Csütörtökön indul a 86. Ünnepi Könyvhét és a 14. Gyerekkönyvnapok. A könyvheti kínálatból hét regény, egy portrékötet, egy verseskötet és egy darabka szocializmus kerül a kosarunkba a Vörösmarty téren, és hamarosan azt is eláruljuk, milyen gyerekkönyveket viszünk majd haza. Olyan erős a magyar kínálat, hogy úgy döntöttünk, egyetlen külföldi könyv sem kerül a válogatásunkba, persze Térey Jánosnál csaltunk egy kicsit. A ti kosaratokba mi kerül majd?
Bartók Imre: A kecske éve
Első mondat: “Képzeld el, hogy egycentis, formás kis dodekaéderekre vagdossák a tested.”
Bartók Imre: A kecske éve
Libri, 2015, 536 oldal, 3990 HUF
Most szólunk, hogy kezdjék el olvasni A patkány éve-trilógiát, hogy öt év múlva ne legyen majd kellemetlen valami random társaságban megszólalni a témában! Bartók Imre A kecske éve című könyvvel befejezi a magyar irodalomban minden előzmény nélküli regénytrilógiáját, amire a kortárs sci-fi, a Lovecraft-féle horror, valamint Thomas Pynchon és Bret Easton Ellis is nagy hatással volt. Posztapokalipszis, mutánsnövények, terrorista filozófusok a poszt-humán világban sűrű, lírai mondatokkal, hol erős, hol naturalisztikus jelzőkkel elbeszélve. A befejező részben New Yorknak vége, a filozófusok egy tengeralattjárón menekülnek. Bartók Imre második regénye rögtön egy trilógia lett, amely bátran teremt egy sötét, sci-fibe hajló fantasyvilágot, amiben a három gyilkológép, Karl, Ludwig és Martin még a filozófia világába is bevezet.
Gergely Ágnes: Oklahoma ezüstje – Portrék
Első mondat: „Köztünk is megszakadt minden kapcsolat, bár valójában nem volt minek megszakadnia.”
Gergely Ágnes: Oklahoma ezüstje – Portrék
Európa, 136 oldal, 2790 HUF
Saját élettörténete után (Két szimpla a Kedvesben) híres pályatársak portréját villantja fel új kötetében Gergely Ágnes. Az író-költő-műfordító azt vallja, nem voltak mesterei, nem volt kinek a lábához ülnie, de az „elérhető klasszikusokból” neki is jutott néhány pillanat. Éppen látszólagos törékenysége miatt őrzi ezt az „egyszer-volt időt”. Közben pedig emlékezik, például a Helsinkiben bolondozó Karinthy Ferencre, a szigligeti alkotóházban fiataloknak verselő Zelk Zoltánra, a zavarba ejtő Vas Istvánra, Weöres Sándorra, aki saját lakásán mesélt neki arról, hogy kell-e például sztori a gyerekversbe, és Szabó Magdára, akivel kölcsönösen születésnapi testvérnek hívták egymást. Gergely Ágnes huszonnégy kortárs portréját rajzolja fel az Oklahoma ezüstjében, huszonötödik szereplőként azonban mindegyikben magáról is el-elárul valamit.
Gervai András: Titkos Magyarország - Célszemély: a társadalom
Első mondat: "Ez a könyv az én személyes történetem is"
Gervai András: Titkos Magyarország - Célszemély: a társadalom
Kalligram, 2015, 346 oldal, 3500 HUF
A sok fikció után következzen valami egészen más. A színtiszta, szocialista rögvaló, amelyben lehallgatók tettek meg mindent, hogy új információkat tudjanak meg a célszemélyről, és lehallgatottak tettek meg mindent, hogy semmilyen új információval ne szolgáljanak kedves besúgó felebarátaiknak. Gervai új könyve a Fedőneve: szocializmus folytatása a máig feltáratlan titkosszolgálati múltról, besúgók és ügynökök elhallgatott történeteiről.
Kollár-Klemencz László: Miért távolodnak a dolgok? - Új természetírások
Első mondat: "Velük minden rendben volt, várták a karácsonyt."
