Belém mártotta, kivette

Valuska László | 2007. június 11. |
B+
Kanehara Hitomi: Pirszinget a kígyónak,fordította: Nagy Mónika, Bp., Magvető, 2007, 119 oldal

A fiatal Kanehara Hitomi megírta a tökéletes szerelmes-baszós regényt, aminek mindenki örülhet, talán a kedves irodalmár papa lehet csak bosszús, aki gyerekregényeket fordít. Vajon mit szólhatottt, amikor a kislánya megjelent a kézirattal? "Lányom, a 43. oldalon kicsit túlírt ez a mondatsor: 'Még egyszer mélyen belém mártotta, kivette, majd a számba élvezett. Mikor végzett, egyszerre éltem át a menekülést a pokolból és a paradicsomból való kiűzetést.'"

A japán kultúrát ezért szeretem: kimondja és megmutatja a bennünk lakó ösztönlényt, akit semmilyen kulturális és társadalmi akarat nem tehet tönkre.

A történet egészen egyszerű: Liu megsimerkedik egy kígyónyelvű punk sráccal, akinek a kétfelé ágazó nyelve olyan hatással van ár, hogy ő is ilyet akar. Egyre nagyobb lukat hoznak létre a pirszingekkel a nyelvben, hogy a végén a maradék nyelvhúst elvágják. Kafkai átváltozás a Japán popkultúrában, csak itt a szerelem a legkeményebb elnyomó hatalom.

Persze ennél kicsit többről van szó, mert a kígyónyelves egy utcai összetűzésben halálra ver valakit. Közben a lány egy hatalmas sárkányos tetoválást varrat a hátára Siba szannal, akit csak az erőszakos szex elégít ki: a lány a seggbekúrást még elviseli, de az zavarja, ha ráélveznek a pinaszőrére. Ez egy ilyen könyv, csakhogy képben legyünk, de nyugtassuk meg a bölcsészeket is, van elég lehetőség az identitás- és testelméletekről gondolkodni.

A minimalista stílusú Kanehara nagyon tud mesélni a reménytelen és fájdalmas szerelemről, ráadásul mindezt úgy, hogy szadómazo pornóval és öncsonkító rituáélékkal színezi a nem túl bonyolult történetet.

És jegyezzük meg, ez egy igazi utazós könyv: kisalakú, 118 oldal és négy metróút alatt ki lehet olvasni. Kálvin tér-Újpest-Árpád-híd-Újpest.

Kapcsolódó anyagok:
Kritika a Literán
Kanehara a Wikipedián
TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket.