánlott kor: 6-14 év
A 2008 év végi gyerekkönyv-kínálat egyik legérdekesebb darabja. Vegyünk először is egy favágót (igen, jól olvasták, favágót) a Kiskunságról, aki az erdőt, mezőt járja, aztán egyszer csak leül, megír egy kötetnyi mesét, és kiderül, hogy hatalmas nagy szíve van és olyan érzékeny szeme, amivel észreveszi a természet legtűnendőbb apróságait is, összegyúrja őket egy kis varázslattal, és tálalja nekünk vacsorára. Üde meséihez Horváth Mónika készített hasonlóan könnyed, kedves rajzokat: a magyar mesekönyv-illusztrátorok tehetséges, új nemzedékének egyik tagjaként az ő nevét is erősen ajánlott megjegyezni. A végeredmény pedig egy ínycsiklandó, szemet gyönyörködtető kis darab lett, valami egészen új és besorolhatatlan élmény, de ha mindenáron skatulyákba akarnám szorítani, akkor azt mondanám: ott lapul benne Fekete István, Bálint Ágnes, és a japán népmesék.
Három kis mimiről szólnak a történetek: a mimik pici, tündérszerű lények, áttetsző szárnyuk van, és roppant kíváncsiak. A legkisebb, Titi különösen ért hozzá, hogy bajba kerüljön, amiből a társai, az állatok, vagy az erdőt járók segítik ki; de nemcsak kalamajkát okoz, hanem magától értetődően másokon is segít, ha valakinek szüksége van rá. A 18 mese leginkább azért fogott meg, mert valami elképesztő könnyedség keveredik benne a dörmögő narrációval: az író magasról tesz pedagógiára, didakszisra, megszívlelendő tanulságokra: nem tesz mást, csak jó kedvvel és jó érzékkel mesél. [m.anna]
A+
Kate DiCamillo: Cincin Lovag Legendája, Könymolyképző Kiadó, 2005, 274 o, 2290 Ft, ford: Dr Zsélyi Ferenc
Ajánlott kor: 6-14 év
Kate DiCamillo könyve, a Cincin Lovag Legendája ugyan nem a legfrissebb kötet a piacon, azonban most karácsonykor különösen aktuális, hiszen a könyv alapján készített animációs film december 25-től fut majd a moziban. Azonban, mint tudjuk, a film nem pótolhatja a könyveket, s ez különösen igaz a Cincin Lovag esetében, amikor kár lenne nem kézbe venni a könyvet csak azért, mert szűk másfél óra alatt is megszemlélhető a mű kissé módosított története – egyébként a könyv tiszta olvasási ideje sem sokkal több ennél, bár ha esti meseként vetjük be, nyilván több napig is kitart majd.
A Cincin Lovag Legendájának első három könyve – a könyveket igen rövid, három-négy oldalas fejezetekre osztotta az írónő – három élettörténetet mutat be. A mese szokatlan, szörnyen nagy fülű hősét, a Cincin nevű egérke születését és felcseperedését, majd egy Luci Ferkó nevű patkány életének legfontosabb eseményeit, végül pedig egy kislány, Göbe baba nem túl vidám életét. A negyedik könyvben pedig a három életút keresztezi egymást, hogy egy kedves hercegnővel együtt a szereplők eljussanak a labirintusos, sötét, félelmetes várbörtönbe – majd kiszabaduljanak onnan.
