A Jelenkor kiadó vezetője, Csordás Gábor a Literán tett közzé egy éles hangú, kiáltványszerű levelet, amiben kijelenti, nem hajlandó 46 százaléknál többet fizetni.
Több kiadótól hallottuk az utóbbi időben, hogy a nagyok új szerződéseket próbálnak rákényszeríteni a kiadókra, hogy akár 50 százalékos árréssel vegyék be a könyveket. Volt, aki nem is jelezte, csak a szerződés aláírását kérte, volt, aki minden eddigi kedvezményt felmondott.
A gazdasági válságban egyre nehezebb a könyvpiac helyzete, és ez csak romlani fog. A kiadók a nagykereskedőktől függnek minden értelemben: a nagykereskedő mondja meg, milyen árrésért venné be a könyvet, illetve az ő kedvétől is függ, mennyire tudja eladni. A kiadók minden eddiginél jobban ki vannak téve a nagyok kedvének, mivel ha ők bedőlnek, dől velük az egész ipar: a szerkesztőktől a nyomdákon át mindenkiig.
Itt közöljük a Csordás Gábor Literán megjelent levelét (a folytatást is ott olvashatjátok el):
Kedves Tagtársaink,
a nagyterjesztők, gazdasági erőfölényüket kihasználva, egyre képtelenebb követelésekkel állnak elő. Évek óta folyó esztelen beruházási versenyük árát most, hogy a forgalmuk csökken, a kiadókkal akarják megfizettetni. Miközben a környező országokban az árrés mindenütt 40 százalék alatt van, és ráadásul a bizományosi rendszer sem kizárólagos, nálunk már jó ideje 50 százalék feletti árrésekről hallani, a nagyterjesztők, mivel egy fillért sem kell az áruba befektetniük, ész és felelősség nélkül túlnyomásokba hajszolják a kiadókat, és miután a könyveinket eladták, átlagosan további két hónapig forgatják a pénzünket. A kiadók pedig -- attól való féltükben, hogy rajtuk kívül mindenki más elfogadja majd az újabb és újabb árrés-emeléseket, és ezért egyedül lesznek kitéve a nagyterjesztők bosszújának --, szépen lenyelnek sorban minden békát, míg meg nem fulladnak a sok békától (ami egyébként most már hamarosan be is fog következni).
Természetesen mindenki annyi békát nyel, amennyit akar. Én mindenesetre ezúton jelentem, hogy nem nyelek több békát. A jelenleg érvényes bizományosi szerződések szerint a legnagyobb árrés, amit nagyterjesztőknek adtunk, 46 (értsd: negyvenhat) százalék. És ennél többet senkinek sem fogunk adni.
Hasonló jókat kívánva mindenkinek,
barátsággal
Csordás Gábor
Jelenkor Kiadó
A plázákban működő hatalmas méretű, súlyos eurókért bérelt boltokat is ki kell fizetnük valamiből, bár azt senki nem tudja, ezt meddig tudják tartani a nagy terjesztők. Több kiadó jelezte múltkori cikkünk után, hogy van olyan nagyterjesztő, aki a felhalmozott adósságai miatt nem fizet nekik hónapok óta, így a kiadó hiába teljesít minden feltételt, egyszerűen nem fog tudni újabb könyveket kiadni.
A jelenlegi helyzetet jól írja le egyik, a könyvszakmában dolgozó kommentezőnk:
Már régóta aggódunk mind az Alexandra, mind a Bookline bedőléséért. Ha bekövetkezik, mindenkit magukkal rántanak. Könnyen összejön a milliárdos nagyságrendű tartozás. Az Alexandra nagyon sokaknak márciusban kezdte törleszteni a decemberi fogyásjelentését. Nekem április közepére ígéri a számla teljes kifizetését. Ismerek sok kiadót, akikkel ugyanezt műveli. Lehetett decemberben 2 milliárd forgalma? Könnyen. Felgyűlhet ugyanennyi, mire a decembert kifizeti április közepére? Könnyen. És mire azt is kifizeti, vajon mennyi újabb tartozása halmozódik fel? Az Alexandra (meg a Libri, meg a Líra) legnagyobb boltjai plázákban vannak. Ott euróban mérik a négyzetmétereket. Nem is kevésben és minden évben az inflációhoz emelik. Ehhez jött még a forint mélyrepülése. A tavalyi 250 Ft, ma már 300. Ekkora költségnövelést igen nehéz lesz kitermelni még akkor is, ha - adja Isten - nem esik vissza a vásárlási kedv. Mit fognak tenni? Megpróbálják emelni az árrést. (A Bookline már elkezdte - most kaptam ajánlatot, hogy szívesen megemelné 50-55 %-ra.) Nem tudok belemenni, és várom, mikor kell visszautasítanom az Alexandra, a Libri és a Líra hasonló indítványát is. Szóval nagy a baj.
A másik esetleírásunkat egy pécsi könyvkiadó írta:
Hasonló cipőben jár az a kis kiadó is, hol dolgozom. A pécsiek 7-számjegyű összeggel lógnak, számunkra komoly likviditási válságot hozhat, ha ez így megy tovább. Ugyanis a fizetési morál az utóbbi időben a Líra és a Bookline esetében is jelentősen hanyatlott. (A jó példa nálunk a Libri, ők időben utalnak.) Akár naponta is telefonálhatnék nekik, hogy ugyan fizessék már ki, amit hónapokkal ezelőtt eladtak, lejelentettek, kiszámláztunk, rég lejárt.
A Bookline ezen a héten minket is megkínált egy nagyobb árréseket tartalmazó szerződéstervezettel. Nem mehetünk bele. 2007 decemberében is bepróbálkoztak, ellenálltunk a "csábításnak", úgy is maradt a szerződés, ahogy volt...
Valószínűleg az lesz, hogy hamarosan elindítjuk a saját online-boltunkat, és megpróbáljuk a nagyoktól elszipkázni a köteteink vásárlóit. Persze mi réteg-irodalmat adnuk, ki, megtalálnak minket a neten az olvasóink.
Egyébként nem hiszem, hogy hagynák bedőlni a pécsieket.
Csordás érvelése szerint a nagyterjesztő nem tagadhatja meg egy kiadó könyveinek forgalmazását, mert akkor a gazdasági erőfölényével él vissza. Ehhez megjegyeznénk, hogy nem egy esetet hallottunk már, amikor kiadók arról panaszkodnak, hogy a nagyterjesztők legelfogadhatatlanabb feltételeire is rá kell bólintani, különben a legjelentősebb eladási forrásukat bukják el a kiadók. Ráadásul a nagyterjesztők érdekeltek sok-sok kiadóban, így végképp lehetetlennek tűnik átverni a kiadói közös fellépést.
A fix kiskereskedelmi árrésről Csordás azt mondja, "ilyen rég nem létezik". Mint írja: "Egyedül a MKKE Versenyszabályzata tartalmazta, amit a Versenyhivatal évekkel ezelőtt megkifogásolt, és amelynek gyakorlatilag egyetlen pontját sem tartja már be senki. (Ha valaki tud olyan nagyterjesztőről, amelyik a boltjaiban nem ad -- feltételekhez nem kötött -- törzsvásárlói kedvezményt vagy nem rendez havonta úgynevezett akciókat, vagyis árleszállításokat, kérem, szóljon.)"
A régen kifogásolt bizományi rendszerről a Jelenkor főnöke javaslata szerint át kellene állni a fix átvétel és garantált visszavásárlás módszerére, mert így az értékesítés piacán versenyeznek a konkurenseivel.
Kapcsolódó anyagok:
