Radcliffe szarvakat növeszt új filmjében

.konyvesblog. | 2012. július 17. |

Daniel Radcliffe játssza a főszerepet Joe Hill Szarvak című regényének filmadaptációjában – írja a Hollywood Reporter. A rendező, Alexandre Aja ódákat zengett a könyvről, melynek elolvasása után – mint fogalmazott – nem tudott ellenállni a kísértésnek, hogy „alábukjon az ördögi alvilágba”.

A Szarvak 2010-ben jelent meg az Egyesült Államokban, és hamar nemzetközi sikerkönyvvé vált (magyarul 2012-ben jelent meg az Európánál). A történet középpontjában egy Ig Perrish nevű férfi áll (az ő bőrébe bújik majd Radcliffe), aki egy alkoholgőzös éjszaka után arra ébred, hogy szarvak nőttek a halántékán.

A férfi bár sok mindenen keresztülment az elmúlt egy évben – így például az egész városka azzal vádolja, hogy brutálisan megerőszakolta és megölte szerelmét, Merrint, igaz, a bűncselekményt bizonyítani nem lehet –, de ez már neki is sok. A legmeglepőbb azonban mégis az, hogy az embereket nem rázza meg különösebben Ig Perrish látványa, sőt, legnagyobb döbbenetére megnyílnak előtte.

Az iskolás lányra vágyó orvos, a járőrtársáról szexuális álmokat szövögető rendőr, vagy a házas asszonnyal hetyegő pap, mind-mind saját legtitkosabb, legmocskosabb vágyaikat és gondolataikat osztják meg vele, érintésére pedig múltbéli bűnök egész sora tárul fel. Nem kivételek ez alól a tulajdon szülei sem. Ig azonban nagyon hamar rájön arra, hogy bizarr új képessége fegyver is lehet a kezében, eszköz, amelynek segítségével kiderítheti, hogy ki és miért ölte meg egy évvel korábban Merrint.

Ha úgyis a földi pokolban kell élned, ördögnek lenni kifizetődőbb”, vallja.

Joe Hill persze csak első blikkre tűnhet kvázi ismeretlen amerikai írónak (bár annyira nem lehet ismeretlen a magyar olvasók előtt sem, hiszen A szív alakú doboz című könyve 2008-ban jelent meg itthon). A Joseph Hillstrom King néven született író (és novellista és képregényíró) ugyanakkor nem esett messze a „fájától”, édesapja ugyanis nem más, mint Stephen King – ezt azonban csak 2007-ben ismerte el nyilvánosan.  

Joe Hill a névváltoztatást korábban azzal indokolta, hogy rettegett attól, hogy egy kiadó a vezetékneve láttán könnyű pénzt szimatoljon. Saját bevallása szerint nem akart egy középszerű könyvvel kijönni, amit az emberek csak az apja miatt vettek volna meg. Éppen ezért tíz évig titkolta, még az ügynöke előtt is, hogy kicsoda valójában. Közben megírt négy könyvet, amik a kutyának se kellettek, köztük „egy ezeroldalas fantasy-regényt, amelyet három évig írtam, és amelyet mindenki visszadobott”.

Hill azonban ma már nyugodt szívvel vállalja fel ország-világ előtt, hogy kinek is a fia, hiszen, mint mondja, már azelőtt sikereket aratott novelláskötetével (20th Century Ghosts) és első regényével (A szív alakú doboz), hogy a rokoni nexus kitudódott volna.

Részlet a könyvből itt.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

MARGÓ
...

„Ahonnan én jövök, ott nem írnak könyveket” – Bruno Vieira Amaral portugál íróval beszélgettünk

Hogyan határoz meg minket a származásunk? És mit jelent újraírni a múltat? A portugál Bruno Vieira Amarallal beszélgettünk. 

...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

...

Pajor Tamás: Pályatársaim erős virtuális pofonokkal józanítottak ki

Milyen egy későn jött dackorszak? Miért nincs a művészetnek feladata? Pajor Tamás Veiszer Alindával beszélgetett a Margón.