Stan „The Man” Lee

Rusznyák Csaba | 2012. július 12. |

Az amerikai képregény emblematikus figurája, poszteralakja, ha úgy tetszik. Nincs még egy olyan alkotó, akinek nevéhez annyi halhatatlan popkulturális ikon megalkotása fűződne, mint az övéhez. 1922-ben született New Yorkban, és már gyerekkorában arról álmodozott, hogy író lesz. Egy rokoni kapcsolatnak köszönhetően 17 évesen vált a Timely Comics (a Marvel elődje) asszisztensévé, két évvel később pedig a kiadó szerkesztővé léptette elő. Lee az 50-es években mindenféle műfajban alkotott (western, sci-fi, horror, kaland, romantikus), de az évtized végére úgy érezte, kiégett. Amikor a DC az időtájt újra divatba hozta a szuperhősöket, és megbízást kapott a kiadójától (a cég ekkor már Marvel néven futott), hogy új karakterekkel lovagolja meg a siker hullámait, már fél lábbal kívül volt az ajtón, így nem volt veszítenivalója. A sztorik kidolgozásában is szerepet vállaló rajzolótársaival (főleg Jack Kirbyvel) Lee problematikus, komplex, esendő hősök egész sorát teremtette, az X-Men és a Fantasztikus Négyes tagjaitól kezdve Hulkon, Doktor Strange-en és Vasemberen át Fenegyerekig és Pókemberig, és mindannyiukat ugyanabba az univerzumba helyezte.

Legendás státuszához hozzájárult, hogy fiataloknak szóló, a komoly, érettebb témáktól mégsem visszariadó történeteibe társadalmi-szociális kommentárt csöpögtetett (ld. a Comics Code Authority megpuhítását a másik keretes írásban), és hogy barátságos, laza stílusú levelezési rovatában (ahol a képregényes témákon kívül szintén reagált a való világ eseményeire is) közvetlen, kedélyes kapcsolatot épített ki az olvasókkal (az ilyen írásokat gyakran a szállóigévé vált „Nuff said”-del zárta). A 70-es években fokozatosan visszavonult az írástól (bár teljesen sosem adta fel, sőt, a konkurenciának, a DC-nek is írt, Just Imagine című 2001-es sorozatában az ő hőseiket gondolta újra), a Marvel feje, szellemi vezetője, egyben reklámarca lett, és ez utóbbi státuszát mind a mai napig megtartotta. A 2000-es években a neve a cég tévésorozatainak, rajz- és mozifilmjeinek stáblistáján bukkan fel, mint executive producer, és utóbbiakban, a 2000-es X-Mentől az idei Bosszúállókig, látható is egy-egy cameo erejéig.

A cikk eredetileg a Könyves magazin 4. számában jelent meg.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

MARGÓ
...

Kirsten Thorup dán író: El kell dönteni, hogy a hatalom vagy az ellenállás oldalára állunk

Egy rendszer kegyetlensége mindig a kis lépésekkel kezdődik – figyelmeztet interjúnkban a dán író. 

...

Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

Az utolsó egyed című regényről, háziállatokról és klímaszorongásról beszélgettünk. Interjú. 

...

„Ahonnan én jövök, ott nem írnak könyveket” – Bruno Vieira Amaral portugál íróval beszélgettünk

Hogyan határoz meg minket a származásunk? És mit jelent újraírni a múltat? A portugál Bruno Vieira Amarallal beszélgettünk. 

...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

2025 november 15.
Budapest Music Center
Mátyás utca 8.

Első alkalommal rendezi meg nonfiction könyvfesztiválját, a Futurothecát a Könyves Magazin. 2025. november 15-én a Budapest Music Centerben fellép a brit szám- és nyelvzseni Daniel Tammet, az időtudatos norvég geológus, Reidar Müller, a dán klímapszichológus, Solveig Roepstorff és a spanyol sztár agysebész, Jesús Martín-Fernández, Orvos-Tóth Noémi és Meskó Bertalan. Az olvasás segít megérteni összetettebb kérdéseket, problémákat vagy folyamatokat, amelyek a jövőnket alakítják. A Futurotheca – A jövő könyvtára olyan témákat, szerzőket és könyveket emel a fesztivál középpontjába, amelyek megismerésével olvasóként alakíthatjuk a jövőnket.

Program

Támogatók