A sütő pittyegett, a villany elment. A hűtő mélyeket sóhajtott, mintha megkönnyebbült volna a pár másodperces áramszünettől. Aztán amilyen gyorsan jött, úgy múlt el az áramkimaradás. A sütő digitális órája megint villogott, a hűtő motorja felzúgott, az internetkapcsolat is lassan helyreállt.
A falu Facebook-csoportjában másodperceken belül megjelentek a méltatlankodó bejegyzések. Melyik utcában, milyen hosszan, hányszor volt már a héten áramszünet, és ez kinek miben okozott kellemetlenséget. „Áramkimaradás az Ibolya utcában. Már nagyon elegem van”, írta Gabi néni. Alatta a három mozgó pont már sejteni engedte, hogy valaki hozzászólást ír. „Mikor tesz végre valamit az önkormányzat? A fák kivágása nem megoldás!!!” Ezt Gabi néni közvetlen szomszédja írta, ott élt Gabi néni tornácos háza mellett az Ibolya utcában, mégis előszeretettel üzengettek egymásnak a Facebook segítségével. Gabi néni március óta otthonról tartotta meg az énekórákat. A szomszédja ellenállt annak, hogy a szolgáltató megritkítsa a százéves diófája lombját, ami – a szolgáltató szerint – az áramkimaradásokat okozta.
1. kép: Schild Tamás - Galambszelidítő: Fiatal fiú - akinek apja nem számítógépet, hanem madarakat vett - galambjait repteti., 2009
2. kép: Schild Tamás - Esti mese: Özvegyasszonyok odahaza., 2018
Egyszer Gabi néni, mikor elfutott velem a falu egyik végéből a másikba, azt mondta, nem érdekli az egész. Feladta. Márciusban még egy kedves tanárnőként gondolt magára, aki szereti a diákjait, nem érdekelte, ha valaki botfülű, mindaddig, amíg lelkes, és készül az órákra. Az unokahúgom is szóba került, hogy tisztességesen énekelte el az A csitári hegyek alatt első és második versszakát is, hamisan ugyan, szinte fájt, de legalább a szövegét tudta, és neki ennyi elég. De amióta az egész iskola átállt online oktatásra, gyűlöli a gyerekeket. Rendetlenek, pofátlanok, és soha semmiből nem készülnek. Nem mondtam el neki, hogy az unokahúgom is hasonlóan nyilatkozott őróla, egészen pontosan azt mondta, Gabi néni tök ciki, és énekre nem kell készülni, mert úgyis háromszor ledobja Gabi nénit a net.
Futás után behívott magához. Kaptam egy pohár vizet, kaptam szőlőt, megszemléltem a takaros kiskertjét, szép, rendezett házát. Természetesen a szomszéd diófáját is megmutatta. Úgy nézett arra a fára, mint egy gyilkosra, gyűlölettel a szemében, és elmondta, visszatérő álmában éjszakánként átoson egy baltával, és pár csapással kivágja. A konyha egy helyiségben volt a nappalival, az asztalon hangosan zúgott egy régi számítógép. Régebben nem volt otthon számítógépe, mert nem volt szüksége rá, tankönyvből készült, és egyébként is, mondta, negyven év szakmai tapasztalatával inkább csak a gyerekekből kell – leginkább lelkileg – felkészülni. Amikor márciusban újra bezárt a falu iskolája, a fia lehozta Pestről azt a számítógépét, amit akkor vettek neki, amikor húsz évvel ezelőtt főiskolára ment. Megtanította Gabi néninek a kezelését, és ő hatvankét éves létére nem is találta túlságosan nagy kihívásnak a dolgot, csak nagyon lassú volt a gép. Ha nyolc órakor kezdődött az első órája, akkor már hét órakor bekapcsolta, várta, hogy a homokóra végre nyíllá változzon, rákattintott az ikonokra, elővette a jegyzeteit, összeállította az anyagot. Az nekem nem öt perc ám, mondta, miközben szőlőt mosott a konyhában. Nem kapkodott a mozdulataival. Nyugodt és megfontolt volt, tiszta és csinos, mint az otthona, aminek kellemes harmóniáját csak a gép zúgása zavarta meg. Egy ideje inkább bekapcsolva hagyta, hogy ne kelljen megvárnia, mire magához tér. Eleinte nem küldte el a tananyagot kinyomtatva, mert arra gondolt, úgyis megvan otthon a gyerekeknek a könyv, de amikor az online órán arra kérte őket, vegyék elő a könyvet és lapozzanak a 34. oldalra, senki sem reagált, mintha nem értették volna, mi az a könyv egyáltalán. Ezért most már fénymásolnia is kellett, arra pedig csak a városban volt lehetőség.
Közösségi média platformok népszerűség szerinti megoszlása a Magyarországon Forrás: Reuters Institute for the Study of Journalism - University of Oxford
Unokahúgom egy este nálunk aludt. Másnap reggel a konyhában az én gépemről jelentkezett be a tanítási órára, mert a telefonja a TikTok-videók nézegetése következtében lemerült. Énekórával kezdődött a nap. Nyolc előtt tíz perccel, amikor felkelt, azt mondta, az osztály fele sem jelenik meg időben, mert a Gabi néni ciki, és úgyis késik a lassú gépe miatt. Gabi néni valóban késett. Mire bejelentkezett, a gyerekek már egymás szavába vágva beszélgettek valamiről, ami a TikTokon történt. Nehezen tudta átvenni az irányítást, erélyesebben, hangosabban és durvábban kellett a diákokra parancsolnia, hogy figyeljenek végre rá. Unokahúgom lehalkította a mikrofont és nevetett. Pár perccel később Gabi néni nagy nehezen megadta a szólamot, és belekezdett, erdő, erdő, erdő, marosszéki kerek erdő. Kimentem a konyhába reggelit készíteni. Az unokahúgom lelkes lett, bátran kieresztette hamis hangját, cukrot adnék annak a madárnak, aztán amikor a dal végére értek, Gabi néni újrakezdte, erdő, erdő, erdő, és már majdnem én is énekeltem, de a csárdás kisangyalomhoz érve megszakadt a kapcsolat. A sütő pittyegett, a villany elment. A hűtő mélyeket sóhajtott, aztán csend lett. Szinte hallottam, ahogy visszhangzik az Ibolya utca Gabi néni kiáltásától, és a szél susogva rángatja az öreg diófa korhadt ágait.
Czakó Zsófia író. 1987-ben született Győrben, első kötete, a Nagypénteken nem illik kertészkedni a Scolar Kiadónál jelent meg 2019-ben. A könyv tavaly felkerült a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díj rövidlistájára. Szívhang című regénytervével 2021-ben a Mastercard® Alkotótárs ösztöndíj első nyertese. Publikációi rendszeresen olvashatók a Könyves Magazin Alkotótárs aloldalán.
Fotográfusi pályáját ötvenévesen kezdte. Főbb témái az emberi méltóság és a
mulandóság.
schildtamas.com