Kollár-Klemencz László: Miért távolodnak a dolgok? - Új természetírások
Magvető, 2015, 192 oldal, 2990 HUF
Kollár-Klemencz Lászlót eddig a Kistehén énekes-dalszerzőjeként és a Rájátszás oszlopos tagjaként ismerhettük, ám most egy egészen új oldalát villantja meg, és ezzel nem csak a természetközeli borítóra gondolunk. Megjelentette első novelláskötetét, melyben lassúsodrású természetírásait gyűjtötte egybe. Kecskékkel és kutyákkal él a budapesti agglomerációban a kötet főhőse, az egyszerű Toszka, aki hol meztelenül hempereg a hóban, hol a túl gyorsan járó kakukkosórát viszi el a szerelőhöz. Kollár-Klemencz prózája melankolikus, csattanómentes, és garantáltan kiszakít napjain ún. rohanó világából.
Nádasdy Ádám: A vastagbőrű mimóza
Első mondat: "Jarman kemény volt, nem alkudozott."
Nádasdy Ádám: A vastagbőrű mimóza - Írások melegekről, melegségről
Magvető, 2015, 168 oldal, 2690 HUF
Nádasdy Ádám melegségről, melegekről szóló tárcáit 2014-ben közölte az ÉS. A tárcákból, és a melléjük válogatott régebbi írásokból most könyv lett, amit kötelező olvasmányként ajánlanánk mindenkinek, aki a fiúkat vagy a lányokat szereti. Vagy mindkettőt. Nádasdy a könyvben megidézi Shakespeare, Ginsberg és Derek Jarman szellemét, villant filmkritikát, interjút, megnyitóbeszédet. Humora elsöprő, anekdotái hol kesernyések, hol könnyfakasztók - öröm vagy bánat, azt mindenki döntse el maga.
Paul Verlaine: Szaturnuszi költemények (Fordította Térey János)
Első mondat: “A tegnap Bölcsei, akár a maiak/Sejtettek bizonyos homályos dolgokat/Égen olvasható a jósors és a végzet/Csillagra bízva él az összes földi lélek.”
Paul Verlaine: Szaturnuszi költemények (Fordította Térey János)
Helikon, 2015, 188 oldal, 2490 HUF
Ha a Zabhegyező átnevezése után botrányt kiáltott a kortárs magyar olvasó, akkor a Térey fordította Szaturnuszi költemények után egyenesen szentségtörést kiálthat majd. Téreynek ugyanis olyan Verlaine-fordítókkal kellett megmérkőznie mint Ady, Kosztolányi, Szabó Lőrinc, Tóth Árpád vagy épp Kálnoky László. Kosztolányi esetében Térey különösen indokoltnak nevezi az újrafordítást, kijavít tárgyi tévedést, helyükre illeszt kemény, ropogó r-eket. Az 1866 novemberében megjelent kötetet versei magyarul 1994 óta olvashatók: legnagyobb slágerük az Őszi dal, amivel Tóth Árpád Őszi chanson címen ihlette meg a Vidámpark zenekart. Hogy az „Ősz húrja zsong/Jajong, buson/A tájon/S ont monoton/Bút konokon/És fájón.” (Tóth Árpád), vagy a „Síró vonón/Bong monoton/Őszi dallam/Szívemre tör/Kínja gyötör/Lankadatlan.” (Térey János) omlik-e lágyabban húsz, harminc, negyven év múlva, azt ma még lehetetlen megtippelni. De, hogy mindkettőt épp ugyanolyan jó monoton hangon skandálni magunkban az utcán, a villamoson vagy munka ürügyén, az egészen biztos.
Pék Zoltán: Feljövök érted a város alól
Első mondat: „Én vagyok a rossz hír hozója.”
Pék Zoltán: Feljövök érted a város alól
Agave, 240 oldal, 2980 HUF
A jövő itt van és sose lesz vége, énekelte Menyhárt Jenő a nyolcvanas években. Első regényében az eddig leginkább Neil Gaiman, Philip K. Dick és Jo Nesboø fordítójaként ismert Pék Zoltán kicsit átértelmezte a klasszikust. A jövő itt van, és egyfolytában vége van. A disztópikus történet a jövőbeli Budapestre kalauzol bennünket, amely már nem is Budapest többé: Pestből futurisztikus, minden képzeletet felülmúló üveg- és acélváros lett, míg az elmaradott Buda egy vallási-faji szekta uralma alá került. A két város között pedig maradt egy zavaros, köztes rész: ez a Sikán, a kétes egzisztenciájú emberek otthona. Főhősünk, Corvinus itt éli a maga kisstílű zugkereskedő életét – egészen addig, amíg lehetőséget nem kap arra, hogy mindent megváltoztasson.