DiCamillo figurái élettel teliek, s egérként vagy patkányként is érthetően, átérezhetően viselkednek. A történet kifejezetten aranyos mesének indul, majd az írónő egy nagyon is nehéz sorsú kislányt mutat be, s szókimondóan beszél az olyan emberi gyarlóságokról, mint a lustaság, butaság vagy harag – ugyanakkor azonban központi témája a szerelem és a kedvesség is. Engem személy szerint zavart az, hogy a szerző minden fejezet végén kiszól a könyvből az olvasóhoz, tanulságot vonat le vele – talán azért, mert úgy érzem, ez a beszélgetés a szülő feladata lenne. De talán sokszor nem árt, ha a könyv írója ad ehhez egy kis lökést… A könyv illusztrációi szépek, bár néhol a tördelés megsínylette az egész oldalas képeket, és kép előtti oldal utolsó sora megismétlődik a kép utáni oldalon, ezzel megakasztva az olvasást. [robertkatalin]
A+
J.R.R.Tolkien: Kürtő úr, 2008 Partvonal kiadó, fakszimile kiadás, fordította: Acsai Roland, 2999 Ft
Ajánlott kor: 6-14 év
Az biztos, hogy a vérbeli Tolkien-rajongók addig meg nem nyugszanak, amíg nem nyelvvizsgázhatnak quenyából, és nem tarthatják a kezükben a Mester utolsó óangol jegyzeteit is lefordítva. Mert hála istennek, lassan teljessé bővül a magyarított Tolkien-könyvek sorozata, a Partvonal által kiadott Kürtő úr talán az utolsó olyan szépirodalmi műve, amit eddig még nem olvashattunk magyarul.
Remek ötlet a fakszimile-kiadás, eddig is hiányoltam, hogy nem tarthattunk a kezünkben olyan Hobbitot, amit az író rajzai kísérnének, pedig biztos nagy keletje lenne. Tolkien nem volt igazán széleskörű képzőművész, de saját műveit nagyon kifejezően tudta illusztrálni, ami persze nem csoda: és az igazi ritkaság, ha a szerző csak egy kicsit is vissza tud adni abból, mire gondolt a történet írása közben. A Kürtő urat két fiának készítette, ezért valószínűleg tele vannak kedves családi utalásokkal, amikből mi egy szót sem értünk, de ez nem baj. Tolkien meséi amúgy is erősen a groteszk, vagy az abszurd felé hajlanak: vegyük csak a főszereplőt, Kürtő urat, aki mindig cilindert hord, emiatt olyan magasak a házának ajtajai, és van egy kedvence, Nyuráf , aki a nyúl és a zsiráf keveréke, egy gödörben lakik, és majdnem teljesen vak, de igen jó a szaglása. Kürtő úr természetesen nem tud megülni a fenekén, elhatározza, hogy vesz egy autót, amivel aztán mindenféle mulatságos, badar kalandba keveredik, medvékkel, banánokkal és lovakkal tarkított ámokfutása végén aztán többször is benyújtják neki a számlát, de így is kellemes tapasztalatokkal, és természetesen jó barátokkal gazdagodik, bár az erszénye kissé megcsappan. Tolkien tanulságok nélküli, fanyar angol humorral megírt esti meséjét közvetlenül Caroll műveinek elolvasása utáni, könnyed levezető körnek ajánlom. [m.anna]
B+
Tündérvilág – Találkozás a virágtündérekkel, Egmont Kiadó, 2007, 32 oldal, 4699 Ft
Ajánlott kor: 6-12 év
A Tündérvilág – Találkozás a virágtündérekkel vastag, súlyos lila album. Az Egmont kiadó a „különlegességek” menüpontban tartja számon (bár éppenséggel 130 ilyen könyvük van, tehát bővelkednek a különlegességben) ezt a 9-től 99 éves korig mindenkinek szánt, 32 oldalas, 4699 Ft-ba kerülő könyvet. A Tündérvilág egy áldokumentarista mű, Cicely Mary Barker naplója, aki kézírással, (fény)képekkel és tárgyi emlékekkel jegyezte fel 1920 nyarán mindazt, amit a tündérekkel kapcsolatban tapasztalt.
A nagyalakú könyvet vastag, színes lapokra nyomtatták, amelyek kinézetre emlékeztetnek egy füzet sárgás, tintapacás oldalaira, megérintve azonban egyértelmű, hogy valójába nem egy régi naplót, hanem egy igen drága albumot forgatunk éppen. Minden feljegyzése kézírással készült, kissé régies de olvasható betűkkel. Csaknem minden oldalon vannak kihajtható elemek: térkép, egy régi mesekönyv lapjai, szótár, tündérpor és még egy borítékba rejtett, kivehető „lepkeszárny”.
