1857. december 16-án II. Ferenc József elrendelte, hogy a bécsi belvárost körülvevő erődítményeket lerombolják és az azelőtt a katonaság által használt területet, az ún. glacist, amely a régi bástyák és a városfal előtt terült el, pompás, impozáns épületek szegélyezte körúttá alakítsák át.
Bécs történetének legnagyobb városépítészeti projektje összekapcsolta a császári rezidenciát és nemesi palotákkal teli belvárost a kispolgári elővárossal. A cél egy modern világváros létrehozása volt. A nemzetközileg meghirdetett pályázatra 85 iroda nyújtotta be javaslatát, azonban egyik tervet sem valósították meg teljes egészében. Ehelyett egy bizottság a legjobb tervezetekből kidolgozott egy alaptervet. A bontási munkálatok 17 évig tartottak, és a lakosság élénk figyelemmel kísérte.
A 19. század második felében Bécs Európa 4. legnagyobb városává vált. A Bécs teljes városszerkezetét átalakító építkezés több mint 50 évig tartott, nagyjából 300 focipályányi területen. A hivatalos megnyitó 1865. május 1-jén volt, ekkor azonban még messze nem volt kész a Ring.
A bankárok, gyárosok, vállalkozók felemelkedése összekapcsolódott az iparosodással. Ez a tehetős „alapítógeneráció”, beleértve a liberális zsidó nagypolgárságot, megfelelő társadalmi színtérre lelt a Ringen. Sokan közülük fontos pénzadományozói voltak a császárnak, aki köszönetképp nemesi rangra emelte őket. Az „régi” udvari nemesség csak néhány épülettel képviseltette magát a Ringen. A nemzetiszocialisták idejében számos zsidó tulajdonban lévő palotát – például a különleges bútorzattal rendelkező Ephrussi-palotát* „árjásították”, tulajdonosaikat pedig elhurcolták, deportálták vagy meggyilkolták.
A Ring:
- nem is gyűrű (Ring) alakú
- hossza: 5,2 km (kb. mint a Margitszigeti futókör)
- 57 m széles
- az építkezéseken használt tégla nagyrészt a város déli részén található téglagyárakból érkezett
- a Csehországból bevándorolt 3000 téglaégető („Ziegelböhm”) gyakran embertelen körülmények között élt és dolgozott (tömegszállások: 40-70 ember egy helyiségben, heti 7-szer 15 óra munka, pénz helyett jegyeket kaptak, amiket a kantinban lehetett csak beváltani)
Itt található Bécs szinte minden fontos intézménye, épülete:
- a városháza (Rathaus),
- a Parlament (Ferencz József sosem vett rész ülésen, és összesen kétszer járt az épületben 15 év alatt),
- az operaház (a körút első kulturális épülete, 1918-ig Hofoper (udvari opera), azóta Staatsoper (állami opera), színpad – 50 m, nézőtér – 25 m, Mahler vezettette be, hogy az előadások alatt nem éghetnek a lámpák a nézőtéren, és a későn jövők nem mehetnek be),
- a Burgtheater (a német nyelvterület egyik legfontosabb színháza, Ausztria „nemzeti színháza”, itt kezdődött Klaus Maria Brandauer karrierje is, kettő magyar rendező rendezett eddig itt: Ascher Tamás és Schilling Árpád, Elfriede Jelinek könyvet írt Burgtheater címmel, melyben a színházról és színészeiről ír a nácizmus alatt és a háború utáni időszakban),
- az Urania (eredetileg népoktatási intézmény – ahol Einstein és Thomas Mann is tartott előadást –, ma csillagvizsgáló)
- a bécsi egyetem (az első német nyelvű egyetem, és a prágai után a 2. legrégebbi alapítású Európában, itt tanult Herzl Tivadar és a magyar származású Bárány Róbert is, aki pont 100 éve kapott – első osztrákként – Nobel-díjat)
- a Nationalbibliothek (1368-ban alapították; állománya 10 millió fölötti, ebből több mint 3,7 millió könyv; itt található 39 kötet Mátyás király ma ismert 216 corvinájából; egy 2010-ben aláírt szerződésnek megfelelően a google 600.000 könyvet digitalizál, amelyek ingyenesen elérhetőek (lesznek), itt található az (elsősorban 20. századi) osztrák irodalom archívuma is (többek között Egon Friedellé, Ödön von Horváthé, Peter Handkéé, Ernst Jandlé),
- kávézók: Schwarzenberg, Imperial, Landtmann, Prückel,
- parkok: Stadtpark, Volksgarten, Burggarten, Rathauspark
- a legismertebb múzeumok: Szépművészeti (évi több mint 1 millió látogató; Munkácsy készítette a lépcsőház mennyezeti freskóját, amit Párizsban festett, Bécsben sosem járt; itt látható az 1799-ben megtalált nagyszentmiklósi kincs – 23 aranyedény, valószínűleg az avar fejedelmi kincsek része, utoljára 2002-ben volt Budapesten látható), Természettudományi, Iparművészeti,
- a legpatinásabb szállodák: Imperial, Kempinski, Ritz
Irodalom és a Ring:
- 21 írószobor látható a Ringen (többek között: Shakespeare, Calderon, Moliére, Lessing, Goethe, Schiller)
- a Ring egyik házában látta meg a napvilágot Stefan Zweig
- Robert Musil „A tulajdonságok nélküli ember” című művében a Ringstraße pompás épületeit „egy semmitmondó és tartalmatlan kor színházi díszleteinek” titulálja
- Arthur Schnitzler – akinek Álomnovellájából készült a Tágra zárt szemek című film forgatókönyve – egyszer azt álmodta, hogy meztelenül repül a Ringstrasse fölött (2012-ben jelent meg Álomnaplója, melyet 13 éves korától haláláig vezetett)
- Különös népszerűségnek örvendett a „Sirk-Ecke” (a Ring és a Kärntner Straße kereszteződése) és a Schwarzenbergplatz közötti szakasz. Ez a sarok (amely elnevezését egy üzletről kapta, ma azonban a Hotel Bristol található itt) volt „A” találkozóhely az Osztrák–Magyar Monarchia idejében. Az osztrák irodalom egyik legnagyobb hatású alakja, Karl Kraus „Az emberiség végnapjai”** című művében örökítette meg ezt a helyet.
(x)