Schein Gábor: Svéd
Első mondat: „Grönewald úr tíz nappal a halála előtt üzenetet küldött Budapestre Bíró doktornőnek, hogy haladéktalanul szálljon repülőre, és anélkül, hogy utazása céljáról bárkit értesítene, azonnal keresse föl.”
Schein Gábor: Svéd
Kalligram, 208 oldal, 3000 HUF
Bíró doktornő nem nyaralni érkezik svédbe', hanem lezárni egy hosszú és titkokkal terhelt életet Egy olyan férfi életét, akivel személyesen még sosem találkozott. A haldokló 1956 óta őrizgeti titkát, amelyről néhai feleségével úgy határoztak, fiukkal, Ervinnel sosem megosztható. Ám a titkok nem szeretnek feltáratlanok maradni – ilyen a természetük. Amikor Ervin élete váratlanul összeomlik, eljön a nagy vallomások ideje. Schein Gábor új regénye a múlt feltárhatatlanságával szembesít, és azzal, hogy a boldogtalanságunkért nem mindig a világ álapota a felelős.
Spiró György: Diavolina
Első mondat: "Tegnap összefutottam hajdani asszonyommal, Marija Fjodorovnával, és ez annyira felkavart, hogy úgy döntöttem, megírom, amit általa éltem át."
Spiró György: Diavolina
Magvető, 2015, 208 oldal, 2990 HUF
Új kisregényében Spiró György megírta Makszim Gorkij utolsó éveit, amibe Iszaak Babeltől Lev Kamenyevig rengetegen belehaltak. Az utolsó éveket az író ápolója és utoló szerelme, Olimpiada Dmitrijevna Csertkova, vagyis Lipa gombolyítja fel. A cselédből lett orvosnő minden idejét a betegeskedő Gorkij mellett töltötte, emlékei réseit pedig innen-onnan felcsippentett pletykákkal tömte be. Gorkij a jobbjával Sztálin elvtárs kezét rázva mosolygott az ünnepelni kényszerülő tömeg előtt, baljával viszont ott mart bele a Szovjetunió acélos testébe, ahol csak tudott. Sztálin mellett töltött élete folyamatos macska-egér harc volt, csekisták által felügyelt aranykalickába zárva. Ám a házi őrizet sem akadályozta meg abban, hogy ő legyen a tökéletes felebarát, aki a legtehetségtelenebb kezdő kéziratát is lelkiismeretesen végigjegyzeteli, és aki olyan értelmiségiek érdekében is közbenjár a legvérszomjasabb elvtáraknál, akikkel sosem szívlelték egymást. A Diavolina tömény és drámai kisregény, ami akkor is működik, ha Gorkij egyetlen sorát sem ismerjük.
Szvoren Edina: Az ország legjobb hóhéra
Első mondat: “Hat nagy dobozban kaptunk oltóanyagot”
Szvoren Edina: Az ország legjobb hóhéra
Magvető, 2015, 192 oldal, 2990 HUF
Szvoren Edina novellái olyanok, mint a drog. Akkor sem lehet leállni velük, ha pontosan tudjuk, hogy ártamasak az egészségünkre. Gyomorba vágnak, kiélesítik az érzékeinket, néhány pillanatra hiú ábrándokba kergetnek, majd többemelet magasból löknek a betonra. Mazochista rongyszedők írogatnak bennük felajzott leveleket a feletteseiknek, megvesztegethetetlen kórusvezetők ismerekednek közelebbről a gyorsérlelővel, mókusarcú dzsúdósok grimaszolnak foghíjasan a kamerába, és piszkoskörmű, csatakos gyerekek emlékeztetnek rá, hogy „néha a kellemetlen dolgok is hasznunkra lehetnek.” Szvoren mondatai sűrűek és klausztrofóbak, gyönyörűek és kegyetlenek, teljes súlyukkal nehézkednek a gyanútlan olvasó lelkére.
A könyvajánló egy része a KönyvesMagazin nyári számában jelent meg.
