B
Varró Dániel: Bögre azúr (hangoskönyv), Magvető, 2007, 66 perc.
Kelletlenül szorul a fejemre a fülhallgató: istenem, 49 versnyi időt kell kibírni cigi nélkül a szobában, nem hallom meg a mobilt; jön az előpara, mi van, ha a szipli-szeplő, prüszköl, Szilvalekvár Úr, sapkácska szavak Lovasi András ajakbiggyesztős, édeskiscsávós tónjában szántanak majd a neuronok közé. Jaj! Tett már kibírhatatlanná költőt a saját szavalattya (egy könyvtárból lopott bakelit óta nem vagyok képes Pilinszkyt olvasni anélkül, hogy a magánhangzókat ne a normál ötszörösére nyújtanám, például).
Varró Dániel hangoskönyve mázli: a kerthelyiségben spleeneskedő, puhán flegma és műnyegle skachang kimondottan jót tesz a prüszköl/durmol/szundi-féle szörnyetegeknek, amiket maximum rózsaszín halálfejes emo-csajok képesek nyakra húzás nélkül elviselni. Persze húsz vers végighallgatása után jót tenne egy kis vérfriss: legalább a bazmegek elbírnának egy csöpp hangerőfokozást, kicsi kraftot (amit szinte egyedüliként a „benned vagyok én is!” mondatrész kap meg, nyilván nem véletlenül). A cédé végére érve enyhe tengeribetegség sújthatja a gyanútlant: visszaflessel a harmadikos anyák napja alsóból, ahol az osztálytársak többsége a sor végén emelte a hangsúlyt, s nyomatékként a lábujjaira is állt, majd a következő sor elején sarokra, és így tovább, a végtelenségig. A monoton szövegelés leginkább a boci-átiratoknál zavaró: a hallgató – a kiváló stílusparódiáknak hála – vizionálja ugyan Petőfit, Téreyt, Kukorellyt, de Varró Dániel egyformán-olvasása, legyen az mégoly értő és érttetni vágyó, visszaránt a rögvalóságba. Kár.
Nem rossz cédé összességében, vihető a libegőre, a nagypapihoz, fesztiválokra elütendő az üres délutánt a nagyszínpad programindításáig. Egyetem-utóérzés, nemcsak a tematika miatt: elég okos, elég míves, elég szoft. Aki tökösebb rímekre/előadásmódra – most a jaj-nincs-a-Daninak-mondanivalója-csak-formája-féle kritikákba ne másszunk bele – vágyna, nézze meg Závada Pétert vagy Süveg Márkot egy spokenword-esten. Vagy járjon Akkezdet-koncertekre.
– sistersofmercy–
Varró Dániel: Bögre azúr (hangoskönyv), Magvető, 2007, 66 perc.
Kelletlenül szorul a fejemre a fülhallgató: istenem, 49 versnyi időt kell kibírni cigi nélkül a szobában, nem hallom meg a mobilt; jön az előpara, mi van, ha a szipli-szeplő, prüszköl, Szilvalekvár Úr, sapkácska szavak Lovasi András ajakbiggyesztős, édeskiscsávós tónjában szántanak majd a neuronok közé. Jaj! Tett már kibírhatatlanná költőt a saját szavalattya (egy könyvtárból lopott bakelit óta nem vagyok képes Pilinszkyt olvasni anélkül, hogy a magánhangzókat ne a normál ötszörösére nyújtanám, például).
Varró Dániel hangoskönyve mázli: a kerthelyiségben spleeneskedő, puhán flegma és műnyegle skachang kimondottan jót tesz a prüszköl/durmol/szundi-féle szörnyetegeknek, amiket maximum rózsaszín halálfejes emo-csajok képesek nyakra húzás nélkül elviselni. Persze húsz vers végighallgatása után jót tenne egy kis vérfriss: legalább a bazmegek elbírnának egy csöpp hangerőfokozást, kicsi kraftot (amit szinte egyedüliként a „benned vagyok én is!” mondatrész kap meg, nyilván nem véletlenül). A cédé végére érve enyhe tengeribetegség sújthatja a gyanútlant: visszaflessel a harmadikos anyák napja alsóból, ahol az osztálytársak többsége a sor végén emelte a hangsúlyt, s nyomatékként a lábujjaira is állt, majd a következő sor elején sarokra, és így tovább, a végtelenségig. A monoton szövegelés leginkább a boci-átiratoknál zavaró: a hallgató – a kiváló stílusparódiáknak hála – vizionálja ugyan Petőfit, Téreyt, Kukorellyt, de Varró Dániel egyformán-olvasása, legyen az mégoly értő és érttetni vágyó, visszaránt a rögvalóságba. Kár.
Nem rossz cédé összességében, vihető a libegőre, a nagypapihoz, fesztiválokra elütendő az üres délutánt a nagyszínpad programindításáig. Egyetem-utóérzés, nemcsak a tematika miatt: elég okos, elég míves, elég szoft. Aki tökösebb rímekre/előadásmódra – most a jaj-nincs-a-Daninak-mondanivalója-csak-formája-féle kritikákba ne másszunk bele – vágyna, nézze meg Závada Pétert vagy Süveg Márkot egy spokenword-esten. Vagy járjon Akkezdet-koncertekre.
– sistersofmercy–