Kedvenc állataink a magyar gyermekirodalomban - [10-6]

Tweek-barraban (törölt) | 2010. április 13. |

Eheti toplistánkban a gyermekirodalom számunkra tíz legkedvesebb állatfigurát gyűjtöttük össze. Az első részben 10-6-ig megyünk, aztán hamarosan jön az öt legaranyosabb állatka is.

 

10. Móricz Zsigmond: Iciri-piciri


Kora gyermekségünk egyik kedvence egy miniatűr, ám tökéletes világról, ahol az iciri-piciri macska két iciri-piciri, de annál nehezebben kezelhető (csavargó hajlamú) ökröcskéje egyhamar előkerül egy csodás véletlen folytán: éppen azt az iciri-piciri tököcskét böki meg a macska, amelyikben a jószágai rejtőznek, így újra helyreáll az iciri-piciri világ rendje.

 

9. Csoóri Sándor: Csodakutya


Egy ismerősöm kislánya nagyon szeretett volna kutyát. Célja eléréséhez ösztönös zsenialitással választotta ki a vitathatatlanul sikerre ítélt fegyvernemet: megtanulta Csoóri versét, és naponta tizenötször, nedves mangaszemekkel szavalta el az anyjának. A család maradandó lelki károsodásoktól parázva végül megadta neki az áhított lényt. Az álombéli Csodakutya a hozzá hasonló, hű barát után sóvárgó gyerekek vágykitörésének meseszép költeménye, a ravasz kislánynak ráadásul sikeres eszköz is lett a vágykielégítéshez, és még az sem okozott traumát, hogy piros helyett fekete volt az orr, és csillagfejű csikók sem érkeztek végül az udvarra.

 

8. Fazekas Anna: Öreg néne őzikéje / Őzanyó


Bűbájos kétrészes mese ember és természet egymásra utaltságáról, melyben a mátrai falu magányos nénikéje valóságos Szent Ferenccé magasztosul. Őzek, majd egyéb erdei állatok gyógyítója lesz, az Őzanyóban pedig egy egész falut megmozdít az élővilág védelme érdekében: segítsenek az őzikéknek, nyusziknak, süniknek átvészelni a hideg telet, így paradicsomi idillben él ember, állat és úttörő – a falubéli jószívű gyerekek ugyanis mind azok lesznek, ez semmiképp sem maradhatott ki.

 

7. Devecseri Gábor: Állatkerti útmutató


Devecseri szürreális állatseregletében a medve zenét hallgat, a kánya fehérre festi a lányát, hogy hattyú legyen belőle, bálna papa nem tartja elég érettnek (vagyis méretesnek) a fiát ahhoz, hogy bálba menjen, a jegesmedve prűd, bár nem azért, mert a hód meg a tapír smárol, hanem mert nem volt esküvőjük. De nemcsak emberi cselekvésekre képes, hanem igen művelt állatokról van itt szó: a ponty Robert Burns angol költőt idézi („Korai neked a konty”), amikor felajzott leányát szándékozik lehűteni. Persze a csengő-bondó rímeké a főszerep: a marabu is valószínűleg ezért tanul arabú’.

 

6. Weöres Sándor: Bóbita


Kép: Artista


Nem a címszereplő miatt választottam (lévén tündér, és nem állat), hanem a szárnyas malacért, akit (amit?), szegényt, Bóbita röptet, kikacag, szerelmével hiteget. Annak idején csupán mulatságosnak tartottam, hogy a malac repül, tündérrel a hátán, felnőtt fejjel viszont világirodalmi rokonai jutott eszembe: Bulgakovnál Margarita szobalánya sertésen repül Woland báljára, Kirké disznóvá varázsolja a férfiakat az Odüsszeia szerint. Döbbenten vettem tudomásul, hogy az ún. gyerekversek mennyivel komplexebbek annál, amire emlékeztem.