A+
Predikatioc, egeſz eſztendo altal minden vaſarnapra rendeltetett Euangelombol, Iratot Bornemiſza Peter altal, Nyomtattatot Detrekoebe, M D LXXXIIII
Elsőként egy hazai érdekesség saját gyűjteményemből: e könyvnek itt bemutatott darabja ugyan nem antik kiadvány, de az eredeti darab után készült fakszimile (hasonmás) kiadás: Bornemisza Péter 1584-es prédikációs kötetének élethű másolata. A könyvet Fóliópostillának is szokták nevezni tartalma (postilla ’prédikáció, szentbeszéd; szentírás egyes részeit magyarázó szöveg’) és mérete (fólió-kiadás) miatt (a fólió méret a régi nyomtatványoknál használt ívpapír hajtására vonatkozik. A merítőszitával készített ívlapokat hajtogatással darabolták. Ha az ívlapot csak egyszer hajtották /félbe/ abból lett a fólió-méret.). Ez a hasonmás kiadvány a Balassi kiadó, az MTA és az OSZK közös kiadványa, a Bibliotheca Hungarica Antiqua sorozat egyik darabja. Az Országos Evangélikus Könyvtárban őrzött eredeti példány alapján készítették el.
.jpg)
Jókora, súlyos darab, igazi fóliáns, minden könyvtárnak büszkesége lehet, annak ellenére, hogy nem eredeti. Aki fogékony az ilyesmire, sírva fakad örömében az oldalak láttán: 1472 lapnyi gyönyörű antik szöveg, látványos korabeli betűtípussal és nyomdai kivitellel, egy mai szövegszerkesztő nem tud ilyet, hiába a technika.
A prédikációs gyűjtemény 1584-ben készült el, az előszó tanulsága alapján Detrekőn és Rárbokon (ma Nádasfő). A nyomdai munkák az előző településen zajlottak, a kiadványt véglegesen Rárbokon rakta össze maga Bornemisza Péter, a reformáció legjelentősebb hazai egyházatyja. A Balassiak nevelője volt, e kiadványa a mai magyar széppróza alapja, az egyik legfontosabb szépirodalmi teljesítménye a kornak, irodalmi értéke és súlya Pázmányéval vetekszik. Ha nem haladja meg! (A nem megalapozatlan irodalmi pletyka szerint a Balassi Bálint-féle Beteg lelkeknek való füves kertecske javarészét is Bornemisza írta, de legalábbis jelentős segítséget nyújtott Balassinak.) 
Ez a legnagyobb nyomdászati teljesítmény Magyarországon a Vizsolyi Biblia előtt. Tipográfiája, szerkezete, nyomdai kivitele nagyszerű és minden ízében átgondolt, a főszöveg kísérő szövegei, paratextusai (haha) logikus rendszerbe illeszkednek: a különböző betűméretek és betűfajták a célirányos olvasást segítik, egyes betűtípusok más-más funkcióval rendelkező szövegeket jelölnek. Például külön betűtípussal jelennek meg maguk a prédikációk, az idézetek, a lapszéli magyarázatok, a prédikációk mellé rendelt egyházi énekek és így tovább.
Prédikációi összegyűjtésével Bornemiszának az volt a célja, hogy „szerényebb képességű prédikátoroknak” segítsen az istentiszteletek levezetésében, nem csak a Bibliai szövegekhez írt magyarázataival, de az istentiszteletek rendjének egységesítésére törekvő szándékával is. Az 1570 és 1584 között írt prédikációit összegző Fóliópostilla már messze túlmutat ezen is, ahogy szintén előszavában írja, ezek nem csak előadásra, hanem már olvasásra szánt szövegek.
A mai olvasó számára elsőre, gyakorlat nélkül jókora erőfeszítést igényel ez az olvasmány, nem csak az abc és a helyesírás, hanem a szövegek stiláris felépítése, a mondatszerkezetek és szóhasználat régiessége miatt. Kell hozzá némi érzék, de főleg érdeklődés, illetve sokat segít, ha az ember ilyesmiből írja a szakdolgozatát. Mindenesetre hamar bele lehet jönni, bár –ne legyünk álszentek- ezt a könyvet képtelenség egy nekifutásra elolvasni. Érdemes úgy használni, ahogy szerzője eredetileg gondolta: hetente egy prédikáció.
