C-Christopher Moore: A leghülyébb angyal - Szívmelengető karácsonyi rémtörténet, Agave, 2006, 2280 Ft.
"Írhatnál egy karácsonyi könyvet?" - mondta Moore-nak egy barátja a könyv ajánlója szerint.
"Mért ne?" - felelte a szerző.
És tényleg olyan "tudok én vicces karácsonyi történetet kerekíteni, amikor csak akarok" típusú stílusgyakorlat a szerző hatodik könyve, amikor talán már a pénzkeresés vágya is mozgatta kicsit. És jól is fogyhatott: a 2004-es első kiadás után 2005-ben megjelent a "... v. 2.0" is, a végén egy 32 oldalas novellával.
Egyébként tényleg szórakoztató írás. Moore szeretettel röhög flúgos karakterein. De nem olvasnám el még egyszer, a humorából hiányzik az a fajta bölcsesség, ami megvan mondjuk Vonnegut-ban, amikor emberi állapotainkon ironizál.
De nem riasztott el a szerzőtől, a végére arra jutottam, elolvasom Moore első magyarul megjelent könyvét, a Biff evangéliumát is. A kiskölyök Jézus haverjának örömhíre azért nagyobb lehetőségeket tartogat, mint ez a zombis rémtörténet.
A karácsonyi csoda végrehajtására érkező angyal ugyanis valóban nagyon hülye. A fenyőfalopási konfliktusban fejét vesztő Télapóval együtt feltámasztja az egész temetőt, ami aztán alkalmat ad a kápolnában zajló magányos buli résztvevői és az eleven agy ízére
vágyakozó holtak összecsapására.
De szerencsére ott van Theo, a szmóker közrendőr, aki ipari mennyiségben füvet termel, hogy karácsonyra egy valódi szamuráj kardot vehessen kedvesének, az egykori videofilmsztárocskának, aki viszont lépten-nyomon a kardforgató démonnő szerepében találja magát, ha nem szedi rendesen a gyógyszereit. A balfék angyal végül persze feledteti a rosszul sikerült partit, mielőtt pár tábla csokoládéval elhúzna vissza a mennyek országába.
Ja, és ezen a könyvborítón láttam a világ egyik leghülyébb ajánló mondatát: "Christopher Moore olyan regényeket ír, amelyek nemcsak őrületesen viccesek, de olvasni is hihetetlenül szórakoztató őket."