A könyv kétségkívül gondosan kivitelezett, szép darab. Igaz, még életszerűbb lenne, ha a naplóba beragasztott mástól érkezett képeslap, levél kézírása nem egyezne meg a Cicelynek tulajdonított, egész könyvre jellemző kézírással. Biztos, hogy kislányok nagyon örülnének, ha ezt a könyvet találnák a fa alatt – csak az a kérdés, hogy miután egyszer alaposan áttanulmányozták, maradna-e még bármi érdeke számukra a könyvben…[robertkatalin]
A-
Lucy és Stephen Hawking: George kulcsa a Rejtélyes Univerzumhoz, Könyvmolyképző kiadó, 2008, 266 oldal, 2999 Ft
Ajánlott kor: 8-14 év
Stephen és Lucy Hawking George könyveinek első kötete tulajdonképpen nem album, hanem egy regény sok-sok képpel, mégis van indokom arra, hogy ebben a posztban említem. Az első az, hogy ez a könyv nagyon sok illusztrációt igényel, a teljes élvezethez ildomos elővenni valahonnan a régi Ég és Föld, vagy (az újabbak közül) a Föld és a világűr, Csodálatos űrutazás stb. könyveket, és a történet olvasása közben ellenőrizni az információkat, utánajárni az érdekesebb problémáknak.
A másik indokom pedig az, hogy ha a kiadónak kicsit több esze, vagy pénze (vagy mindkettő) lett volna, akkor a George kulcsából egy minimum A4-es formátumú, hatalmas, fényes lapokon színes űrfotókkal megtűzdelt könyvet adott volna ki. Sajnos nem így történt, így az olvasóknak be kell érniük néhány, néhol bizony kissé pixeles illusztrációval. A könyv azonban így is lenyűgöző. Ha nem szólna semmiről, csak George, ökobolond zöld családja, no meg a szomszéd, szórakozott tudós és locsi-fecsi kislánya kalandjairól, akkor is egyike lenne a legüdébb, legszórakoztatóbb gyerekszövegeknek. A kedves történet mögött azonban méltán elvárható hatalmas szakmai felkészültség húzódik meg, ami pont annyit mutat meg magából, hogy lebilincselje és elvarázsolja, de ne untassa a reménybeli kis olvasókat. [róbertkatalin]
B+
Rosemary Davidson - Sarah Vine: Lányok könyve, Partvonal Kiadó 2008, 2 242 Ft, 240 oldal
Ajánlott kor: 8-12 év
A lányok nagyon furcsa lények, nem érdekli őket igazán a filmletöltés, vagy a java-programozás, de a játékkonzolokért sem lelkesednek a kellő mértékben. Ellenben a kezükbe vesznek és megtapogatnak mindent, ami selymes, bársonyos, flitteres, gyöngyös, csillogó, és két ilyen különös teremtmény egy üres szoba kellős közepén is el tudja a másikat szórakoztatni, akár órák hosszáig is, nevetgélve és csicseregve.
Egy olyan kéziköny pedig, mint ez a Lányok könyve, higgyék el, igazán nélkülözhetetlen, mert tényleg mindent leírtak benne, Amire Szükség Lehet, bár meg kell jegyeznem, olyan nagyon újat nem is tartalmaz. De benne van, hogy lehet pikniket rendezni, és hogy csatos üvegbe zárt bodzaszörpöt illik csomagolni a plüssmedvéknek, és hogyan kell a legjobb barátnővel kényeztető arcpakolásos délutánt rendezni a Fürdőszoba Szentélyében , és hogyan kell bánni a fiúkkal, hogy vigyék az ember táskáját.
Sajnos, a könyv, bár szép kiállítású, de fekete-fehér, én borzasztóan hiányoltam belőle a színes képeket. Viszont így is remekül szórakoztam, mert eddig még nem találkoztam olyan kislányoknak szóló kötettel, ami ennyire pofátlanul komolyan meri venni őket. És valljuk be, mi nők, hogy valamennyien hiú, fontoskodó alakok vagyunk, és volt egy olyan kor, amikor ezt be is mertük vallani magunknak, és hosszú, illatos papírra leveleket írni Húsz Évvel Későbbi Önmagunkhoz, amit most olyan jó lenne valahol megtalálni.
