Általános cikkek regény 2007 geopen

A gondolathalakat lelövik, ugye?

verespalne | 2007. augusztus 16. |
A-
Cím: E-
Steven Hall: Cápaca, ford: Komáromy Rudolf, Geopen, 2007, 477 oldal, 2990 Ft.

A magyar fordítók valamiért előszeretettel verik meg rettenetes címekkel a könyveket/filmeket. A rendkívül szimpatikus Steven Hall első könyvével sem volt ez másképpen. Az eredeti cím, a Raw Shark Texts értelemszerűen egy lefordíthatatlan szójáték, amely arra épül, hogy a raw shark szósösszetételt angolul éppen úgy kell ejteni, mint a pacáiról elhíresült pszichológus Rorschach nevét, de hogy erről valakinek ez a szóviccnek is borzalom tákolmány jusson eszébe, hogy: Cápaca?

Életemben nem magyarázkodtam még ennyit olvasmány miatt: mert ki hinné el, hogy ez egy fordulatokban gazdag és izgalmas könyv a szövegbevetettségről és az identitásvesztésről, nem pedig egy kis cápáról szóló megható állatmese?

A felütés elég Mementósra és Da Vinci–kódosra sikeredett: egy személyiségét vesztett férfi valaha volt önmagától kapott kódolt levelekből próbálja meg újra felépíteni identitását. Az őt kezelő pszichiáterrel együtt valamiféle elmebajra gyanakodnánk, meg valami jó kis pszichothrillerre, de egy huszárvágással máris azt olvassuk, hogy a személyiségét alkotó emlékeket egy úgynevezett gondolathal, méghozzá egy ludoviciátor falta fel. Igen, én is pislogtam ezen a ponton egyet, de szerencsére levelek, és rövid életű, ám hosszú monológú mellékszereplők segítségével kellően megvilágítják a fogalmi értelemben létező, emlékekkel és élményekkel táplálkozó különböző halak kilétét.

Ezután jófajta pikareszk regényhez méltóan a főszereplő úgy dönt, hogy szembeszáll az ellenséggel, és akkor innentől kezdve már egyértelmű a borító ígérete, azaz a Moby Dick (a rajtunk kívül álló fenyegetéssel való megszállott szembeszállás) és a Mátrix (fiktív, csak az elménkben létező, nem valós világ vö. „nincs kanál”) hogyan találkozik ezen a posztmodern boncasztalon (személyes történelem elvesztése, identitáskonstrukció és a szöveg uralma mindenek felett).

Az elsőkönyves Steven Hall mindezt invenciózusan teszi: nem unatkozunk, ezerrel pörög a kalandregény, van egy hamar ellaposodó szerelmi szál is, miközben a bőven hagy terepet a metaforikus, metafizikus és mentális továbbgondolásra: Paul Auster, Italo Calvino, Louis Borges és Murakami Haruki idézetek és referenciák keretezik a kultúra- és személyiségzabáló halakról szóló kalandregényt.

Minden jó könyv sorsa természetesen a Cápacát is utolérte: a jogokat már megvásárolták az angol filmkészítők: a Film Four a Blueprint Pictures és a Pathé együttműködésével készít belőle mozifilmet. Aki nem bír magával, már meghallgathatja az író által összeállított soundtracket, vagy a főszereplő által a youtube-ra feltöltött videók segítségével elmélkedhet a vizuális megvalósítás képtelenségeiről.

Kapcsolódó anyagok:
http://www.annotatedrawshark.com/
 
 

Olvass minket e-mailben is!

  • Személyes ajánló a legérdekesebb tartalmainkról!
  • Extra tartalom csak feliratkozóknak!
  • Így biztosan nem maradsz le a legfrissebb könyves hírekről!
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Hírek

Elveszett bibliai fát támasztottak fel egy 1000 éves magból

A Bibliában szereplő fa magját a Júdeai-sivatag egy barlangjában találták. Olyan növényről van szó, ami lokálisan kihalt, a Bibliában viszont többször is említik a gyógyító hatása miatt.

...
Zöld

A barátságaid is lehetnek mélyebbek és bensőségesebbek – olvasd el, hogyan

Cziglán Karolina pszichológus Elfogadó kapcsolódás című könyvével abban igyekszik segíteni, hogy a kapcsolatainkban merjünk sebezhetőbbek lenni, legyen szó barátságról, szülő-gyerek viszonyról vagy párkapcsolatról. Mutatunk egy részletet a kötetből.

...
Zöld

A zöld tea szuperegészséges, de nem csodaszer – 5 könyv a teázásról

A zöld teának nemcsak az illata elbűvölő, de számos nagyszerű hatással is számoltatnak azok, akik rendszeresen fogyasztják. Bemutatjuk a frissítő itallal kapcsolatos tényeket és mítoszokat, aztán ajánlunk öt könyvet a teázás szerelmeseinek.